Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-309

290 309 országos ülés november 22.1877. vessünk véget a prudens judicis arbitriumnak, azaz a biró kénye-kedvének ! Befejezésül engedjék rövid megjegyzést még tennem ugy az igazságügyi ministeriumnak mint a szakbizottságnak o javaslat iránti működése és érdemeiről. El kell itt ismernem, hogy a ministerium a német eodex és az austriai javaslatban helyes mintát választvárj. ezt nagyobb részt hiven másolta le, és hogy a nagyon terjedelmes és nagy buzgósággal kidolgozott indokolásban szintén nagyon gondos figyelemmel volt előtti; fekvő mintaképeire. A szakbizottságról, fájdalom meg kell jegyeznem, hogy minden buzgó mükedése mellett mégis sikerült neki egy pár reformatio in pejus, csak utalok a kísérletről szóló fejezet utolsó szakaszára ; de nem sikerült neki a javaslatban előforduló némely rendszertelenséget és módszeri hibát javítani, ugy hogy az ő szövegezésében is fordulnak elő dispositiók. melyek nem az anyagi eodex szövegébe, hanem részint az életbeléptetési törvénybe, részint a büntető eljárást és a börtönrendszert szabályozó törvényekbe tartoznak. T. ház! Ámbár mindezeknél fogva nem helyeselhetem, hogy javaslatunk csakis bűntettekre és vétségekre szorítkozik, a kihágásokat pedig mellőzi én hogy a bűntény minősítése az ítéletben kimondott büntetés subjectiv és individuális ismerve szerint történjék és ámbár még sok más részletesebb intézkedései ellen kifogásom HjjP

1 és lesz: megismert egyébben.nagyban és egészben helyes dispositiókat helyes rendszerben ad elő, és nem csak az Erdélyben érvényes eddigi osztrák törvénykönyvön, de fényesen felül áll azon állapoton is, melynél fogva a szorosabb Magyarországban ,,sine lege chaos''. Üdvözlöm e javaslatot és elfogadom a részletes tárgyalás alapjául. Zsedényi Ede: T. ház! Az előttünk fekvő büntető törvényjavaslat indokolásában azt állítja az igazsagügymmister, hogy folytonos és különös figyelmet fordított az 1843. évi javaslatra és saját munkájában nem foglaltatik egy tétel, egy megállapítás sem, mely ellenkeznék azzal, ha csak az eltérés szüksége kikerülhetetlennek nem bizonyult. Elnézve ezen eltérésektől, melyek igen bőven fordulnak elő. p. o. a jelen törv 6T1Y SJI3I vetett személyek iránt a kísérlet tárgyában, mely az 1843-ik évi javaslat szerint a büntettek bizonyos nemeiben a jelen javaslat nyomán a büntettek minden eseteiben büntetendő, ós így tovább. Eltér az igazságügyminister javaslata főleg abban, hogy a büntető törvénynyel együtt nem terjesztette a ház elé egyszersmind, az eljárásról és börtönrendszerről szóló törvényjavaslatokat: holott az alkotmányosság összes ügye a büotető eljárás szellemétől és természetétől van mintegy feltételezve. Az Í84ü-ik évi bizottság Deák vezetése alatt e szellemben járt el, ahoz ragaszkodott maga az akkori országgyűlés is, annyira, hogy a főrendek a büntettek és büntetések codexét még tárgyalás alá sem vették: mert az eljárás és a börtönrendszer iránt az alsó táblával tisztába nem jöhettek, ugyan is a EJL ós RE. 1843. szeptember havában küldöttek a főrendekhez a oodexet. későbben a börtönrendszer és eljárásról szóló törvényjavaslatok. A főrendek a börtönrendszert és az eljárást tanácskozás alá vevón, egy év múlva, azaz 1844. szeptember hó 18-án az eljárás iránt kelt első és a börtönrendszer tárgyában kelt negyedik üzenetükben arról értesítették az alsó táblát, hogy az esküdtszékek elfogadásához nem járulhatván, a büntető eljárást ahoz nem alkalmazhatják; egyébiránt is a nélkül, hogy ennek átalános elhatározásába bocsátkoznának, mennyire ezélszerü egyes elvek és kérdések iránti egyezség megtörténtéig a többiek vizsgálatát mellőzni : egyedül azt jegyzik meg, hogy miután a KK. és RE, magok is elismerték, miszerint a büntetések közti arány mértékének kidolgozása, a megállapítandó büntetés nemei által feltételeztetik. inig a börtönrendszer iránt nem lesz közmegállapodás, addig a főrendek a büntettek és büntetésekről szóló javaslatnak részökről leendő tárgyalását annál kevésbbé látják czélszerünek, minthogy ezen javaslat már azoknál fogva sem, melyek a két tábla megegyezésével a börtönrendszerre nézve eddig elfogadtattak, meg nem maradhat. A jelen törvényjavaslat a börtönrendszerre nézve megelégszik azzal, hogy a szabad ságbüntetés egyik vagy másik nemét, rövidebb vagy hosszabb tartamát elrendeli; a mi ezen tul esik, azt a minister intézkedése szerint a végrehajtó hatalom vagy az igazságügyminister körébe tartozónak véli. (rondoskodtak is arról, hogy a MáriaNosztrai fegyházból bncsuzó nőfoglyok ígéretet tettek, miszerint azon lesznek, hogy nem sokára visszatérhessenek. Az eljárásra nézve az indokolásban az mondatik, hogy az első igazságügyministertől kezdve a következők alatt is ministeri bizottságok foglalkoztak a büntető eljárás szabályaival, miután azonban a jelen országgyűlés összejövetelekor már készen volt a büntető codexró! szóló javaslat és így az eljárási szabályoknak az alaki törvénynyel való összeegyeztetése elkésett: annak további tárgyalása nem tartatott ezélszeszerűnek. Ezen viszonyok következtében az eljárás további tárgyalása fönakadt; hogy rendelkezései azonban — a mint szóról szóra az indokolásban áh, — mint gyakorlat a jogi királyi táblának csak nem egész területén hatályban vannak: de azt elhallgatta, hogy a királyi Curia a codexet el nem fogadta. — Szóval magyar hazánkban sem törvényes büntető-eljárás, sem törvényes börtönrendszer nem léteznek, csak is az absoiut kormánytól öröklött ós gyakorlattá vált börtönrendszer és eljárás szerint fog a jelen büntető eodex