Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-322
108 322. országos Ülés deczember 14. 1877. Vesztességek, — majdnem végromlás után, fogságba esett hadseregekkel szemben, mi volt a szó, mely a franczia parlamentben a hadseregről fölhangzott? „notre glorieuse armée." Nem azért a néhány krajezárnyi zsoldért viszi a katona életét a csatába : azt nem lehet mással megfizetni,- mint polgártársainak becsülésével. (Helyeslés.) Különben a t. képviselő urat bátor vagyok emlékeztetni egy franeiya írónak, a ki, ha jól emlékszem, azóta nincs az élők sorában, t. i. Forcade-nak gyönyörű essayjére; — talán a t. képviselő ur is olvasta, — megjelent a 66-ki háború után a Bevue du cleux Monde-ban. Az essay-t az iró előadván, a Csehországban történteket e szavakkal végzi, melyeket azért idézek, mert azt hiszem, ezen eseményekre gondolt a képviselő ur, midőn az előbbi beszédet mondotta — : „e csatatereken • - úgymond — melyeken 50,000 halott és sebesült teste fekszik, e zászlók előtt, melyek rongyai átvannak szakgatva a golyók záporától, . szégyenről beszélni nem lehet. Szégyen, ha van, jut azoknak, kik nem tudják becsülni a szerencsétlen vitézséget. li (Elénk tetszés és helyeslés.) Elnök: Szólásra nem lévén többé senki felírva, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az I868-ik évi XL-ik és 1873-ik évi XXXVII-ik törvényezikkek értelmében az 1878-dik évben kiállítandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában beadott törvényjavaslatot átalánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak feiállani. (Megtörténik.) A. ház a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a czimet, melyre észrevétel nem lévén, olvassa az első %-t.) Márkus István előadó: Ezen szakaszban egy értelemzavaró, de alig észrevehető sajtóhiba csúszott be ezen szavak közé: „hadsereg és hadi tengerészet." Onnét a kötjei kihagyandó. Elnök: Az 1. §. ezen sajtóhiba kiigazításával elfogadtatik". Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 2-ik §-í, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 3-ik %-t.) Szende Béla honvédelmi minister: Az 18G8: XLJ. t.-cz, az ujonezozás t idejét évenkint január 15-ikére határozza meg. Én ezen eltérést, illetőleg halasztást azért tartottam szükségesnek, mert .igen sok hatóság az nj szervezés folytán még nem állapította meg véglegesen sorozó területeit egy részt, más részt pedig most az országszerte tartandó tisztujitások oly viszonyba hozzák a megyéket, hogy az uj tisztikar, mely január közepe táján szerveztetik, nem lenne képes az ujonezozást a kerületeinek körülményeivel, ismeretlen közegeivel foganatosítani. Ezért kérem, hogy a törvénynek eddigi intézkedése helyett, t. i. a január 15-dike helyett fogadtassák el február 15-dike. (Helyeslés.) Lükő Géza: Azok közé tartozom, kik a vóderőről alkotott 1868-iki törvényt a mostani ministerelnök úrral együtt meg nem sxavaztuk. Hanem azok közé is tartozom, kik ezen idő lefolyta óta egyetlenegy ujonezot sem szavaztam meg: azért természetesen ezen alkalommal is ellene voltam a törvényjavaslat átalánosságban való elfogadásának. De ha egyszer az njonezokat megszavaztuk, azt hiszem, kötelességünk a törvénynek minél ezélszerübb keresztülvitele iránt gondoskodni. És e tekintetből nem hallgathatom el legelőször is azt, hogy a t. honvédelmi minister ur lefolyni engedett egy egész évet anélkül, hogy a sorozó járásoknak beosztásáról az uj törvényhatósági rendezésnek megfelelőleg gondoskodott volna. Ezért javasotja most, hogy az eddigi sorozó járások szerint történjék az ujonczállitás. Ezeu rendelkezésnek ezelőtt egy évvel, midőn a törvényhatóságok rendezéséről alkotott törvény életbe lépett, volt értelme; de azóta lefolyt egy óv; azt hiszem, azon év lefolyása alatt a t. honvédelmi minister urnák lett volna ideje rá, hogy a sorozó járásoknak uj beosztás szerinti életbeléptetéséről gondoskodjék. De van még egy másik észrevételem, t. ház, kik az ujonczozással, sorozással foglalkoznak, azok tudják, hogy az ujonczállitás tárgyában 1868-tól kezdve folytonosan ujabb és ujabb rendeletek adattak ki. Kiadatott mindjárt eleinte egy egész nagy könyv, de ez ugy látszik, még nem merítette ki az egész tárgyat, és ezen alapos utasításnak bővítésére, a mint említettem, évenkint ivekre terjedő több és több rendelet s utasítás adatott ki. Ezen utasítások t. ház, igenis alkalmasak arra, hogy ha valaki a törvényt ki akarja játszani: kibúvó ajtócskát találjon, de nem alkalmasak arra, hogy az ujonczállitás az igazságnak, a törvény rendeleteinek megfelelőleg minél egyszerűbben és minél rövidebb idő alatt hajtassák végre, és egyátalában nem alkalmasak arra, a mire nagy súlyt fektetek, hogy az absolut korszak idejében életbelépett vesztegetéseket nemcsak kiirtsák, hanem még csak korlátozzák is. (Halljuk ! Halljak!) Tudok eseteket, — és nem kétlem, hogy mindenki tud, — hogy a vagyonos ember fia az ujonczállitás aló! évről-évre legnagyobb részben megszabadul. Most az általános megyei tisztújítás küszöbén állunk, s ennélfogva nagyon valószínű, hogy sok oly ember fog alispánságra és így a sorozó bizottságba jutni, ki e tárgygyal nem foglalkozott. Én jót merek állani, hogy bármi kitűnő képessége legyen is, hónapokat kell arra fordítania, hogy az általam említett utasítások és rendeletek
