Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-309
268 309. országos ülés november 22. 187?. vényét a buzarozsda pusztítására vonatkozólag pártolja. A kérvényi bizottságnak adatik ki. Az igazságügyminister ur kivan szólani. Perczel Béla igazságügyminister: T. ház! A kisebb polgári peres ügyekben váló eljárásról szóló ő Felsége által legkegyelmesebben szentesített törvényt van szerencsém kihirdetés végett tiszteletteljesen benyújtani. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a szentesitett törvényjavaslatot) Elnök : T. ház! A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényczikk legfelsőbb helyen is szentesítve és itt kihirdetve lévén, hasonló kihirdetés végett a mólt. főrendekkel fog közöltetni. Jelentem a t. háznak, hogy Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi ruinister ur a szombati ülésen kivan válaszolni a Eáth Károly képviselő or által statistikai adatok tárgyában hozzá intézett interpellátióra. Következik a napirend: a határőrvidék területén építendő vasutakról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök : Elfogadja-e a t. ház a határőrvidék területén építendő vasutakról szóló törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban ? (jLltogadjuk?) Elfogadtatott, s e szerint a törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett közöltetni fog a méltóságos főrendekkel, s miután a méltóságos főrendek Val-kor ülést tartanak, engedje meg a t. ház, hogy az e törvényjavaslat harmadszori felolvasására, valamint a kisebb polgári peres ügyekben követendő eljárásról szóló törvényczikk kihirdetésére vonatkozó jegyzőkönyvi rész hitelesítés végett felolvastassék. Gulner Gyula jegyző (olvassa a jegyzökönyvét.) Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen része hitelesíttetik. Következik a napirend második tárgya, az igazságügyi bizottság jelentése a magyar büntető törvénykönyvről. Az igazságügyi minister ur kivan szólni. Perczel Béla igazságügyi minister: Tisztelt ház! Harmincznégy év lefolyása után a magyar törvényhozásnak ismét alkalma van egy büntetőtörvény - tervezet felett tanácskozni. Ha jelenben csak egy létező büntető-törvénykönyvnek javításáról vagy ennek egy uj törvénykönyv által való helyettesítéséről kellene gondoskodni, azon hosszú idő elteltét nem tekinthetnők veszteségnek, mert a büntetőjogi tudománynak azon idő alatt történt nevezetes fejleménye és' különösen a gyakorlati életből időközben nyerendett tapasztalások csak elősegítenék egy a réginél jobb és gyakorlatiabb törvénykönyvnek létrehozását. Azonban nálunk e téren nincs mit javítani, mert büntetötörvénykönyvvel nem birunk. Az 1848-ik évben készült s nagy nevű tudósok által is jeles munkának elismert javaslat — mint tudva van — a Karok és Eendek táblája és a Főrendi tábla közt feriforgott és ki nem egyeztethetett vélemény - eltérések miatt törvénynyé nem emelkedhetett. A Corpus Jurisban elszórtan foglalt, külömböző időben keletkezett és túlélt nézetek és rendszer alapján készült törvények pedig még ha legnagyobb részt obsoletek nem lennének is, rendszeres törvénykönyvnek nem tekinthetők. . Ma is fennáll tehát azon nem eléggé sajnálható s elődeink által már közel egy század előtt tarthatatlannak felismert állapot, melyben sem a büntetendő cselekmények és ezeknek ismérvei, sem a büntetéseknek nemei és ezek időtartama törvény által megállapítva nincsenek. Ily körülmények között sérteném a tisztelt házat, ha a büntetőtörvénykönyv alkotásának szükségét a ház előtt indokolni csak meg is kísérteném. Az 1848. évben alakult első felelős kormány halhatatlan érdemű igazságügy ministere — lehet mondani — hivataloskodásának első perezóben már egy büntetötörvónykönyv létrehozására fordította gondját, ez azonban a közbejött súlyos események miatt eredmény nélkül maradt. Az alkotmány visszaállítása után keletkezett kormány által újból felvétetett ezen fontos és nehéz műnk a. a legnagyobb erélylyel és szakadatlanul , folytattatott és közvetlen hivatali elődöm kitűnő vezetése mellett befejeztetvén, a múlt országgyűlés elé terjesztetett, mely azonban azt tárgyalás alá nem vehette. Én „anonum prematur in annuin" közmondásnak józan alkalmazását ily nagy horderejű munkánál helyén lévőnek tartván, a javaslatot egy, a gyakorlati téren is tapasztalatokat szerzett jogtudósokból alakított tanácskozmányon vezettem újra keresztül, s azt — alaposan törtónt megvitatása után — kijavítva 1875-ik évi november 4-én terjesztettem a ház ele. Az igazságügyi bizottság, melyhez a javaslat előzetes tárgyalás és véleményadás végett utasitra lön, azt behatóan és lankadatlan kitartással tárgyalván, kevésbé lényegileg módosított szerkezetben nyújtotta be a t. háznak Ebből méltóztatik látni a t. ház, de megnyugvással értheti az ország is, hogy e javaslat előkészítésénél nem mulasztatott el semmi, a mi egy jó s az élet követelményeit kielégítő törvénykönyv tervezetét lehetőleg biztosítja. Többször tétetett nekem azon ellenvetés, hogy
