Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-307
232 307. országos ülés november 15.1877. ben a mumusok felállítása, melyekkel ijesztgetni szeretik a törvényhozás gyermekded kedélyeit, s melyekkei mindig előtérbe lépnek, valahányszor egy roactionarius intézményt áterőszakolni, vagy a hazára nézve káros egyezséget megkötni akarnak. Mag volt a maga mumussá a közösügyes alkunak, a virilismusnak, a bank- és a vámegyezménynek, nem hiányozhatnak azok a gyalui uradalomnál sem. Ezek a nagy hűhóval előtérbe hozott s az indokolásban roppantul felsorolt kártérítési követelések ; de a melyek a közelebbi behatóbb vizsgálatnál szappan-buborékként pattannak szét Így a roppant árban felszámított gyalui kastély nem egyéb egy égés által fedélfosztott omladványnál, a mely nem tehető párhuzamba az inseribáláskor létezett fejedelmi vár-kastélylyal, melyet tetszett a birtokló uraknak baróek ízlésben átidomítani, s leégése után pusztulni hagyni. Ennél tehát inkább az állam léphetne fel kártérítési követeléssel. De különben is az építkezési s más befektetések az egyezmény értelmében mind viszszamaradnának az insoriptusoknak. A parkírozás czimén felszámított kártérítés épen mulatságos, miután az néhány fenyőfacsoport ültetésére szorítkozik. A mi azt a famosus fa-usztatási pert illeti, melyet miként állítják, minden fórumon megnyertek, nem értem, miután semminemű közlekedő utat s így a vízi utat sem lehetet senki előtt, annál kevésbé a tulajdonos előtt elzárni, vagy kizárólagossá tenni; e per, ha elveszett az csak a kincstár embereinek ügyetlensége, vagy lelkiismeretlensége miatt veszhetett el ; itt tehát helye lesz a perújítás általi orvoslásnak; de ha nem lenne, még akkor is az állítólagos 70,310 forint kártérítés nem bir oly nyomatékkal, hogy a kincstár 69ő,0()0 forint odaengodésével egyensúlyozza. Sőt, hogy az állammal szemben támasztott kártérítési követelések ad absurduni vitessenek, még azért is kártérítési igénynyel léptek elő, hogy az egyezmény folyama alatt a századon át kíméletlenül letarolt erdők végleges kipusztitásától viszsza voltak tartva. De ez, és a feimebbi kártérítések mind olyan gyerekes mumusok, a melyek a t, ház elhatározására semminemű pressiót épszerűleg nem gyakorolhatnak. Nem tanácsos t. ház, az erdélyi kincstári birtokokat inseriptióban bíró urakat, a görgényi és gyaluihoz hasonló visszaszerzési modusokhoz hozzászoktatnunk ; mert az erdélyi részekben még 4 60 kincstári község van magányosok kezén, s ha azokat ily módon szerezzük vissza, akkor Magyarország összes államjavai sem lennének elégségesek a képzelt kártérítési igények fedezésére. Jelen esetben t. ház — midőn az egyezményt elfogadásra ajánló bizottsága a háznak a felelősséget elutasítja magától s bevallja, hogy magának az ügy érdemében még csak tájékozást sem szerezhetett: a törvényhozásnak nagyon óvatosnak kell lenni, mert önhibájáért majd a kormányt sem okolhatja, miután fel kell tennem a kormányról, hogy ő is e tekintetben teljesen tájékozatlan ; inert különben lehetetlen, hogy egy ily káros egyezményt ajánlatba hozott volna, nem foroghatván itt fenn magánosokkal szemben még azon méltányossági tekintetek sem, melyek a bank- és a vámegyezménynél hazánk hitelügyeit és kereskedelmünk jövőjét ravatalra fektették. Itt a kormány véleményem szerint, egyszerűen félrevezettetett a helyszíni szemlére kiküldött biztosának jelentése által, mivel ón kénytelen vagyok azt hinni, hogy ezen ministeri kiküldött ur valamely jó teritett asztalnál —• a mint az nálunk szokásban van, — tette meg szemléjét; mert ha megjárta volna az uradalmat: akkor lehetetlen, hogy ügyeimét kikerülte volna az inseriptusok kezein hagyandó birtokrészek nagy értéke és a kincstárnak visszabocsátandó erdőség értéktelensége. Mindezek következtében — szerény véleményem szerint — a t. ház, ez ügyben érdemleges határozatot nem hozhat mindaddig, inig egy a felektől távol álló érdektelen kiküldöttje vagy kiküldöttjei által, a dolgok valódi állásáról és körülményeiről magának tudomást nem szerez. Ezen megbízottja, vagy megbízottjainak nem csak a kincstári és volt kormányszéki levéltárban kell az erre vonatkozó okmányokat tanulmányozni, hanem a helyszínére lerándulva ott személyes meggyőződést szerezni: a birtokrészeket megbecsültetni; az erdő letárolás általi károkat számításba venni, s mind erről a t. háznak tüzetes exposeját benyújtani. Csak ily módon nyerhetünk tiszta képet a viszonyokról, csak így óvhatjuk meg hazánkat a írörsrénvihez hasonló megkárosítástól. Az, hogy a zálogváltási határidő jelen év augusztts 22-én lejárt, nem lehet ok a nyakrafőre való elhamarkodásra: mert nem az a czél, hogy gyorsan, hanem hogy jól oldjuk meg a kérdést. Azért én a t. ház végleges határozatát most felfüggesztendőnek vélem a helyszíni szemle megtételéig, a pénzügyminister urat pedig oda utatandónak, hogy az egy évi záros határidőn belüa visszaváltási keresetet inditassa meg, Ez egyáltalában nem praejudicál az ügynek ezen vagy más később, a viszonyok ismerete alapján kötendő egyezmény általi békés megoldására, ha az előnyösnek mutatkoznék az államra. Bátor vagyok ez értelemben indítványomat benyújtani,' s a t, háznak elfogadásra ajánlani. (Olvassa:) Indítvány: „A képviselőház a gyalui kincstári uradalom viszonyait egy kiküldendő bizottság által tanuhnányoztatni szükségesnek ítélvén,
