Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-309

:i<)ít. orsaágo* ölé» november 22. ]$íT. 28 3 de a túloldalon is sokan, a kapcsolatnak az ly67-ki törvényekkel körülirt részleteit, hazánk önállósága, függetlensége, s anyagi jóléte szempontjából csak elkárhoztatni tudják. Egy rósz törvény megváltoztására való törekvés hazafiúi kötelesség, attól eltiltani senkit sem szabad : már pedig ha valaki egy törvényt megváltoztatni akar, azt csak akkor érheti el, ha ezen törvénynek kimutatja árnyoldalait: feltárja a sebeket, melyeket a törvény okozott; rámutat a következményekre, mit a törvénytől várni lehet ; de ha ezen javaslat elfogadtatik: akkor a mostani tényleges viszonyok megváltoztatását óhajtó polgár véleményét sem mondhatja el. Számos hiányokat és tubákat tartalmaz, ezen különben nagy gonddal szerkesztett javaslat, melyek azonban a részletes tárgyalás alkalmával kijavíthatok volnának, ha a javaslat most tárgyalható volna: én azonban, mint kijelentettem az eljárás megalkotása előtt az anyagi törvényt a polgárok szabadsága, vagyona, élete és becsülete érdekében és az anyagi törvények intézkedéseinek helyes mérlegelhetóse szempontjából tárgyaihatónak nem tartom. A büntető törvény megalkotását, mint mondám, égető szükségnek tartom : ugyan azért, nehogy az én és elvbarátaim részéről beadott határozati javaslat félre magyaráztassék, azt szükségesnek láttuk indokolni, — mit van szerencsém benyújtani, kérvén annak elfogadását. Beőthy Algernon jegyző (olwma a határozati javaslatot.) Határozati javaslat. Általánosan elismert igazság, hogy az állam fennállását a jogi rend hitele biztosítja, azért szükséges oly szabályokat alkotni, melyek szerint a jogi rendet megsértőnek cselekménye megtorolható legyen. Mi is készek vagyunk ezen szabályok megalkotásához hozzá járulni ; de véleményünk szerint mindaddig, mig nem tudjuk, hogy mily esetekben és mely szabályok szerint fogja az állam a büntető hatalmat gyakorolni; mig nem tudjuk, mely módon fognak a jogellenes tettek kinyomoztatni ; s hogy mily bizonyítási módok és eszközök lesznek megállapítva; mig nem tudjuk, vajon a birói szervezet az önkény, az igazságtalanság ellen nyájta keltő biztosítékot: addig ez*n szabályokat megnyugtatókig megalkotni lehetetlennek tartjuk. Mindenek előtt tehát a büntető eljárást tartjuk megalkotandónak : mert meggyőződésünk szerint csak az által lehetnek a polgárok biztosítva, hogy a büntető hatalom csak valódi büuöst fog sújtani. Hazánk régen érzett szükségét tökéletesen kielégíteni az alaki és anyagi büntető Törvényegyüttesen vannak hivatva; de a társadalom és az egyesek szabadságának érdekében előbb az eljárás szabályait kell megnyugtatólag megalkotni : mert ha annak megalkotása előtt alkotnánk meg az anyagi büntető törvényt, az álta! fegyvert adnánk a hatalom kezébe, a nélkül, hogy védelemről gondoskodnánk. Az állampolgárok összegét, a büntető eljárásról szóló törvények az alkotmány után legközelebb érdeklik. Mi hasonlóiag nagy súlyt fektetünk arra, s azért olyképen óhajtjuk megalkotni, hogy biztosságot találjon a társadalom, hogy a bűntett büntetlenül ne maradjon ; de biztosítva legyen arról is, hogy senki ártatlanul büntetés alá ne vonassák; azt a társadalom azonban csak agy érheti el, ha a büntető hatalom egy részét kezében tartja, és mert a bizonyítási módokat előre meghatározni, különösen ugy. hogy az általánosan, minden egyes, és az életben felmerülhető különféle esetek mindegyikére alkalmazható legyen, teljes lehetetlen. — ha a bünős esolekményt és a bűnösséget maga fogja, még pedig nem bizonyos, előre meghatározott, de soha ki nem elégítő bizonyítási módok korlátai között és uralma alatt, hanem kiválasztott egyes polgárainak saját észleletők alapján előállott belső meggyőződése szerint — esküdtszékei áltál megállapítani. Az esküdíszéki eljárás a mellett, hogy biztosítja a társadalmat és egyeseket, hogy esak a valódi bűnöst fogja a büntetés sújtani : megteremti azt, hogy a polgárok jogaiknak védőjéül az élet a becsület s a szabadság őréül fogják a büntető hatalmat tekinteni, ós kizárja annak lehetőségót, hogy különösen a, politikai bűntetteknél az állam maga legyen a vádló, a nyomozó, s ugy a bünős cselekményt, mint a bűnösségei magállapitó, és a büntetést kimérő biró. Az esküdtszóki intézményre állapított büntető eljárás mig egyrészről az állam érdekének is megfelel, mert a polgár bizalmát a büntető hatalom iránt megteremti, már pedig a büntető hatalom üdvös hatásának leglényegesebb feltétele a közbizalom elannyira, hogy ezen feltétel nélkül ezen hatalom hivatásának meg sem felelhet, másrészről azért is, mert az esküdtszék tagjai a társadalomból lépnek ki, és oda térnek vissza. — feltételezi az érdeket, minden egyes bűneset helyes és igazságos megoldására, kizárja a számos elnézéseket, vagy visszaéléseket teremtő közönyösséget, megsemmisíti a feltevés lehetőségét is, hogy a haialomhozi viszonyuknál fogva kegyvadászatból, vagy a vádlottakkaii kevés érintkezésüknél fogva, megvesztegetésből bírálatukban szigorúbbak vagv elnézőbbek legyenek, — megszűnteii S6*