Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-331

196 331. országos illés január 15.1878. törvényszerű módosítására vagy megváltoztatására irányzott felszólamlásoknak büntethetőségét következtetni lehetne, minthogy az „izgat" szó alá csakis az indulatok és szenvedélyek felgerjesztésével, a törvényes intézmények gyűlöletére, megvetésére vagy lealacsonyitására irányzott nyilvános vagy nyomtatványok általi felszólamlásokat véli subsummálhatóknak. Arra nézve minden kételyt kizárnak a ministeri indokoknak e §-ra vonatkozó következő szavai: ..Törvényjavaslatunk 170. §. (most 173) egyenes kiágazása a 126. és 150. §§-nak (most 127. és 152. §§.) felkeresése ez utóbbi bűntetteknek valódi forrásuknál, akadályozása azon szenvedélyek terjedésének, melyek fokozásából származtak a forradalmak és a lázadások." A törvény kikerülhetetlen feladata: a féktelen rombolók erélyes megbüntetése által, féken tartani és visszaszorítani az anarchia actióját (Min. Ind. II. 56. 1.) Minthogy azonban az „izgat" szónak a Közéletben tágasb értelem is tulajdoníttatik és törvényesen megengedett eszközök alkalmazására is kiterjesztett) etnék, az igazságügyi bizottság az „izgat" szó helyett a határozottabb értelmű „lázit" kifejezést hozza javaslatba. Ezen szóval él az 1848: XVIII t.-czikkben foglalt sajtótörvény, azt az intézményeknek törvényesen megengedett bírálatára, azok törvényszerű módosítására irányzott akár szóbeli, akár nyomtatott indítványokra, javaslatokra érteni egyátalán nem lehet: azt csak az izgatásnak fenébb érintett módon elkövetett, a közrendnek veszélyeztetésével járó potentirozott fokaira alkalmazhatni De midőn az igazságügyi bizottság az érintett módosítás által a törvényes intézkedések elleni bűnös felszólamlások körét szorosabban irta körül és ily módon a szólás ós sajtószabadság veszélyeztetése iránt nyilvánult aggodalmaknak elejét vette : nem zárhatta el magát azon igazság elől, hogy vannak a 173. g. megjelölt intézmények közt olyanok, melyek állami alkotmányos életünk oly lényeges és sarkalatos alkat-elemeit képezik. hogy azoknak nyilvános megtámadását sem lehet a közbéke veszélyeztetése nélkül megengedni. „A király személyének sérthetetlensége, a trón öröklési rend, mindenik alkotmányos országban az alkotmánynak képezi főágazatát, illetőleg azon jogok egyikét, melyekkel a király és a dynastia az alkotmánynál fogva bírnak. E jogokat, valamint az alkotmányt magát nem engedheti megtámadtatni az állam." (Min. Ind. II. 55. 1.) A király sérthetetlenségét, a trónöröklési rendet és az alkotmányos államformát, a törvények kötelező erejét tehát külön megemlitendőnek és azoknak a 171. §-ban meghatározott módon történt minden megtámadását megbünteíendőnek véli a bizottság. A büntetési tétel "minimumát a bizottság e §-ban kihagyandónak vélte, hogy a bírónak tágasb köre legyen afbüntetés tartamának a fenforgó körülményekhez való alkalmazásában. A kifejtett nézetekhez képest a. bizottság a 173. §-t következőképen szövegezte: 173. §. „Öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő az, aki az 171. §-ban meghatározott módon a király személyének sérthetetlenségét, a trónöröklés rendjét, az alkotmányos államformát, vagy a törvény kötelező erejét megtámadja; úgyszintén az is, ki az alkotmány egyes intézményei, a monarchia másik államával fenálló kapcsolat, vagy a magyar államhoz tartozó országok közt fenálló államközösség ellen, avagy a királynak, az országgyűlésnek, vagy a közös-ügyek tárgyalására hivatott bizottságnak törvényes joga ellen lázit." A VI. fejezet czime pedig a történt módosításokhoz képest ekként hangzanék: Az alkotmány, a törvény, a hatóságok, vagy a hatósági közegek elleni izgatás. Elnök: A 6-ik fejezet egészen vissza lóvén utasítva az igazságügyi bizottsághoz, ezt legczélszerübb volna szakaszonként tárgyalni és a fejezet czimét legutoljára hagyni, hogy a netaláni változtatások abba fölvétethessenek. (Helyeslés.) A fejezet első §-a a 171., melynek felolvasását kérem. Gulner Gyula jegyző' (olvassa a 171. §-t.) Madarász József: T. ház! A mint a felolvasott indokolásból is észrevettem, az 1848:XV1II. t.-czikkre van itt hivatkozás, hogy t. i. az emiitett bűntények vagy vétkes cselekmények a jelen törvényben ama törvény rendelkezései szerint sújtassanak. Itt azonban a 171. szakaszból egy szót kihagyva találok, t. i. kihagyatott itt e kifejezés „határozott" felhívás. Mivel pedig nem fogják önök tagadni azt, hogy ezen szó teszi teljesen azzá, a mi a köztörvény súlya alá esővé minősiti azon cselekményeket, melyek itt felhozatnak: én azon előterjesztést vagyok bátor tenni a háznak, hogy hiven a már az indokolásban ugy is hivatkozott 1848: XVII. t.-cz. szelleméhez, méltóztassék oda tenni ezen szó mellé „egyenes" azt is, hogy „határozott" felhívást intéz. Ez azon módositvány, a melyet a tisztelt háznak azonnal bátor leszek benyújtani. Csemegi Károly: T. ház S Ha azon szakasznál, mely a felségértésre vonatkozó egyenes felhívást tárgyazza, vagy pedig a 158. §-nál, mely a lazításra vonatkozó egyenes felhívásról intézkedik, tétetett volna az indítvány, akkor csak is egy válaszom lett volna reá, az t. i.: hogy az