Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-322
110 322. országos Illés deezeniber 14. 1877. riumokról intézkedni egyátalán nem szokás; csak azt vagyok bátor előadni, hogy igaz, hogy az 1867: XII. t.-cz. azon módokat, melyek szerint a quota megállapítandó, meghatározza; azon eseteket, melyekben a törvényhozás, intézkedik, megszabja és kijelöli azon esetet, midőn ő felsége határoz. De azt vagyok bátor kérdeni: vajon beállottak-e már ezen esetek; addig haladtak-e már az egyez- ' kedési tárgyalások, hogy akár a törvényhozás, akár ő felsége határozhasson? Kétségen kivül nem. Azt pedig megfogják engedni a t. képviselő urak, hogy az 1867 : XII. t.-cz. a végrehajtásáról intézkedni kell; és ha a quota iránt nem történik törvényhozási intézkedés, akkor az 1867: XII. t.-ez. végrehajtása is lehetetlenné válik. Nincs tehát egyéb mód, minthogy az eddig fenálló törvényes intézkedések hatálya, azon módon, a melyen létesültek, t. i. a két törvényhozásnak törvényhozási intézkedése által addig, mig az egyezkedések sikerre nem vezetnek, meghosszabbíttassák. A vám- és kereskedelmi szövetségre nézve azt mondják a t. képviselő urak, hogy a 1867: XII. t.-cz 68. §-a világosan kimondja, hogyha ama szövetség időtartamának lejárta előtt ujabb megállapodás létre nem jön : .az ország önálló törvényes intézkedésének jogába lép. Bátor vagyok megjegyezni, hogy e részben a képviselő urakat talán cserbe hagyta emiékezetök, mert az 1867: XII. t.-cz. 68. §-a nem azt mondja, hogyha ama szövetség időtartamának lejárta előtt ujabb egyezség létre nem jön ; hanem azt mondja, hogyha az elsorolt ügyekre nézve az egyezkedés nem sikerül. Kérdem t. ház: azon helyzetben vagyunk-e, hogy tudhassuk, hogy a kiegyezés nem fog sikerülni. Hiszen a törvényhozás még nem volt azon helyzetben, hogy a kiegyezés fölött Ítéletet mondhasson, mert az még nem is került a törvényhozás elé. De a törvényben kijelölt idő az év végével lejár és összes forgalmi viszonyaink megkívánják, hogy addig is, míg az egyezség létre jön, ez irányban is törvényhozási intézkedések történjenek. Az osztrák-magyar Lloydra nézve azt mondják a képviselő urak, hogy jogilag misem kényszeríthet bennünket arra, hogy a Lloyddal a szerződést megújítsuk. Tagadhatatlanul igaz, hogy jogilag nem kényszeríthet semmi arra, hogy a szerződést megújítsuk; azonban azon szolgálatok, melyeket a Lloyd teljesíteni tartozik, olyanok, melyek iránt az államnak rendelkeznie kell, Az ezen társulattal kötött szerződés a folyó év végével lejárt. Azon rövid idő alatt pedig, mely az évből még hátra van, egyéb módon e szolgálat teljesítéséről nem lehet intézkedni, mintha a szerződés ideiglenesen meghosszabbittatik. Nem létezik erre más mód, mert oly vállalat nincs, mely ezen szolgálatok teljesitését ideiglenesen elvállalná; de ha léteznék is: az idő oly rövid, hogy az uj év kezdetéig uj egyezség már nem köttethetnék, s a törvényhozás által nem szentesittethetnék. A bankra nézve fenálló állapot fentartásáról azt mondják a t. képviselő urak, hogy az veszélyes, egyrészről azért, mert a bank ezen alapon oly igényeket támaszthat, melyek következményei beláthatlanok, és hogy másrészről ezen intézkedés teljesen fölösleges. Ezen intézkedés csak a létező állapot,fenntartását czélozza. Ha a bank ez irányban eddig nem támaszthatott semmi jogos követelményeket: ezután sem fog támaszthatni azon időre, melyre a létező állapot íenntartatik, mert sem több, sem kevesebb jogot és kötelezettséget nem foglal magában ezen intézkedés, mint melyek eddig is tényleg fennállottak. De nem fölösleges ezen intézkedés egyrészről azért, hogy azon viszonyok, melyek az annyi idő óta fenálló tényleges állapot által teremtettek, meg ne zavartassanak. Ez érdekében van ugy a törvényhozásnak, mint minden egyes állampolgárnak, ezen viszonyok megzavarása a legnagyobb veszélyeket vonhatná maga után. Nem fölösleges másrészről törvényhozási tekintetben sem, mert akkor, midőn az osztrák birodalmi tanács a bank szabadalmát ideiglenesen megújítja : ez Magyarországra nézve érvénynyel nem bírhat, mert Magyarországot csak saját törvényhozásának intézkedései kötelezik. Az pedig, hogy ezen állapotot a kormány magától tartsa fenn, az alkotmányos eszmékkel össze nem egyeztethető. Végül engedjék meg a t. képviselő urak, hogy egy ellen mondásra figyelmeztethessem őket. {Halljuk !) Azt mondják a t. képviselő urak. hogy azon intézkedés, mely a törvényjavaslatban idézett törvények ideiglenes meghosszabitását czélozza, Magyarország közjogába ütközik; de a különvélemény vége felé beismerik, hogy azokra nézve mégis s különösen a vám- és kereskedelmi, valamint a külországokkal kötendő szerződésekre nézve némi ideiglenes intézkedések szüksége tényleg fennforog. Ha ezen intézkedés Magyarország közjogába ütközik: en nem látom át, hogy mikép lehet ezen törvényeket ideiglenesen fen tartani; nem látom át, hogy mikép Jehet bármely kormánynak is felhatalmazást adni ezen szerződések fentartására. Ha pedig ezen intézkedés nem ütközik Magyarország közjogába: akkor e felhatalmazást meg kell adni, mert annak megszavazása nem a bizalomnak, hanem Magyarország államháztartása fentartásának kérdése. Ezt pedig egy napig sem szabad provisió nélkül hagyni és veszélynek | kitenni. | Ezen indokokból t. ház, ajánlom a törvényl javaslatnak atalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadását. [Helyeslés a középen.)
