Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-325

§25. országos ülés deezember 17. 1877. 169 nyira van távol, a mennyire a 61. szám van a 31-től. (Helyeslés.) Én kérem a t. házat, hogy ezen törvényjavaslatot, teljesen eltekintve a bizalom vagy bizalmatlanság kérdésétől, mint oly eszközt méltóztassanak elfogadni, melynek segítségével az állam gépezetét január 1-én tul rendesen ós sikeresen vezetni képesek legyünk. (Helyeslés?) Elnök : Az előadó ur nem kívánván szólani, fel fogom tenni a kérdést: Méltóztatik az 1878. első évnegyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Igen ! Nem !) Azok. kik ezen törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik,) A t, ház többsége a javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja, Következik a részletes tárgyalás. Molnár Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és., az 1., 2., 3., 4. §§-ait, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 5. §-f.) Ordódy Pál előadó: T. ház ! A pénzügyi bizottság az 5 §-nál azt a módosítást ajánlja a t. háznak, hogy ezen szavak után „Ezen törvény

14 közbeszárassék: „1878 január 1-én lép életbe." Gondolom, nem szükséges a módosítást indokolni. (Helyeslés.) Elnök: A t. ház az 5. §-t a pénzügyi bizottság által javasolt módosítással fogadja el. És így ezen törvényjavaslat részleteiben is letárgyalva lévén, harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság jelentése és a törvényiavaslat az 1876. deczemher 5-én NagyBritanniával kötött szerződés hatályának meghosszabbításáról. Ha a t. ház a központi bizottság jelentését és a törvényjavaslatot felolvasottnak veszi, az általános vitára senki felírva nem lévén, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslatot a központi bizottság szövegezése szerint átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslatot, mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) " Elnök: E törvényjavaslat részleteiben is letárgyalva lévén, harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az igazságügyi bizottságnak a bűntettekről és vétségekről szóló törvénvjavaslatra vonatkozó jelentéseinek folytatólagos tárgyalása. T. ház! A tanácskozás a 23. fejezetnél akadt fent, de az elé Zay Adolf képviselő ur egy uj szakaszí kivan javaslatba hozni. KÉPV. H. NAPLÓ 1875—78. XIV. KÖTET. Zay Adolf: T. ház ! Az idő nagyon előrehaladt, s ugy niszem, ma még interpellátió is fog tétetni, nem tartanám tehát ezélszerünek, hogy e pár perczért a tárgyalás megindittassék! és nagyon kérem az igazsagügyminister urat, méltóztassék abba beleegyezni, hogy a tárgyalás ne tartassák ma dirib-darabolva, hanem holnap kezdessék meg. (Felkiáltások: Holnap ! Ma! Ma\) Elnök: Méltóztassék előadni nézeteit. Zay Adolf: T. ház! Ezen fejezet, melynek S12. §-át az utolsó ülésben fogadta el a ház, a személyes szabadság megsértéséről, a magánszemélyek által elkövetett személyes szabadság korlátozásáról szól. De ez nem foglalja magában mindazt, miben a személyes szabadság korlátozása rejlik. Föl van véve itt azon eset, mit gyermekrablásnak neveznek, fel van véve egy hajadonon vagy asszonyon elkövetett erőszakosság, föl vau véve a személyes szabadságnak azon korlátozása, mely egy embernek bezáratása, letartóztatása által követtetik el; de hiányoznak más esetek, melyekből szintén ezen bünős cselekmény származik s 'melyekről nincs itt kellőleg disponálva. értem azon eseteket, midőn fenyegetés vagy erőszakosság által valakinek szándékában vau mást egy cselekmény elkövetésére vagy elmulasztására kényszeríteni s azon esetek, melyekben ezen szándék nélkül követtetnek el erőszak vagy fenyegetés. Ezen törvényjavaslat védője azt mondhatná, hogy erről is történt dispositiója a 313. §-ban, a mennyiben ott áll. hogy a ki valakit egyenesen letartóztat, vagy személyes szabadságától bármi más módon megfoszt, e §. szerint büntetendő. Igaz, t. ház, de ebben nem rejlik az, a mit én most megérintettem, mert ezen %. világosan csak letartóztatásról szól s más esetekről nem. Ez világosan kitűnik abból, hogy azon javaslatok és törvények, melyekből ezen törvényjavaslat jelenlegi fejezete és nevezetesen ezen §. van alkotva, sőt nagyrészt lemásolva, szintén tartalmazzák ezen szavakat: „bármi más módon" és mégis szükségesnek látták, hogy a későbbi §-okban ezen két, általam érintett erőszakossági módot a erimen vist („Nöthigung") ós a fenyegetés bűntényét („Bedrohung") különösen még felhozzák. Ennélfogva bátor vagyok két uj §. felvételét indítványba hozni, hogy minálunk is megtörőItassék' az erőszakosság minden módja, a mint a római jogász mondotta: „1. 152 I). de reg. juris : hocjure utimur, ut quidquid omnino per vim fiat, aut in vis publicae aut in vis privatae erimen incidat." Indítványaim a következőképen hangzanak: Első: „A ki valakit erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel (234. %.) valaminek elkövetésére, eltűrésére vagy elhagyására jogellenesen kényszerit, a mennyiben súlyosabb bűntény nem forog fen: két évig terjedhető börtönnel büntettetik," — 22