Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-322
116 822 országos ülés deczember 14.1877. vényre jusson, (Helyeslés.) mi ez esetben a vámsorompóknak felállitását jelentené. Méltóztassanak meggondolni, hogy a tárgyalások bevégzésére és azután ezen egész organisrnus felállítására és a vele kapcsolatos, szükséges intézkedések megtételére elég-e 2—3 hónap? Én határozottan kétségbe vonom, (Ugy van!) Az 5-ik tárgyra nézve véleményem szerint a kormány szintén nem kér elég időt. Németországgal szemben 7 hónapba került meggyőződni a kormánynak arról, hogy szándékait a kereskedelmi politika terén nem érvényesítheti. Voltak-e tárgyalások Franczia- és Németországgal és áialában az európai többi hatalmasságokkal ? azt nem tudom; de a mint láthatjuk, csak Németország intentiói lebegtek a kormánynak szemei előtt és igy alig hihetem, hogy a tárgyalások a többi országokkal oda lennének érve, hogy bizonyosnak lehessen mondani, hogy ez 6 hó alatt nemcsak meglesz, hanem meglesz oly időben, hogy azon esetben, ha meghiúsulnának a tárgyalások, máskép is lehessen intézkedni. Végre még egy eshetőséget nem szabad az alkotmányos kormánynak szem elől téveszteni. Neki gondoskodnia kell, hogy meglegyen a háznak a szabad választása, és gondoskodnia kell arról is, hogy ha a ház oly irányban határoz, melyet a kormány nem várt, s. ha ennek folytán beáll azon eset, hogy a kormány kötelességének tartja visszalépni: még utódjának meglegyen adva legalább bizonyos mennyiségű idő a szükséges intézkedésekre, nehogy az ország ügyei a külfölddel szemben compromitáltássanak. T. ház, talán azt fogja nekem ezekre valaki felelni, ha a képviselő ur, — a mint beszédéből látszik, — a provisoriumot elvileg nem ellenzi, ha ebből bizalmi kérdést sem csinál: miért nem fogadja el egyszerűen a törvényjavaslatot a tárgyalás alapjául, fentartva magának, hogy azon hibát, mely, mint előadásából látszik, csak a tul rövid időtartamban keresi, a részletes tárgyalásnál kijavítsa? Ha egy nehézség nincs: ráállnék azon eljárásra. Kötelezettnek tartanám magamat ugyan akkor is kijelenteni, hogy a minister urak az által, hogy ezen törvényjavaslatot ily későn terjesztették be, és az által, hogy a határidőket a törvényjavaslat minden intézkedéseire nézve oly rövidre és oly különbözőre szabták, bizonyítékát adták annak, hogy vagy már kezdetben tévedésben éltek ezen kérdések hordereje, fontossága és nehézségei iránt; vagy hogy ők az általok oly kevés sikerrel folytatott tárgyalásoknak tudatában elvesztették ezen kérdések fontossága iránti helyes érzéket. Ezt kijelentvén, én aztán kész volnék a részletes vitára hagyni ezen törvény hibáinak kijavítását. De, t. ház, van e törvénvben egy nagy — engedjék meg, hogy ugy nevezzem — elvi hiba. Az Ausztriával kötendő vám- és kereskedelmi szövetség keresztül vitelére a kormány eredetileg két hónapot, a külfölddel folytatandó tárgyalásokra pedig hat hónapot kért. Az igaz, hogy ez még nem zárja ki. hogy a külfölddel előbb lehessen végezni, és aztán Ausztriával. De annak elismerése, hogy e két eszme kapcsolatban áll egymással : sokkal helyesebben volna kifejezve az által, ha mindkettőre ugyanazon időtartamot követelné a kormány. Ez nem történvén meg, szerintem nyitva áll a tér azon feltevésnek, — és ezt megerősíti azon tény is, hogy a tarifa be van adva, és nem sokára tárgyalás alá fog kerülni, — szóval lehetséges azon feltevés, hogy a kormány az Ausztriával kötendő vám- és kereskedelmi szerződést befejezni kész, mielőtt némely a külfölddel folytatandó tárgyalásokkal teljesen tisztában vagyunk. Én ellenben azt hiszem, hogy mi az ország kereskedelmi politikáját ugy Ausztriával, mint a külfölddel szemben kell, hogy együttesen nézzük. A külföld eljárására hatni még annyira sem áll akaratunkban, mint Ausztriáéra, különösen nincs hatalmunk ott előre elismerni azt, mi fog történni. S azért nélkülözhetlennek tartom, hogy az ország teljesen tájékozva legyen az iránt, hogy minő kereskedelmi politikára, minő szerződésekben alapuló kereskedelmi politikára hajlandó különösen Németország, — mert ez a legfontosabb reánk nézve, — de hogy minő kereskedelmi politikát szándékozik követni velünk szemben a többi Európa : csak miután ezt megtudtuk, li a í ár ózhatjuk el okszerűn az eljárást, a melyet követni kell az országnak az Ausztriával szemben a vám- és kereskedelmi politikában. Én, t. ház, mindig azok közé tartozom, a kik azon előnyöket méltányolták, a melyek Magyarországnak biztonságára, állami fennmaradására az Ausztriával való szívélyes együttlétből háramoltak, és mert méltányoltam, kész voltam és kész vagyok ma is ezen viszonvnak meghozni az áldozatot is. De áldozatokat hozni, a melyeknek határait magam sem ismerem : arra nem érzem magamat jogosítva és szerződéses viszonyba lépni Ausztriával az összes vám- s kereskedelmi politika terén a nélkül, hogy annak következéseit a külfölddel szemben isinernők, szerintem hiba. És igy t. ház! én nem fogadhatom el ezen törvényjavaslatot a tárgyalás alapjául sem. főleg azon elvi eltérés miatt, mely épen azon két kérdésben mutatkozik, mely úgyszólván súlypontját képezi e törvényjavaslatnak. Hogy félreértés ne legyen, egyúttal határozottan kijelenteni, hogy az esetre, ha ezen törvényjavaslatot a kormány viszszavonja, vagy a ház elejti, én kész vagyok akár mindjárt megszavazni egy olyat, amely mindezen tárgyalásokra hosszabb időt tüz ki, pl. egy évet. Ha a t. minister urak azt hiszik, hogy elég hat vagy nyolez hónap : jól van, az én szándékom nem akadékoskodás. Ne ugy igyekezzünk kimenekülni