Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-309
2ö.á 309. ttv*t.#gn* Klvs »»vem*er 28. 1S7T. ságának és üggeííeusógének védelmére szükséges intézkedéseket, mint azok az 187?>-iki javaslatban feltalálhatók, s azt hittem, hogy az időközileg hazánk önállósága és függetlensége ellen folytatott bűnös üzelmek folytán ezen javaslat még erősebb védelemről fog gondoskodni: s mindezek helyett a javaslatban oly intézkedéseket kellett olvasnom, hogy ha nem láttam volna, hogy a javaslat magyar büntető-törvény czimét viseli: méltán azt hihettem volna, hogy az a Lustkandl elvei szerint alakult összbirodalom számára készült, H hogy önálló Magyarország többé nem létezik. (Helyeslés a széko halon.) Én az 1867. kiegyezést tökéletesen elkárhoztatom, mert azzal hazám önállósága és függetlenségét nagyon is megtámadva látom, mindazonáltal ezen törvényeket véve is alapul, határozottan állitom. hogy Magyarország önálló független állam, s az sem Ausztriának, sem az úgynevezett osztrák birodalomnak nem lett kiegészítő, sem fele része, — mert régibb törvényeink által biztosított önállóságunkat, függetlenségünket az 1867-ik törvények sem adták fel; hanem Ausztriával, csakis fejedelem közösségéből s a közös védelemből kifolyóknak állított ügyek mikénti ele in zésé re Törté utek ni egál 1 apodások. Azon kifejezés, — mit már fájdalom az ezen oldalon ülő képviselők szájából is hallottam, — osztrák-magyar monarchia ellentétben áll közjogi viszonyunkkal, s egyszerű tagadása az önálló magvai' állam létezésének. Ki az állani fogalmával tisztába van. az, ha oszirák-ma<ivar monarchiát ismer: nem ismerhet önálló magyar államot, s viszont, (Helyeslés a zzéWú Italon.) Ezeket azért hoztam fel, hogy kimutassam. hogy az osztrák-magyar monarchiát, mint nem létezőt, a magvar büntető-törvény nem védheti. A magyar büntető-törvény hivatás;! csak az lehet. hogy védje Magyarországot, annak területi épségét, függetlenségét, önállóságát ; de nem hivatása az. hogy más állani területét, alkotmányát védelmezze, habár azon állammal bizonyos összeköttetésben vagyunk is. En tehát a tőrvényjavaslatból mindazon intézkedéseket, mely nem létező osztrák-magyar monarchiát és annak területét védelmezi: kihagyatni óhajtom, annyival inkább, mert a magyar honpolgár csak királya és hazája iránt tartozik hűséggel és csak ezek ellen követhet el felségsértési vagy hütlenségi büntettet. A törvényjavaslat a felségsértés megkisérletét ugy akarja büntetni, mintha az vissza vezetett volna — illetve azt befejezettnek tartja ; ez ellentétben áll a büntető mazsáireal, ellentétben a javaslat helyes elvi megállapodásával. A kiszabandó büntetésnek tudományijag mindig arányban kell állani a cselekmény súlyával, s igy, mert tagadhatatlan, hogy a kísérlet kevesebb roszat tartalmaz, mint a bevégzett bűntett: azért azt egyformán sújtani nem lehet. Elismerem azt, hogy politikai okokból néha lehet a tudomány által helyeseknek állított elvektói eltérni, s tudom, hogy az okból a felségsértési bűn kísérlete számos törvénykönyvben mint bevégzett bűntett mondatik megbüntetendőnek. Az állam fejét, s annak életét én is különösen védendőnek tartom ; de valóban nem foghatom fel, miért keli azt, ki csak kísérleti büntettet követett el. miáltal az államfőt semmi rósz sem érte. halállal büntetni, akkor: midőn ezen javaslat szerint, ki a királyt testileg megsértette. és az uralkodásra képtelenitette, tehát sokkal több roszszat okozott, sokkal gyengébben czéloztatik megbüntettetni. Igaz ugyan, hogy az első esetnél a szándék nagyobb bűntett elkövetésére irányult; de részemről nem tudom sem az igazság- sem a hasznosság elveiből kimagyarázni, hogy a szándék az elkövetett tettnél súlyosabban büntethető legyen. Ezen intézkedés különben a kísérleti bűntett fokozatait sem veszi tekintetbe; már pedig én azt hiszem, egészen más beszámítás alá jön a kísérlett bűntett, ha az az előkészületi cselekmény megtörténtekor vagy utána, de nem közvetlenül a szándék*őt bűntett véghez vitelében lett megakadályozva : ezen fokozatokat figyelembe is vették a törvényhozások, ha tehát ezen egy esetben indokolhatának tartanám — politikai okokból — hogy a kísérlet mint befejezeti bűntett szerepeljen : azt a kísérlet legutolsó fokára kellene szőri tani. Nem mulaszthatom el. hogy fel ne említsem azon valóban megfoghatatlan állását a javaslatnak, hogy a szükséges büntető intézkedések helyett a fejezetekben a közjogi viszonyokat veszi védelme alá. még pedig olyannyira, mintha a mostani viszonyok egyedül és kizárólag volnának hivatva a, haza jólétének előmozdítására. s mintha a büntetőtörvény a mostani pártalakulások tartamára készülne. Egy büntető törvény keretébe csak a jogi rend megvédése tartozik: de semmi esetben sem tartozik oda. hogy bizonyos tényleges viszonyokat akként vegyen védelme alá. hogy azok ellen a haza polgára, bár ha azokat hazájára kárhozatosnak tartja : még csak véleményt se nyilváníthasson. Ezen javaslat, midőn a magyar állam és Austria között jelen legfenálló kapcsolatot védelmébe veszi, ezen kapcsolatot ugy tünteti fel, hogy az ellen, illetve annak részletei ellen még szólni sem lehet, akkor midőn a polgárok túlnyomó része