Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-331

196 331. országos illés január 15.1878. törvényszerű módosítására vagy megváltoztatására irányzott felszólamlásoknak büntethetőségét követ­keztetni lehetne, minthogy az „izgat" szó alá csakis az indulatok és szenvedélyek felgerjeszté­sével, a törvényes intézmények gyűlöletére, meg­vetésére vagy lealacsonyitására irányzott nyilvános vagy nyomtatványok általi felszólamlásokat véli subsummálhatóknak. Arra nézve minden kételyt kizárnak a minis­teri indokoknak e §-ra vonatkozó következő sza­vai: ..Törvényjavaslatunk 170. §. (most 173) egyenes kiágazása a 126. és 150. §§-nak (most 127. és 152. §§.) felkeresése ez utóbbi bűntettek­nek valódi forrásuknál, akadályozása azon szen­vedélyek terjedésének, melyek fokozásából szár­maztak a forradalmak és a lázadások." A törvény kikerülhetetlen feladata: a féktelen rombolók erélyes megbüntetése által, féken tartani és visszaszorítani az anarchia actióját (Min. Ind. II. 56. 1.) Minthogy azonban az „izgat" szónak a Köz­életben tágasb értelem is tulajdoníttatik és törvé­nyesen megengedett eszközök alkalmazására is kiterjesztett) etnék, az igazságügyi bizottság az „izgat" szó helyett a határozottabb értelmű „lázit" kifejezést hozza javaslatba. Ezen szóval él az 1848: XVIII t.-czikkben foglalt sajtótörvény, azt az intézményeknek törvé­nyesen megengedett bírálatára, azok törvényszerű módosítására irányzott akár szóbeli, akár nyom­tatott indítványokra, javaslatokra érteni egyátalán nem lehet: azt csak az izgatásnak fenébb érintett módon elkövetett, a közrendnek veszélyeztetésével járó potentirozott fokaira alkalmazhatni De midőn az igazságügyi bizottság az érin­tett módosítás által a törvényes intézkedések elleni bűnös felszólamlások körét szorosabban irta körül és ily módon a szólás ós sajtószabadság veszé­lyeztetése iránt nyilvánult aggodalmaknak elejét vette : nem zárhatta el magát azon igazság elől, hogy vannak a 173. g. megjelölt intézmények közt olyanok, melyek állami alkotmányos életünk oly lényeges és sarkalatos alkat-elemeit képezik. hogy azoknak nyilvános megtámadását sem lehet a közbéke veszélyeztetése nélkül megengedni. „A király személyének sérthetetlensége, a trón öröklési rend, mindenik alkotmányos országban az alkot­mánynak képezi főágazatát, illetőleg azon jogok egyikét, melyekkel a király és a dynastia az alkotmánynál fogva bírnak. E jogokat, valamint az alkotmányt magát nem engedheti megtámadtatni az állam." (Min. Ind. II. 55. 1.) A király sérthetetlenségét, a trónöröklési ren­det és az alkotmányos államformát, a törvények kötelező erejét tehát külön megemlitendőnek és azoknak a 171. §-ban meghatározott módon történt minden megtámadását megbünteíendőnek véli a bizottság. A büntetési tétel "minimumát a bizottság e §-ban kihagyandónak vélte, hogy a bírónak tágasb köre legyen afbüntetés tartamának a fenforgó körülményekhez való alkalmazásában. A kifejtett nézetekhez képest a. bizottság a 173. §-t következőképen szövegezte: 173. §. „Öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő az, aki az 171. §-ban meghatározott módon a király személyének sérthetetlenségét, a trónöröklés rendjét, az alkotmányos államformát, vagy a törvény kötelező erejét megtámadja; úgy­szintén az is, ki az alkotmány egyes intézményei, a monarchia másik államával fenálló kapcsolat, vagy a magyar államhoz tartozó országok közt fenálló államközösség ellen, avagy a királynak, az országgyűlésnek, vagy a közös-ügyek tárgya­lására hivatott bizottságnak törvényes joga ellen lázit." A VI. fejezet czime pedig a történt módosí­tásokhoz képest ekként hangzanék: Az alkotmány, a törvény, a hatóságok, vagy a hatósági közegek elleni izgatás. Elnök: A 6-ik fejezet egészen vissza lóvén utasítva az igazságügyi bizottsághoz, ezt legczél­szerübb volna szakaszonként tárgyalni és a fejezet czimét legutoljára hagyni, hogy a netaláni vál­toztatások abba fölvétethessenek. (Helyeslés.) A fejezet első §-a a 171., melynek felolvasá­sát kérem. Gulner Gyula jegyző' (olvassa a 171. §-t.) Madarász József: T. ház! A mint a felol­vasott indokolásból is észrevettem, az 1848:XV1II. t.-czikkre van itt hivatkozás, hogy t. i. az emiitett bűntények vagy vétkes cselekmények a jelen tör­vényben ama törvény rendelkezései szerint sújtas­sanak. Itt azonban a 171. szakaszból egy szót ki­hagyva találok, t. i. kihagyatott itt e kifejezés „határozott" felhívás. Mivel pedig nem fogják önök tagadni azt, hogy ezen szó teszi teljesen azzá, a mi a köztörvény súlya alá esővé minősiti azon cselekményeket, melyek itt felhozatnak: én azon előterjesztést vagyok bátor tenni a háznak, hogy hiven a már az indokolásban ugy is hivatkozott 1848: XVII. t.-cz. szelleméhez, méltóztassék oda tenni ezen szó mellé „egyenes" azt is, hogy „ha­tározott" felhívást intéz. Ez azon módositvány, a melyet a tisztelt háznak azonnal bátor leszek be­nyújtani. Csemegi Károly: T. ház S Ha azon sza­kasznál, mely a felségértésre vonatkozó egyenes felhívást tárgyazza, vagy pedig a 158. §-nál, mely a lazításra vonatkozó egyenes felhívásról intézke­dik, tétetett volna az indítvány, akkor csak is egy válaszom lett volna reá, az t. i.: hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents