Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-320
S20. országos Illés deezetnfter 7. 1877. 91 törvényjavaslatot: „Törvényjavaslat az 1867 : XIV. ós XVI. t.-cz., továbbá a Francziaországgal 1866. évi decz. 11-én kötött kereskedelmi szerződés az Olaszországgal 1866. évi ápril 23-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés, a Németországgal 1868. márczius 9-én kötött vám- és kereskedelmi szerződés ós az osztrák-magyar Lloyddal 1871. november 18-kán kötött postaszerződés halályának, valamint az osztrák nemzeti bank irányában jelenleg fennálló tényl eges viszonynak további ideiglenes fenntartásáról," Kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani és miután a törvényjavaslat már ki van nyomatva, kérem a t. házat méltóztassék annak a ház t. tagjai között leendő kiosztását elrendelni. Paczolay János: Felette meglepett a kereskedelmi tárezának vezetésével megbízott közoktatási minister által előterjesztett?' törvényjavaslat, különösen pedig az igen t. minister ur részéről a törvényjavaslatnak a pénzügyi bizottsághoz utasítása tárgyában tett előterjesztés. Felette meglepett először az. hogy oly különböző, együvé nem tartozó dolgokat egy törvényben akar a kormány megoldani, igy a Franczia- és Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződést és a mi vám- és kereskedelmi szerződésünket. Meglepett a törvényjavaslat másodszor azért, mert a-mint tudom, az 1867 : XII. és 1868. XVI. t.-ez. a vám és kereskedelmi szerződés tárgyában provisoriumot nem ismer. Az 1868 : XVI. t.-ez. világosan kimondja, hogy ha 10 év lejár és az uj szerződés meg nem köthető: a magyar állam teljesen függetlenül, önállóan intézkedik, ép ugy Ausztria is ; r de a provisoriumot e törvény teljesen kizárja. Épen azért, mert azt látom, hogy a fennálló törvények ellenében egy provisoriumnak behozatala szándékoltatik és az ország közjogi állását veszélyeztető kérdések forognak fenn, részemről nem nyugodhatom meg abban, hogy ezen törvényjavaslat egy kizárólagos szakbizottsághoz utasittassék; mert ezen nagyfontosságú közjogi kérdés kell, hogy okvetlenül érdekeljen minden képviselőt és épen azért a pénzügyi bizottsághoz való utasitást sem helyesnek, sem indokoltnak nem tartom : mert akarom, hogy az ország képviselői ugy a mint a dolog nagy fontossága megköveteli, mindnyájan befolyjanak e törvényjavaslat előzetes tárgyalásába és abból ki ne zárattassanak. Ezen oknál fogva én az igen t. kereskedelmi minister urat, kiről felteszem, hogy a fennálló törvényeket lábbal tiporni már csak azért sem akarja, mert erre sem hivatva, sem jogosítva nincs, arra kérem, hogy ezen különböző tárgyakra vonatkozó törvényjavaslatot vegye vissza és minden egyes tárgyra nézve külön törvényjavaslatot terjeszszen elő. A mennyiben pedig az 1868. évi XVI. t.-cz. megváltoztatásáról, illetőleg megsemmisítéséről van szó, az erről szóló törvényjavaslat utasittassók az osztályokhoz, hogy az ország minden képviselőjének alkalma legyen arra, hogy e nagyfontosságú kérdéshez hozzászólhasson ; (Helyeslés a bal és a szélső balfelöl) és ne az legyen az eljárás, a mint már igen gyakran történt, hogy a bizottság beadván a maga véleményét, minden más előzetes tárgyalás kizárásával kelljen itt a házban a legsarkalatosabb törvényjavaslatokhoz hozzászólni, illetőleg azokat egyszerűen elfogadni. Én kérem a t. házat, hogy az 1868. XVI. t.czikknek, s különösen a nemzet jogait biztosító végső §-ainak megváltoztatására irányuló ezen törvényjavaslatot visszautasítani s minden tárgyra vonatkozólag külön törvényjavaslat előterjesztését kívánni, ezeket pedig, ha a ház elé terjesztettek, az osztályokhoz előzetes tárgyalás végett utasítani méltóztassék. (Helyeslés a bal és a széh'ó balfelöl.) Gorove István: T. ház! Nem vagyok azon helyzetben, hogy a t. képviselő ur aggodalmaiban osztozzam, különösen nem érthetek vele egyéfazon tételre nézve, melylyel mintegy törvényhozási axiómát. méltóztatott felállítani azt, hogy azért, mert a beterjesztett törvényjavaslat az 1867. vagy 1868. vagy bármi más törvénybe ütközik, nem vehető most tárgyalás alá. Én igen veszélyesnek tartom ezen princípiumot és egyedül és pusztán az executiva terén felhozhatónak fogadhatom el. Azon törvényjavaslat fölött, mely jelenleg a ház elé terjesztetett, ugyanazon factorok fognak intézkedni, a melyek a képviselő ur által idézett törvényről intézkedtek. Az egyik törvényhozás a másik törvényhozásnak kezeit meg nem köti és a legveszélyesebb és államéletünk működését megakadályozó princípium volna az, na a törvényhozás ilyetónkép kezét megköttetni hagyná. (Helyeslés a középről.) A mi a t. képviselő urnák többi érveit illeti, különösen azt, hogy a törvényjavaslat visszaadassék a ministeriumnak: ez, azt hiszem, hogy nemcsak összes parlamentalis szokásainkkal ellenkezik, hanem ellenkezik a házszabályok egyenes intézkedésével, miszerint ministeri előterjesztéstől a bizottsági vagy osztálybeli tárgyalást megtagadni a háznak nincs jogában, azaz a ház ezen jogáról lemondott. (Helyeslés a középen.) A harmadik kérdés, a mely a megvitatás és-, megfontolás méltó anyagát képezi: az, hogy előzetes tárgyalás végett mely bizottsághoz utasittassék ezen törvényjavaslat? Kétséget nem szenved,. s elismerem, hogy a képviselő urnák ebben teljesen igazsága van, hogy e törvényjavaslat oly fontos, miszerint a képviselőház minden tagjának 12*
