Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-325

168 325. országos ülés deczember 17.1877. így nem vétethetett fel az összes kölcsönök kamatösszege, a krassó-temesi vasútra vonatkozó építési költség, a vasutaknak beruházási czimen megszavazott kamatemelés, és nem vétettek be azon póthitelek, a melyekkel együtt azon előirányzott deficit, melyet 1877-re beterjesztett költségvetési sommázatban kiszámítottam, 16 és fél millióra volt irányozva. És ha 1876-ra az mégis 31 millió lett, annak is megmondtam ugyanakkor okait, mikor az 1878-iki költségvetést előterjeszteni szerencsém volt; csakhogy a t. képviselő ur, ugy látom, a bírálatot ugy gyakorolja, hogy nem méltányolja azon körülményeket és érveket, a melyek nélkül pedig a kérdés felett igazságosan ítélni nem lehet, melyeket én annak idején írásban szóval is előadtam. Azok pedig azok voltak, hogy az 1876-iki költségvetés előterjesztése alkalmával én még az 1875-iki évnek, azon évnek eredményeit, mely évre a költségvetés fedezeti része alapítva volt, nem ismertem. Az 1875-iki évi költségvetés pedig, melyre állapíttatott az 1876-iki fedezeti rész, nem én csináltam, átvettem és tudjuk, hogy az események következtében nevezetes sok részében illusoriusnak mutatkozott. De az 1877-iki költségvetésből mái- kiküszöböltem azon összegeket a melyek 1876-ban benne voltak, és az 1876-iki deficitet az előirányzathoz képest annyira nagyobbították. Azt is tudhatja a t. képviselő ur, ha a zárszámadásokat megvizsgálja, hogy akkor, mikor a közösügyi költségre 3 millióval többet kellett kiadni, mint előiránvozva volt, azért mert a restitutió elő nem számított, elő nem irányzott nagy összege mellett a vámbevételek, majdnem nullára apadtak; hogy akkor, mikor 30% volt az agio, a költségvetésben pedig csak egy pár percent agio volt felvéve és ez 2 milliónyi differenciát tett: akkor, mikor oly kiadások merültek fel, melyek az előbbi évekre tartoztak: nagyon természetes, hogy az évnek tényleges eredménye kell, hogy különbözzék az előirányzattól. És még egyet mondtam, a mit a t. képviselő ur tudhatott volna ós ha igazságosan akar ítélni, az igazságos kritika tekintetéből figyelmére móltathatott volna. És ez az, hogy mikor azon deficit előirányoztatott, akkor előirányoztatott azon jogos hiedelemben, hogy a hozandó törvények az év elejétől fogva lesznek hatályban. És kérdem, mikor lépett azon adóemelés életbe ? Míg én azon hitben voltam, hogy 1876 január 1-től kezdve lépnek érvénybe: nem léptek életbe csak 1876 második felében. Mikor léptek életbe az adókezelési törvények, a melyekről hittem, hogy 1876. január 1-ón életbe lépnek ? Életbe léptek 1876. második, sőt harmadik negyedében. Ezeket, a ki igazságosan, méltányosan akar kritikát gyakorolni, nem ignorálhat. A t. képviselő ur talán kegyes lesz ezen kérésemet szives figyelembe venni, s máshoz ily értelemben járni, s biztosithatom, hogy akkor sokkal alaposabb lesz ítélete, mint most volt. Azt mondja a t. képviselő ur, hiszen 1877-ben 39 millió hiányt mutat ki az én háztartási kezelésem. Az első három negyedévre tehát tíz évbeu is 39—40 millió lesz a deficit. Én most arról nem akarok szólni, mennyi lesz a deficit, majd annak idejében szívesen fogom a t. ház előtt e kérdésre nézve a tényállást felderíteni; de azt vagyok bátor a t. képviselő urnák figyelmébe ajánlani, hogy a költségvetésnek három negyed évi esedókében beálló deficit nem egyenlő az egész évi deficittel. Az első 3

/

4 óv hiánya mindig kell, hogy mostohább legyen, mint az egész évé.; mert az első s

/

4 évben in specie az első hét hónapban vannak az államnak legnagyobb fizetései. Majdnem az összes kölcsönök kamatai január és Julius 1-én esedékesek. Már maga e körülmény elég arra, hogy az első 3

,, évi kezelés hiánya nagyobb legyen az egész événél, nem is emiiive azt, hogy a" bevételek a 4. negyedben mindig nagyobbak. A t. képviselő ur kimondta, hogy ez az idén nem fog így lenni, mert a mint én mondtam, már előre beszedtük az adót és nincs mit behajtani. (Licktenstein József közbe szól: Nem igy mondtam \) Azt mondotta, miszerint beismertem, hogy minden esedók be van hajtva. Ellenkezőleg én kijelentettem, hogy az 1876-ban történt, de nem," hogy 1877. évi szeptemberben történt volna. Sőt ha a t. képviselő ur jobban megtekintette volna a kezelési kimutatásokat: azt találta volna, hogy az első 3

;4 évben az egyenes adókból befolyt 56 millió, a praeliminaréból pedig tudhatta volna, hogy az első 3

/

4 évre több egyenes adó esik. Már ez az egy körülmény megmutathatta volna a t. képviselő urnák, hogy a 4-ik negyed bevételéül nemcsak az egész 4. negyedre való esedók, hanem még azon rész is fen van, mely a három első negyedben be nem szedetett. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy ma ott vagyunk, a hol 1874-ben voltunk. Én elmondottam annak idejében, hogy a rendezés eddigi eredménye nem olyan, hogy abban meglehetne nyugodni, de előadtam azt is, hogy javulás mutatkozik, a haladás meg van. A t. képviselő ur mindennek daczára azt mondja, hogy ott vagyunk, ahol 1874-ben voltunk. Ha a t. képviselő urnák egy 61 milliós deficit teljesen egyenlő egy 31 millióssal: akkor igaza van, hogy ott vagyunk, a hol 1874-ben voltunk. 1874-ben^ei millió volt a deficit, 1875-ben 42 millió. Én nem irigylem a t. képviselő urnák ezen ítéletét, hanem at. házra bízom, hogy megítélje, hogy ezen ítélet az alaposságtól csak any-