Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-308

308. országos ülés november 21.1877, 255 Ezen alap tehát, mely az erdőknek eladásából létesül, mégis csak a Határőrvidék javára fordítható; de mindazon befektetések, melyek abból történnek, más, mint az állam, és igy Magyarország, azaz szent István koronája tulajdonát nem képezhetik. Ezek után t. ház, fentartva magamnak, hogy azon esetre, ha valamely ellenvetés „ történnék, válaszolhassak : kérem a t. házat méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Jakics Álltai (horvátul.) Visoki sabore! Moj separatni votum u pitanju na dnevnom redu stojeóem, dovoljno je motiviran; bilo bi dakle •suvisno one razloge ponavljati, s tóga mi je samo receni svoj separatni votum na uvaaenje prcporuciíi, to stovanu kucu zamvliti, da predlezecu zakonsku osnovu o krajiskoj zeljezniei neprimi za podlogu spccialne razprave. Sehrain Lipót: T. ház! Leszek oly bátor a ház asztalán fekvő törvényjavaslat ellen szólni, s azt a következő okokkal támogatni, Ez természetesen nehezemre esik. azért, mert a magyar nyelvnek nem lóvén teljesen birtokában, a részletekben nehezen fejezhetem ki magamat. A törvényjavaslat ellen szólnom kell legelőször azért, mert be nem láthatom az 1. §-ra reflektálva, hogy miért van ezen törvényjavaslat kapcsolatban azon intentióval, hogy egyszersmind az 1870. évi XXXVIII. törvényczikk hatályon kivül helyeztessék. Nekem ugy látszik, hogy lehetséges azon kérdésről is szólanunk, hogy vajon vannak-e olyan indokok, melyeknél fogva ina a kérdést ugy lehetne feltenni, hogy az általam említett törvényczikk hatályon kivül teendő-e a vagy nem; de nem renectálva azon szempontra, mégis azt tartom, hogy ezen szempont és annak a következése azzal a speciális törveuynyel semmiféle sem organicus sem külső összeköttetésben nincsen. Ugy látszik, hogy talán csak akkor lehetne ennek az indítványnak elfogadhatóságát javalni, hogy ha az általam említett törvényezikknek tervezett megszüntetéséért valami pótlás nyujtatik ezen törvényjavaslat által, de nekem azt kell megjegyeznem, hogy azon vonal az itt indítványozott vonalokkal összefüggésben nem áll és hogy e mellett azon megszüntetendő szárnyvonal pótlást abban a törvényjavaslatban nem fog találni. Horvát - Slavon országnak fekvése olyan, hogy ez az államnak perifériájában fekszik és természetes, hogy annálfogva olyan vasut-politika mellett. mely a súlypontot a centralisatióra fekteti, a periféria mindig hátrányosabb helyzetben van, és még ha a központból kisugárzó vasutvonalak a perifériának javára szolgálnának is, mégis csak azon diametralis pontoknak javára szolgálnak, a melyeken ezen kisugárzott vasutvonalak végződnek. Annál fogva nekem azt kell vallanom, hogy Horvát- és Slavonországok érdekeinél fogva igen kívánatos lenne, ha a vasúti politika valamiképen egyszersmind perifériális jelleget is öltene. És talán ez volt azon vezér eszme, melynek alapján az 1870. évi XXXVIII. törvényczikk hozatott. Hogy ha ez volt a vezéreszme, akkor nem látom ma elegendő okát azon eljárásnak, melynél fogva javasoltatik azon törvényczikk megszüntetése. Ez volna az első észrevételem, melynél fogva sajnálom, ha ezen törvényjavaslat törvénynyé emelésével, s életbe léptetésével egy nagyon táplált remény meghiusittatnék. Magára a törvényjavaslatra azt kell még megjegyeznem, hogy a javaslat czirne magával a törvényjavaslattal nem áll szoros összhangban, mert míg a czim a határőrvidék területén építendő vasutakról szól, s igy azt lehetne gondolni, hogy ezen vasutaknak a törvényjavaslatban kiváló és első szerep van szánva, mert inig az első §. a.) betűje Mitrovicztól Vinkóvczén. Bródon Üj-Crradiskán és Songján át Sziszekig helyez kilátásba vasutat és a b) pont Sziszektől a Károlyváros-Fiumei vasút valamelyik állomásának folytatását ígéri, addig a többi §-ok ezen ígéretet nagyon meggyöngítik. Ugyanis mindjárt a 3-ik g-ban az van mondva, hogy csak a Vinkovczétő! Bródfelé vezető vasút építtessék ki azonnal és másrészről a Vinkovczétől Dályáig menő vonalnak létesítéséről gondoskodás történjék: a minek az lesz a következése, hogy csak csonka-vasutunk lesz Igaz, el kell ismernem, hogy ennek oka az alap különös tulajdonságánál fogva abban lehet: mert az alap nem olyan, mely mindjárt értékesíthető és az építésre fordítható. Mind az által leszek bátor e tekintetben mégis egv észrevételt tenni. (Halljuk!) A 6-ik g-ban van egy eszme, melyet őszintén üdvözlök, mert azt mondja, hogy „fölhatalmaztatik egyúttal a ministerium, hogy a mennyiben a határőrvidéki állami erdők alapul vétele mellett leendő pénzművelet ezt lehetővé tenné, az 1. §. a) ós b) pontja alatt emiitett vasutvonalak építését ós üzletét akár az épités folyama alatt, akár annak befejezése után az államkincstárnak terhelíetése nélkül engedélyezhesse ; a vasutvonalak engedélyezésének jóváhagyása a törvényhozásnak, tartatván fon. Hogy ha ezen eszme határozottabban volna kifejezve: nem látnám akadályát annak, hogy az ily pénzművelet rögtön vagy a legközelebb jövőben keresztülvihető ne volna. Ha e tekintetben mégis volna valami akadály: nagyon örvendenék, ha némi határozottabb biztosítás nyújtatnék. A 10. §-ban, hol: „utasittatik a ministerium, hogy a budapest-zinionyi vasút építésének biztosítása alkalmával, biztosítsa egyszersmind Zimonynak Mitroviezczal való összeköttetését is, egy oly