Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-306

306, országos ttlés november 14- ]S77. 223 ujabb törvényekben a mérnökökre ruházott teen­dőknél fogva, midőn elég volt, ha a megyei mér­nök kitudta az ut hosszát mérni, s legfeljebb a kavicshalmazok köbtartalmát kiszámítani. Nem szándékom hosszasabban szólani. Mint már mondám, minden oldalról több Ízben elvileg nyíltan elismertetett, hogy ezen kettős mérnöki szerkezet sem financiális, sem administrativ szem­pontokból nem helyes ; már a közigazgatási bi­zottságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása al­kalmával elvileg el volt ismerve a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban foglalt intézkedésnek ezélszerüsége, s ón azt gondolom, nincs semmi ok arra, hogy a t. ház most más nézetből indul­jon ki. Kérem ennélfogva a törvényjavaslat elfo­gadását. (Helyeslés.) Almássy Sándor: T. ház! A ministerelnök ur azt mondja, hogy elvileg már elismertetett az, hogy a megyei mérnökök nem szükségesek. Ha elvileg elismertetett is, de íénynyé aligha vált. mert ime a minisíerelnök ur szükségesnek látta törvényjavaslatot hozni be, hogy ténynyé váljék. A megyei mérnökök megszüntetésének indokolására azt hozza fel a ministerelnök ur, hogy a mely megyékben üresedések támadtak, seholsem szólal­tak fel az ellen, hogy a hivatal betöltése kinevezés utján történjék, sőt a megyék beleegyezésüket nyilvánították ebbe. Sajnálom, hogy a ministerel­nök ur más esetekben is nem szerzett a megyék hangulatáról tudomást, s például a bank- ós vám­ügyben a megyék meggyőződéséből folyó követe­léseket sem teljesítette; holott most, midőn azok malmára hajtják a vizet, indokolásul ezt hozza fel. En czélszerűségi szempontból is kárhoztatom a megyei mérnökök kinevezését. A ministerelnök ur azt mondta, hogy szükséges t a megyei mérnö­köknek szakképzetteknek lenni. En is azt mondom, csakhogy szakképzettséget minden tekintetben kí­vánok. En ugy tudom, hogy az állami mérnöki kar­ban igen sok idegenek, csehországiak vannak. Ezek nem szakképzettek sok tekintetben. A megyei mérnököknek igen gyakran szükséges a törvények tudása, mert nem csak utcsinálással foglalkoznak azok, hanem igen gyakran kell véleményt adniok árkaiások, eanalisatiók tekinteteben : már most az ilyen munkák megítélésére az idegen származású állami mérnökök hazai törvényeink tudása nélkül hogyan fognak alkalmasak lenni'? E szempontból is, de abból is, hogy a megyei autonómia ne csorbittassék : szükségesnek tartom, hogy az ut­csinálás joga, mely egy kulturállainban igen fon­tos jog, a megyék körében megmaradjon, ennél­fogva a törvényjavaslatot nem fogadom el. Elnök: Nem lévén többé senki szólásra fel­írva, az általános vitát bezártnak jelentein ki. Kér­dem a t. házat, méitóztatik-e a megyei mérnöki állomások megszüntetéséről és hivatali teendőiknek az államépitószeti hivatalokra való rókázásáról szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállasd. (Afaytiirténik.) A törvény­javaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadtatván, következik a részletes tár­gyalás. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat czimétf mely változtatás nélkül elfo­gadtatik. Olvassa az 1. és 2. %%-kat, melyek vál­toztatás nélkül elfogadtatnak.) Elnök: E szerint ezen törvényjavaslat letár­gyalva lévén, harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság jelentése és törvényjavaslat az 1878-ik évben a közigazgatási árva- és gyámhatóságok kiadásainak fedezéséről, Fel fog olvastatni a pénzügyi bizottság jelentése. Beöthy Algenion jegyző (olvassa a -pénz­ügyi bizottság jelentését és a törvényjavaslatot.) Elnök : Ezen törvényjavaslat felett megnyi­tom az általános tárgyalást. Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kimondhatom, hogy a t. ház a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a czi­met, az 1., 2„ 3. §%-kat, melyek észrevétel nél­kül elfogadtatnak) Elnök: Ekkéntra törvényjavaslat letárgyalva, és részleteiben elfogadva lévén, annak harmad­szori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tű­zetik ki. Következik a pénzügyi bizottság jelentése egy Budapesten építendő zálogházi íiókintézet tárgyá­ban beadott ministeri előterjesztésről. Gulner Gyula jegyző (olvassa a jelentést.) Hegedüs Sándor előadó: T. ház! A mint a jelentésből méltóztattak hallani, a pénzügyi bi­zottság most is ragaszkodik azon állásponthoz, melyet tavaly a ház határozattá emelt, t. i., hogy okvetlenül szükséges fiók-zálogházakról intézkedni, mert az egyik leghathatósabb módja annak, hogy a szegényebb osztályú lakosság az uzsorások ke­zéből, különösen az úgynevezett zug-zálogházak­tól, szabaduljon. A kereskedelmi hírcza vezetéséve! megbízott cultusmimistor ur gondoskodott arról és egy tel­ket kereseti; azonban a pénzügyi bizottság e tel­ket drágának és egyszersmind az épitós szempont­jából czéiszerütlennek találta. Ez által azonban, hogy a telek vételéhez hozzá nem járulhatott, nem akarta a dolgot, sem késleltetni, sem roszalni, sőt ellenkezőleg ismét felhívja a házat, és a t. ház által a minister urat, hogy a szükségesnek talált

Next

/
Thumbnails
Contents