Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-309

309 országos Ülés november 22. 1877. 271 megszüntette az országbírói értekezlet az általános büntetőtörvénykönyv érvényét, a viszonyok szükségéből folyó némi módosításokkal behozta ismét a régi törvényeket és törvényes gyakorlatot, és így ismét nieghonositoíta azon állapotot, melyet az igazságügyminister urnák helyes állítása szerint közel egy század előtt őseink már türhetleunek tartottak; honosította azon állapotot, melynél fogva sem a bűn fogalma és annak tényáliadéka, sem a büntetés mértéke törvény által meghatározva nincsen; azon állapotot, melyben a legfontosabb kérdésekben a bíró bölcs belátása analógia szerint itél ős határoz, bizonyos tekintetben tehát a bíró és törvényhozó szerepét egyesíti. Az ezen állapotból eredő bajokat, igaz. a tudomány útmutatása mellett orvosolta némileg törvényszékeink eljárása, de meg nem szüntethette. Ideje, hogy véget vessünk ezen állapotnak; ideje, hogy megszűnjék azon állapot Magyarországon, melynél fogva majdnem egyetlen ország Európában, amely nem bír rendszeresített büntető törvénykönyvvel. Az okok. melyek az 1843. évi javaslatnak elfogadását és előterjesztéséi; gátolták, az igazságügyminister inaltál előadattak". Nagy fontosságú törvénykönyvek jelentek meg azóta ; alkotmányos viszonyaink megváltoztak, és az érintett okokhoz még es'v más fontos ok is járult: azon börtönrendszer, melyen az 1843. évi büntető törvényjavaslat alapszik, azon börtön-rendszer helyessége iránti véleménynek megváltoztása. 1843-ban Európában és Amerikában a magánrendszert a leghelyesebbnek, a legtökélyesebbnek tartották, a mellett nyilatkozott még az 1846-iki frankfurti börtönügyi. 1847. évi brüsseli cougressus is. Azonban 1868-ban Bernben, még inkább 1872-ben Londonban, a szakférfiaknak nagy többsége elismervén a magán fogságnak igenis szigorú voltát és káros következményeit a foglyoknak mind lelki, mind testi erejére, az ugy nevezett progressiv vagyis ír-rendszernek adta meg az elsőséget. Mi hasonlag egyik oka volt annak, hogy uj büntető törvénykönyv kidolgozása szükségessé vált. Phasisait ismeri a t. ház az igazságügyminister ur beszédéből, ismeri a történtekbői. Az igazságügyi bizottság a javasbitot szorgos és beható tárgyalás alá vette: elfogadta annak főbb elveit, elfogadta annak rendszerét. Szabadjon nekem röviden elősorolnom az indokokat, melyek az igazságügyi bizottságot erre birták. (Halljuk!) A büntető törvénykönyv kiterjeszkedik a bűntettekre és vétségekre, amint annak czime is mutatja. Ki vannak zárva a rendőri kihágások; ezek külön, legközelebb benyújtandó rendőri büntető törvénykönyvnek fenn vannak tartva. Az iga; ságügyi bizottság a maga szempontjából ezen eljárását az igazságügymitiisteriumnak csak helyeselhette. Lényegesen különböznek a jogot közvetlenül sértő bűntények azon oselekvényektől, melyek fenyítéknél azért sújtatnak, mivel következményeikben netalán azokból jogsértések támadhatnának, a polgároknak jogbátorsága veszélyeztetve lehet. Lényeges különbség van a jogsértő és a jogrendet csak veszélyeztető cselekvények közt. Azért az 1843-iki büntetőjavaslat is a rendőri kihágásokat a toldalékba utasította; azért több uj törvényhozás ezekről külön intézkedik, is külön intézkedik ezen javaslat is az emiitett okoknál fogva már azért is, mert az általános elvek közül többek a kihágásokra egyáltalában nem alkalmazhatók ; inert tanácsos, hogy a kihágások és büntettek közti különbség a népnek szemei előtt úgyszólván világosabban felfoghatóvá tétessék még a törvénykönyv különbsége által is, hogy kijelöltessék azon választó vonal, mely a jogsértő eselekvények és csak a rendészeti intézkedések ellen irányzott, a. jogbátorságot veszélyeztethető eselekvények közt létezik. (Éd'ijiídés.) Az 1843. büntető javaslat csak egy osztályát ismeri a jogsértő, büntetendő cselekvényeknek, s bűntetteknek nevezi azokat különbség nélkül. A jelen javaslat bűntettekre és vétségekre osztja íöl. Bűntetteknek azon szándékos jogsértéseket jelöli ki, melyek nagyobb súlyúak, nagyobb beszámitásúak; vétségeknek azon szándékos jogsértéseket, melyek kisebb súlynak és a gondatlanságból eredt jogsértő cselekvényeket. Kétséget nem szenved, alig vonta valaki azt kétségbe, hogy a jogsértő cselekmények közt a sértett jognak fontosságánál, a sértés súlyánál, valamint a kárnak és veszélynek nagyságánál fogva különbség létezik. Szándékos jogsértés a gyilkosság és a becsületsértés. És mégis mily roppant nagy a különbség e kettő között Senkisem vonta kétségbe, hogy a szándékosan elkövetett gonosztett és a gondatlanságból és a könnyelműségből eredt jogsértés közt. habár eredményei azonosak, az akarat elhatározására és a külömbség beszámítására nézve roppant nagy a külömbség. Ha ez tagadhatatlan, ha tagadhatatlan továbbá az, hogy a súlyosabb bűntetteket súlyosabban kell megbüntetni, az enyhébbeket enyhébben, különösen a szabadság büntetéseknek súlyosabb nemét alkalmazni az előbbiekre, enyhébbiket pedig az utóbbiakra: akkor, ha más okok nem, már a szerkesztésnek methodikája, hogy ugyanazon büntetési nem alá tartozó bűncselekmények közös névvel illettessenek, collectiv elnevezés alatt foglaltassanak össze: magában véve már tanácsosnak tüntette föl a külömbség jelzését már az elnevezésben is a külömbséget, a bűntett ós vétség kifejezése által könnyebben felismerhetővé és az azon osztályra vonatkozó rendelkezéseket egy név alatt összefog1 álhatóvá tenni. Ezen eljárás melMt szólott az európai törvényhozások átalános praxisa. A baadenit és a íü-