Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-325

325 országos ülés deczember 17.1877. 171 Elnök: Ezen esetben fel lehetee olvasni a 329. g-t is. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 329 §-*.) Zay Adolf: T. ház ! Ezen paragrafus bű­nösnek nyilvánitja azt, a ki „alapos ok nélkül" titkot fölfedez. Ezen kifejezés „alapos ok" nagyon tág, elastieus, gyarló és a codesbe nem való. Másutt ugyanazon értelem kifejezésére sokkal jobb kifejezés „jogos indok" használtatik. Ez megfelel a czélnak, holott az „alapos ok" nagyon elastieus. A 329. §. pedig egészen fölösleges. Ez fel­menti azokat, a kik a reájok bizott titkot a ható­ságnak bejelentik, vagy a hatóság által megkér­deztetvén vagy mint tanú kihallgattatván, a ható­ságnak fedezik fel. Már ha az előbbi paragrafus­ban „alapos ok" marad: fölösleges a másik pa­ragraphus, mert nem lehet mondani, hogy a ki a hatóság megkérdezése vagy kihallgattatás alkalmá­val felfedezi a titkot, az alapos ok nélkül fedezte volna fel. Annál inkább fölöslegessé válnék ezen paragraphus, ha az általam indítványozott „jogos indok nélkül" szavak fogadtatnak el. (Marad.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa a mó­dositványt.) A 328. §. 3-ik sorában ezen szavak helyett „alapos ok a teendő a „jogos indok". A 329. §. törlendő. PaulerTivadar előadó: „Felfedezi" helyett kérem tétetni „fölfedez." Elnök : Méltóztatik a t. ház elfogadni a 328. §-t. (Elfogadjuk.) Elfogadtatott az előadó ur áltaí jelzett sajtóhiba kiigazításával. Méltóztatik a t. ház elfogadni a 329. §-t. (El­fogadjuk.) Elfogadtatott. És igy Zay Adolf képvi­selő ur módositványa mellőzve van. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 25. fe­jezet czimét és a 330—532 §-okat, melyek észre­vétel nélkül elfog adiatnaTiT) Elnök: Miután bekövetkezett az idő, amely­ben az Ürményi képviselő ur által sürgősnek nyil­vánított interpellatió megteendő, kérem Ürményi képviselő urat, legyen szives interpellatióját meg­enni. Ürményi Miksa: T. ház! Annak hírére, hogy újból megindulnak a hitszegő Szerbiának hadai, a .háznak két igen t. tagja, már a múlt pénteki napon adott kifejezést méltó aggodalmainak a keleti háború ezen ujabb mozzanata felett. Noha ezen aggodalmakban én teljes mértékben osztozom, késtem mégis részemről is csatlakozni e felszóla­lásokhoz : mert nagyon is megszoktam, hogy ily alkalmakból a ministeri padokról nagyon szép hangzású, de vajmi keveset jelentő válaszokat ka­punk; de gyorsan haladnak az események, ós közbejött egy uj, véghetetlenül fontos fordulat. Törökország egy körjegyzőkben fölkérte a hatal­maknakközbenjárását a béke kieszközlósére. Mielőtt t. ház, ezen eseménynek horderejét mérve, fon­tosságát latolva kérdésemet a t. ministerelnök úr­hoz intézném, lehetetlen meg nem emlékeznem arról, hogy e ház nemcsak törvényhozó, nemcsak politikát csináló és az administratiót ellenőrző testület, hanem azon magasztos hivatása is van, hogy a nemzet érzelmeinek is kifejezést adjon. A török körjegyzék Konstantinápolyból azon lesújtó hir nyomán indult meg, hogy Plevna vér­áztatott sánezait nem védik többé török fegyverek. Emberfeletti hosszú küzdés után kihullottak azok a bátrak kezeiből: sebjeiben fekszik a vezér. Ne halasszuk leróni tiszteletünk, bámulatunk adóját. (Helyeslés és tetszés.) Plevna és Ozmán neve ne legyenek többé egy nemzet sajátjai. Ilyen hangokban gyönyörködik az emberiség és a jövő nemzedék ifjainak emlékébe lesznek e nevek vésve, mikor tanulni fognak lel­kesedni a hazáért, kötelesség-érzetért és hősies önfeláldozásért. (Tetszés) Ha ő még az élők so­rában van és ha képes ugyanazon felsőbbséggel, melylyel vezette csapatait a hareztéren, fölismerni ázt, ami az ő küzdelmeinek egyedüli méltó jutalma: ugy ezen elismerés, melyet egy idegen nemzet íiai nyújtanak, ir lesz sebére. (Helyeslés.) És most legyen szabad kérdésemet a minis­terelnök úrhoz intézni. (Olvassa.) „Miután Török­ország egy körlevelet intézett a hatalmakhoz, föl­kérve őket a béke közvetítésére, kérdem: szándé­kozik-e a ministerelnök ur a törvény által neki biztosított befolyásnak egész súlyát fölhasználni arra : 1. hogy a béke mielőbb helyreállittassék'? 2. és hogy nagyban egészben, ez a területi statuscpio ante belliim és az 1856-iki Ausztria ál­tal is aláirt nemzetközi szerződés alapján történ­jék? (Helyeslések.) •"~" ,w * Talán elengedi nekem a t. ház, indokolását annak, miért kértem, hogy interpellatióm sürgősnek vétessék. Ha van kívánság, melyben osztozik a monarchi­ában minden egyes polgár és a monarchia minden népe \ f az okvetlenül az .hogy a béke helyreállittas­sék. És azért ugy hiszem., tartozunk a közvélemény­nek azzal, hogy a kormánynak alkalmat nyújtsunk arra, hogy mielőbb hivatalosan nyilatkozzék szán­dékairól. A kérdés lényegét sem tartom szükségesnek bővebben indokolni. Ha a t. ház kegyes engedel­méből azonban mégis némely észrevételt kockáz­tatok, ez történik inkább azon czélbóh hogy a t. ministerelnök urat tiszteletteljesen, de igen hatá­rozottan kérjem, hogy majd ha ezen kérdéseimre szives lesz válaszolni, kegyeskedjék az eddigi módtól a lehetőségig eltérő módot választani. Én t. ház, az alkotmányosságnak fő kellékeit nem a chartákban, nem §§-ban, nem a házszabá­22*

Next

/
Thumbnails
Contents