Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-309

309. orRzíígos Ülés november 22. 1877. 291 alkalmaztatni. Miután a ministeri indokolásban Szalay Lászlóra, mint büntetőjogi auctoritásra hi­vatkozás történik, legyen szabad a büntető eljá­rásról szóló irataiban előforduló következő állítá­sára hivatkoznom : „Köztudomású dolog, hogy a német szövetség apróbb statusai a büntető tör­vénykönyvnek a bűntettekről és ezeknek bünteté­seiről szóló részét, kegyelmes törvényül nyerve a nélkül, hogy az eljárást az igazság és az alkot­mányosság követeléséhez idomíthatták volna, most már azt hirdetik a mélységből, melybe buktak, miszerint abban a legparányibb veszedelem sem rejlik egyátalában, sőt igen üdvösséges dolog, hogy nem azon törvényhozás által, nem azon egy­időben fogadtatik el a eodex és eljárás. Nem-e a „tormába esett féregről" szóló magyar példabe­széd allegóriája azon szánalomra méltó állapotnak, melyre ezen országok törvény tudósai jutottak nap­jainkban ?" Részemről még arra figyelmeztetem a t. há- j zat, hogy az absolutisrnus utáni tiz évek alatt szaporittattak évről évre a fogházak, fegyintézetek ; börtönökre, államfogházra előirányzott költségekkel és most egy eodex elfogadására készülünk, mely megint az igazságszolgáltatás költségeit egy két | millióval emelvén, a többi közadókkal együtt, né­pünk vagyonát annyira igénybe fogja venni, hogy utoljára nem lesz vagyona, melynek oltalma bí­rákra bízandó. Szükséges tehát, hogy az eljárás részben minden költség nélkül a nép által haj- j tassék végre. Nem lehet széndékom most az es- j; küdtszékekről e végett értekezni, miután azonban ; az alsóház már az 1843-iki évben azt elfogadta, lj Szlávy József (közbeszól): A szóló azt ak- j| kor el nem fogadta. Zsedényi Ede: Igen is nem fogadtam el, i| mert még akkor nem létezett jogegyenlőség ós a ;| közterhek közös viselése; de ezen egyenlőség : megállapittatott 1848-ban és akkor ezen eljárás a sajtóbünök és vétségeknél törvény által életbe ! : léptetett, sőt a Lajtán tul a büntető-eljárás alapját képezi, s így azt hiszem, hogy ennek érvényesí­tése hazánkban is lehetséges. Igaz, hogy miután az igazságügyminister a sajtó utján elkövetett j bűntetteket és vétségeket a jelen eodex intézke­dései közzé sorozza, ugy látszott, mintha ő eze- :{ ket is a többi bűntettekkel együtt ugyan azon egy \ állandó bíróság alá akarta volna vetni, azonban az indokolásban elmondván, hogy a jelen törvény­1 javaslat fentartja az 1848: 18. t.-ez. 13. és 33. §§-ait, számos kétség támadt: vajon az előttünk fekvő törvény 62-ik szakasza, mely ezen fentar­tást nem említi, csakugyan megszünteti-e az 184Í5: 18. t.-ez. hatását. Ha az igazságügyminister sem lát veszélyt abban, miszerint esküdtszék a sajtó­bűnök és vétségek iránt járhasson el, akkor való­ban megfoghatatlan, hogy ezen eljárást a bűntet­teknél nem ajánlotta. , Egyébiránt az 1843. évi büntető törvény­könyv és eljárás iránt az akkor híres jogtudós Mittermayer oda nyilatkozott, hogy ez a kor hala­dásának és az igazság követeléseinek megfelelve egyszersmind egyetlen egy törvénykönyvben sem bir annyi eredetiséggel mint a magyar javaslat. A jelen törvényjavaslatra bő mértékben alkal­mazni lehet a dicséret első részét; de hogy ere­deti magyar jellege van: azt senki sem mondhatja. Ajánlom a következő határozati javaslatot elfo­gadni. Határozati javaslat a büntető törvénykönyv anyagi részére nézve. Tekintve, hogy hazánkban törvényes büntető eljárás nem létezik, a napirenden levő büntető­törvénykönyvnek a bűntettekről és büntetésekről szóló része, tehát csak az absolut kormányzattól öröklött ós gyakorlottá vált büntető eljárási sza­bályok szerini lenne alkalmazható : tekintve, hogy az uj büntető eodexnek eddigi eljárás szerinti végrehajtása az igazságszolgálta­tásnak eddig is már 10 ós 1 j 2 millió írtra rugó költségeit tetemesen növelné : a ház az igazság­ügyministert oda utasítja, hogy a büntető-törvény­könyv anyagi részének indokolása szerint a bűn­vádi eljárásról szóló és már is készülőben levő törvényjavaslatát mielőbb a ház elé terjessze, ad­dig pedig a eodexnek további országgyűlési tár­gyalását fölfüggeszszük, Gulner Gyula jegyző (újra felolvassa a határozati javaslatot.) Elnök: T. ház ! Miután még többen vannak szólásra feljegyezve és az idő előrehaladt, azt hi­szem az ülést befejezhetjük. A holnap 10 órakor tartandó ülés tárgyai lesznek: először a képviselőház november havi költségvetésének tárgyalása, másodszor a ma meg­kezdett törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.) 37*

Next

/
Thumbnails
Contents