Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-309

2 7 ti 309. ersüágos illés november 22 1877. Az ujabb európai nyugati nemzetek törvényhozásai nyomán készült e büntetőtörvényjavaslat is. k'L ausztriai igazságügyminister 1874-ben benyújtott jelentésében azt mondja müvéről: „Ezen mü a német birodalmi törvénykönyv alapján készült, mert az az olasz, a belga és a franczia törvényhozásnak felhasználásával legalkalmasabbnak látszik, hogy egy átalános európai büntetőtörvénykönyvnek alapját képezze.'' Ezen törvénykönyvnek befolyása a mi javaslatunkra is kétségtelen, s ez nem válik hátrányára, hanem véleményem szerint előnyére, kz igazságnak elvei mindenütt ugyanazok, főkép a büntetőjogban. (Élénk helyeslés) A büntetőjog legszorosabban függ össze főkép az igazságnak örök elveivel, a morál követelményeivel. A mit Gfrotius mondott „Nemo est puniendus ultra meritum", az állott akkor, s áll most. áll ugy Magyarországon, mint Németalföldön. Az igazság határain belül az intézkedéseket az ország viszonyaihoz alkalmazni, igenis, ez az egyes törvényhozások feladata; de itt sem lehet köztünk és a többi nyugati nemzetek törvényhozásai közt nagy különbség: mert én ugy hiszem, hogy bátran állithatjuk, miszerint culturalis viszonyaink a nyugat többi népeinek viszonyaihoz hasonlók, miszerint nagyban és egészben ugyan azon fokozaton állunk, mint azok. Tekintetbe vettük azonban, s tekintetbe vette e javaslat hazánk sajátságos viszonyait is. A törvények területi hatásáról és az annak alárendelt személyekről szóló intézkedések annak világos tanú bizonyságát képezik, hogy mi ezen viszonyokat méltányoltuk, tekintetbe vettük; nem zárkózhattunk el azon kétségtelen tapasztalati tény elől. hogy a szent korona birodalmában nem uralkodhatik ugyanazon egy büntetőtörvénykönyv. A német birodalom szövetséges állam, souveraineknek többségéből áll, akik felségjogaikat tökéletesen fel nem adták, de azért a tág Németbirodalomban mégis egy büntetőtörvénykönyv van: mert a szövetségesek ennek szükségét átlátták. Nálunk az 1868. évi XXX. t.-cz. társországainkat autonóm törvényhozási joggal ruházván fel még a polgári és büntetőjog körében is, ennélfogva ezen törvénykönyvet a birodalom minden részére ki nem terjeszhetjük, De mindnyájan érezzük azon anomáliát, mely onnan származnék, ha ugyanazon egy korona, ugyanazon egy állami közösség területén lényegesen eltérő büntető intézmények léteznének és azért kívánatosnak tartjuk — ugy hiszem — mindnyájan, hogy testvér hazánkban is a miénkhez, a mi büntetőtörvénykönyvünkhöz hasonló büntető intézmények létesüljenek. De feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy ami a szent korona területének épsége, az állam létele, a király személye ellen elkövetett bűntetteket illeti: azok ugyanazon egy sanctio alá helyeztessenek túl a Dráván, mint mi nálunk : (Helyeslés) azért határozati javaslatot indítványoztunk, melyben a házat arra kérjük, hogy hívja fel a ministeriumot, törekedjék oda, miszerint ezen legszükségesebb tárgyakra nézve a társországokban a mi törvényeinkkel azonos tartalmú törvények hozassanak, természetesen az 1868. évi XXX. t,-ez. értelmében azfabban kitűzött módon. De figyelmem kívül nem hagyhattuk azon viszonyt sem, melyben mi ő Felségének többi országai és tartományaival vagyunk. — Két külön államot képezünk ugyan, de államokat, melyek az érdekek és jogi kötelékek sokszoros lánezolata által szorosan egymáshoz vannak fűzve. Ennélfogva szükségesnek tartottuk, szükségesnek tartotta a javaslat, hogy a monarchia másik államának területi épségét, biztonságát, a közös ügyek tárgyalására rendelt delegátió és ennek bizottságai becsületét, szabadságát, törvényeink oltalma alá helyezzük ; de méltán követelhetjük, sőt azon feltétel alatt tettük ezt, hogy viszonosságban részesülvén, ami területi épségünk, biztonságunk, a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságunknak jogköre épen ugy ótalmaztassék túl a Lajtán, mint azt a mi törvénykönyvünkben tettük. Felhívtuk tehát a ministeriumot, hogy ez iránt lépéseket tegyen ós biztosságot szerezzen magának a viszonosság elvének életbe léptetésére nézve. (Helyeslés.) T. képviselőház! (Halljuk!) Száznegyven esztendeje annak, hogy a Tripartitum Tirocinium hires szerzője Szegedi János, azon könyv szerzője, melyből ősatyáink merítették a magyar jog tudományát, büntető törvényeinkről szólva, azt mondja: Reméljük, hogy kevés év múlva a király ós ország tekintélye által önálló büntető törvénykönyvet fogunk nyerni. „Speramus aliunde regis et regni auctoritate intra annos non multos praxim eriminalem Hungáriáé propriam et legibus regni eonformem elaboratum iri. — 140 esztendeje, hogy e reményét fejezte ki Szegedi és ma is csak ott vagyunk, a hol ő: reméljük, hogy e javaslatból törvény lesz; (Közbeszólás a középről: Az leszi) reméljük, hogy annyi hánykódtatás és vajúdás után hazánk is rendszeres büntető törvénykönyvvel fog birni. Önök t. képviselők arra vannak hivatva, hogy e reményt valósítsák; arra vannak hivatva, hogy törvényt alkossanak, a mely megfelel a humanismus, megfelel az igazság szellemének. A humanismus szellemének, melynél fogva nem szabad megfeledkezni hogy nem minden bűntettes ellensége a társaságnak, gyakran szenvedélyének, indulatainak, sőt némelykor a viszonyok hatalmának szánandó áldozata; nem szabad megfeledkezni, hogy a mint egy hires magyar író mondotta: az emberek a társaságban össze fogódzva élnek és miként a villany ereje, ugy az egyiknek öröme és fáidalma végig fut az egész lánczoJaton.