Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-308

254 308. országos ülés november 21. 1877. met hunyni a törvényhozás "azon iníentiója előtt. hogy azon vidéknek esakugyau vasutat építeni kivan, semmi esetre sem lehetett: mert mai idő­ben culturalis szükségnek tekintik azt. hogy nagy kiterjedésű vidék az országgal magává! és igy az átalános európai forgalommal összeköttetésbe jöjjön, én módokat igyekeztem találni arra nézve, miként lehetne az állam nagyobb megterheltetése nélkül ezen czólnak megfelelni. Hosszas tanácskozások és tanulmányozás után, melyeket azon vidék lakóival is folytatnom kellett, létesült ezen törvényjavaslat. Az igaz, egészen más alapon áll ezen törvényjavaslat, mint áll az 1870. XXXVIII. t. ez., melynek czélja az volt, hogy az akkor még átalánosan elfogadott rend­szer szerint engedélyezés utján szereztessék be a pénz és építtessék ki ezen vasút; mig ellenben ezen törvényjavaslat szerint a létező pénzerők felhasználása mellett fokozatosan kívánom létesí­teni ezen vasutat, melyre véleményem szerint azon vidéknek nemcsak igénye van, de melyet neki az 1870. XXXVIII. t. ez.-ben az ország, mint jogos követelést meg is ígért. Én tehát oly intézkedést tettem. hogy az ország ezen vasútépítéshez azon összeggel járul­jon hozzá, a melyre szükség van arra nézve, hogy a határőrvidék egész területe Magyarország­gal közvetlenül összeköttetésbe jöhessen. Azonban azon vasutakat illetőleg, melyek kizárólag a határ­őrvidéken lesznek építendők : jogos ezen felfogás, hogy azokat a határőrvidéknek jelenleg már kész­letben lévő alapjából építtesse ki az állam és pedig oly formán, hogy a mennyiben azon alap most már elegendő arra, hogy egy jelentékeny forgalommal bíró várossal. Broddal az összeköt­tetés létesíttessék, és a mennyiben ezen összeköt­tetés által még a Szávántuli részeknek kereske­delme is csatornát fog találni, ugy vélekedtem, hogy legelső sorban ezen vonalrész, Vinkovczétól­Brodig lenne kiépítendő. Ha aztán ezen vonalrész kiépésére folytán az épen azon vidéken elterülő erdőségekből nagyobb összegek fognak az állam­pénztárba befolyni, és ha ismét lesz pénz, mely­ből a vonalat tovább lehet építeni: akkor az építés fokozatosan a bejövendő pénzből folytatandó lesz. Ekként a mai viszonyok szerint előre lehet látni, hogy bizonyos idő alatt e vonalak kiépíthetők lesznek. Ezen építés nem zárja ki azt. hogy ha a határőrvidéki erdőkből nevezetesebb összegeknek befolyására biztosan számítani lehet, akkor egy­szerre tehet az országgyűlés intézkedést. hogy ezen vasút az egész vonal mentén kiépíthető legyen. Azt hiszem, hogy a mai viszonyok közt nehéz lett volna a törvényjavaslatnak olyan szerkezetet adni, mely e vonalak kiépítését nagyobb megter­heltetés nélkül lehetővé tegye: már pedig azt hiszem, hogy ismét olyan törvényjavaslatot adni be. melyet néhány év múlva, mint végre nem liajthatót, meg kelljen másítani, nem igen lett volna ezélszerü. Ezeknek folytán még csak is arra szorítkozom, hogy én ezen törvényjavaslatban a legfőbb tekiutetet arra fordítottam egyrészt, hogy azon vidéknek, a mennyire lehetséges, mielőbb vas­útja legyen; másrészt, hogy ez építendő vasút által Magyarországgal az összeköttetést létesítsem. Mert a Dráván túli részek annyira el vannak zárva az országtól, hogy azon testvéries összeköttetést, melynek azon ország és Magyarország lakói közt fenn kell állani, a közlekedés hiánya igen nagy mértékben megcsorbitotta. Es igy én az össze­köttetést a már meglevő alföld-fiumei vasútnak egyik állomásából Dályából kiindulva jelenleg az építendő határőrvidéki vasút végpontjához Win­kovezóhoz terveztem ; mig ha pénzügyi viszonyaink megengedik, már a legközelebbi időben a buda­pest-zimonyi vusut utján ismét erre a szempontra kell nézetem szerint figyelni. E tekintetben e törvényjavaslatban mintegy az elintézkedésí már most megtettem. Ezeknek folytán, azok után, amiket az elő­adó ur elmondott, csakis azt kívánom még meg­jegyezni, hogy ezen hatarörvideki alap, melyből a hatarörvideki vasútnak ezen része, illetőleg ha ezen alap csakugyan nagyobb mennyiségű össze­geket fog tartalmazni, annak folytatása is kiépí­tendő lesz : — ezen hatarörvideki alap már az e részbeni legmagasabb intézkedés, és a magyar országgyűlésnek 1869. évi e részbeni határozata szerint is tisztán és egyedül csak a Határőrvidék culturális czéljaira lesz fordítandó ; s amennyiben a vasút eddig legfőbb eszköze a culturának és a közlekedésnek: e törvényjavaslat által ezen czél­nak is meg lesz felelve. Az alap hova fordítása iránt sem fordulhat elő semmiféle kétség arra nézve, hogy ez he­lyesen történik-e ; és én, amenynyiben a külön­véleményben éppen ezen alap hova fordítása te­kintetéből történik e törvényjavaslat ellen kifogás, szükségesnek véltem megjegyezni, hogy a külön­véleménynek azon indokai, melyek e törvényjavas­lat ellen ezen alap tisztázásáig való elhalasztására nézve felhozatnak, azért nem állhatnak: mert azon alapból igen is még fen marad mindig bizonyos összeg, mely mások véleménye szerint is a határ­őrvidék mulhatlanul szükséges befektetéseire for­dítandó leend. és ez alap. mely a Határőrvidékre befektetendő lesz. nézetem szerint nincs az által is semmi tekintetben megsértve, ha ezen törvény­javaslat szerint kiépíttetvén a vasút, az állam tulajdonába és kezelésébe megy át, mert az alap természete az. hogy az abból történendő befekte­tések csakis a határőrvidéken történjenek, annyira hogy ha a Határőrvidék polgárosittatnék és Hor­vátországgal egyesittetnék: még akkor sem lehetne ezen alapot Horvátország más részeire, hanem tisztán csak a Határőrvidékre fordítani.

Next

/
Thumbnails
Contents