Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-296

296. országos ülés noTember 2. 18Í7. mondom — ha származnék is a kereskedőkre nézve némi hátrány : akkor is azt mondom, hogy inkább bukjék az a néhány kereskedő, mint maga az ország. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondotta a t. előadó ur, hogy a tőke oosmopolitikus természetű. Valósággal tapasztaljuk, hogy nemcsak a tőke in abstraeto, hanem pénzemberek, a tőkepénzesek, a bankárok és kereskedők egy kis nisussal birnak a cosmopoliticus eszmékre. Ha az a tőkének a természete : nekünk meg az természetünk, hogy mi a cosmopolita nézetek, azok képviselőinek érdekei kedvéért az ország érdekeit fel áldozni nem akarjuk. Utóvégre is ide reducalódik mind az, a mit Wahrmann képviselő ur arra nézve felhozott, hogy Magyarországban az önálló bankot felállítani nem lehet. Nagy figyelemmel hallgattam Falk képviselő urnák beszédét is, de több felvilágosítást abból sem voltam képes meríteni. Beszéde igen tanulságos volt, mint felnőttek oktatása, nagyon élvezetes és mulatságos mint humoreszk, de a dolog lényegót ép oly kevéssé fejtette ki, mint Wahrmann képviselő ur. Csak beszéde végén van egy passus, melyben érinti — mert nem fejti ki — annak borzasztó következményeit, ha mi csalódnánk, kik az önálló nemzeti bankot akarjuk felállítani. Azt mondja, hogy nem vagyunk csalhatatlanok és csalódhatunk mindketten, de ha a t. képviselő ur és elvtársai csalatkoznának, abból legfeljebb az a veszély származnék, hogy maradna a status quo. Én ugy látom, hogy voltaképen ez a status quo az, mely a t. képviselő urat arra buzdítja, hogy az öiíálló nemzeti bank veszélyes kísérletéhez ne járuljon. Mit mond azon esetre nézve, ha mi csalatkoznánk ? Azt mondja, hogy akkor nem fogjuk többé elérni azt, a mit most elérhetünk, ily kedvező feltételeket, mint az előttünk fekvő pactum, semmiesetre sem nyerhetünk. Méltóztassék megengedni, de ha ennél feketébben nem tudja festeni a jövőt: ezzé! minket megrendíteni nem fog ; mert hiszen abban az esetben, ha mi csalatkozunk és ha Magyarország azon a ponton lesz. hogy ismét kénytelen legyen az osztrák nemzeti banknak Ábrahám kebelébe menekülni, és tőle kérni, hogy mentsen meg az önálló magyar kankíól, és fogadjon vódszárnyai alá: akkor sem lesz sorsunk rosszabb, mint volt eddig, az osztrák nemzeti bank akkor is meg fogja tenni Magyarországgal azt. a mit saját érdeke kíván, — ennél többet most sem tesz. (Igaz l Ugyvan! a szélső balfelöl.) Most legyen szabad t. ház pár szóval reflectálni arra. mivel Prileszky és Kállay Béni t. képviselőtársaim motiválták szavazatukat. Prileszky t. képviselő ur körülbelől azt monda, hogy Magyarországon majd csak akkor lesz czélszerü a magyar bank felállítása, ha rendbe lesznek öszszes viszonyaink, rendbe az államháztartás, meg lesz szüntetve a deficit; sőt még mindez sem elég szerinte, még a népnek is meg kell tennie a magáét, s különösen szükséges az, hogy a nép takarékossá váljék: szükséges, hogy csecsebecsére évenkint 100 milliót ne adjon ki. Kállay t. képviselőtársam azért nem hiszi az önálló bank felállítását, mert nálunk nincsenek meg a solid hitel kellő feltételei, ő az önálló banknak felállítását, sőt még a valutának rögtöni rendezését is veszélyesnek tartaná, különösen azért, mert egyszerre túlságos tőkék jönnének be az országba, és hát mi már olyanok vagyunk, hogy valószínű, miként azzal visszaélnénk. Tudvalevő dolog, hogy nemzeti jellemünk, nemzeti tulajdonságaink közül hiányzik két lénynges dolog : a takarékosság és a szorgalom. Együvé foglaltam két t. képviselőtársaimat, mert bár megengedem, hogy modorban eltérőleg nyilatkoztak, de a dolog lényegére egyetértettek ; hanem azt hiszem, hogy t. képviselőtársaim nagyon csalatkoznának abban, ha ők azok után, miket elmondottak, 10—20 év múlva, amint Prileszky képviselő ur monda, vagy évek hosszú sora után, mint Kállay képviselő ur magát kifejezte, lehetséges a magyar bank felállítása; mert ha ők ezt attól feltételezik, hogy a magyar jellem teljesen átalakuljon, mire különben semmi szükség, inert a magyar ebben se nem jobb, se nem rosszabb, mint más, ebből az következik, hogy a magyar bankot sohasem lehet felállítani, mert a nemzeti sajátságok, a nemzeti jellem teljes átalakulása nem szokott előfordulni, erre alig van példa a történelemben. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Én megvallom, hogy Prileszky képviselőtársamtól egészen más nyilatkozatot vártam volna. 0 kijelentette, hogy majd megmondja őszintén az igazi okokat ; ennek következtében én azt vártam tőle, hogy ilyformán nyilatkozzék a maga megszokott őszinte modorában : mi elfogadjuk ezt a közös bankot azért, mert mi egyátalában nem akarjuk megbontani a dolgok mostani rendjét; nem akarjuk ezt azért, mert mi igy igen jó érezzük magunkat s inkább semhogy ezt megbolygattuk, s még ezek a jobboldali képviselőtársak jussanak kormányra, nem képes Tisza Kálmán oly dolgot proponálni, a mit mi el ne fogadnánk. Ez hitt volna őszinte nyilatkozat. (Ugy van! a szélső balfelöl.) Kállay t. képviselőtársamtól hasonló őszinte nyilatkozatot nem követelhettem, mert ő nem is mondta azt, hogy majd ő fogja megmondani őszintén az igazat. Engedje meg azonban, hogy én az ő beszédének s más azon oldalról jött nyilatkozatoknak értelmét magamnak ily formán interpretáljam; Ali egyátalában nem engedjük magunkat