Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-294

2M országos Illés október 30. 1877, 15 •nézve, melyek az escompte és lombard üzletben elhelyezhetők voltak, amennyiben 1867 végétől 1872 végéig, tehát-a krach korszak beálltáig 94 millió forinttal gyarapította az escompíe és előleg dotatiójáí, s hogy jelenleg megfelel-e e dotatio, mindig az egész monarchiát értve, az ipar és ke­reskedelmi hitelszükségletnek : erre nézve a les'­ujabb időkig állandó rovatát találhatunk mind meg­annyi kereskedelmi kamarák jelentéseiben és — bizonyára Falk képviselő ur tudtával — a P. Lloydban. Falk képviselő társam tegnap ismételten An­gliára hivatkozott, ahol, az igaz, a külkereskedelmi forgalom 25 év alatt 1851-ben 185 millió iivre sterlingről, ! 870-ban 574 millió livre, azaz 5740 millió forint óriási összegre növekedett, a hol mé­gis az Angol bankra nézve 14 niiiiió és a többi bankokra nézve 8 millió, összesen tehát 22 millió érozfedezot nélkül jegy-contigentáiás tekintetében a Peei-aeta mai nap is fennáll, s a hol a bank­jegy-forgalom 1871). végén mindössze 28 millió főni; sterlinget tett ki. 21 millió érezfedezet és V' 2 millió font sterling jegytartalék mellett. Igen ám, de nem kell elfelejteni, hogy csupán a londoni Clearinghouse forgalmainál-1878 — 1874-ben 6000 millió font vagyis 60 milliárd forintra rúgott. Innét van aztán, hogy az ujabb angol bank­theoretikusok nyomán Wahrmann és Falk képvi­selő urak is azt állítják, hogy a bankjegy forga­lom egyátaiában nem képezi a hitelügy " és pénz­forgalom egészséges alapját. Csak hogy a tapasz­talat eléggé bizonyítja,, miszerint bizonyos keres­kedelmi intézmények és forgalmi szokások egyes országok sajátságait képezik, azok az ottani for­galmi élet talajában gyökereznek és átültetésük ritkán sikerül, vagy legalább is-; igen hosszú idő kell azoknak meghonosítására. Így sem a eheek­tendszer, sem a Olearing-iníézmény nem ' csak nálunk, de Bécsben sem, sőt Franeziaországban sem tudott csak távolról is oly kiterjedésben mint Angliában meghonosulni: inig ismét azt látjuk, hogy 10. 50 és 100 frkos váltók, melyek a Fran­ezia bank tárczájának tetemes részét képezik, fran­eziaországnak sehol másutt nem található hitel­forgalmi specialitását; képezik. Ellenben a legkö­zelebbi bécsi enquétc viszont arról győzhetett meg mindenkit, miszerint a giró-üzlet az osztrák nem­zeti banknál soha sem fog számba vehető mérvben fejlődhetni. Az utolsó heti bank kimutatás 626.000 forint giró betétet tüntet fel, holott például a fran­ezia banknál folyó évi január havában a Conto­eurrent üzlet 484 millió frank álladókkal van ki­mutatva. A jegy-eontingentálásnak ezután is változat­lanul fenntartandó rendszere, melyet Falk képvi­selő ur pour riiouneur du drapeau egész hévvel szinte oltalma alá vett, eddig is már oly Prok­rustes-ágynak bizonyult, melynek 10 év forgalmi növekedésével szemben még károsabb hatása lesz a gazdasági élet fejlődésére. És ha a valuta hely­reállítása oly ozéh melynek elérésérc ugy hiszem e 10 éven beiül is mindkét állani kormánya egy­aránt, tőre.'.edni fog: a valuta helyreállítása esetén is fenn kívánja tartani Falk képviselő ur'e fede­zeti rendszert a tapasztalat és a tudomány postu­iaíumaioak rovására? Mily kevéssé gyakorol döntő befolyást az érezfedezet aránya a jegyek el érték ­telenitésére és mennyire egész más viszonyok be­hatása alatt keletkezik a disagio, erre nézve csak egy példát legyen szabad felhoznom: 1840-ben 187 millió jegyforgalonrand 15 l b millió órezfede­zeí állt szemben, tehát az arány ugy állt mint 1 : ] l-hez. és mési'is a bankjeeveknek akkor nem volt disagiója, sőt még egy csekély felpénze is volt; 18G0-ban az évi átlagos disagió 32%-ra rugóin holott ugyanezen évben az érezfedezet ugy arany­lott iiiint 1: 5-hez (475 millió összes jegyforga­lom 89 millió érezfedezet); 1875-ben az összes bank és állam jegyíorgalom (635 millió) az ércz­fedezethez (ÍM 1 ^ millió) ugy aranylott mint 1: 4. 7 /iu-hez, feiiáí körülbelül mint ItitiO-ban, ós mégis az ezüst agio átlag 5% volt. A franezia bank folyó év januáriusi kimutatása szerint 2661 millió jegy forgalommal 21 öl millió érezfedezet állt szemben. tehát mintegy 807,., ós mégis mint tudjuk, a fran­ezia bank készpénzfizetéseit még nem kezdte meg. Ellenben a franezia bankjegyforgalom az utóbbi 20 óv alatt 1857-től 1877-ig 605 millióról 2600 millióra, tehát nem kevesebb, mint 2 mil­liárd frankkal növekedett (ide értve az 1870-iki ál­lam kölcsönt), s daczára aiinak, hogy ott semmi­féle ói czfeclezési arány megállapítva nincs, a fran­ezia bank minden tekintetben a legmintaszerűbb intézetnek van elismerve. Ha tehát az új közös bankszabadalom mind a jegykibocsájtási rendszer, mind az egész bank­szervezet tekintetében a rég sürgetett reformokat teljesen mellőzi: ebbőldnás következtetést levonni nem lehet, minthogy az osztrák nemzeti bank még­ha hagyományos centrálisaié és szűkkeblű üzleti politikája meg is változtatná: képesítve sem lesz akár Magyarország, akár a Lajthántuli hiteligé­nyeknek valódi rendeltetéséhez mérten megfelelni, és ha Magyarország javára jelentékenyebb conces­siók tétetnének is, ez csak Ausztria hiteligényének rovására történhetnék. Méltóztatnak látni, hogy én nem imputálok egyáltalában a banknak semmiféle roszakaraíot, nem vonom kétségbe az intézet teljes soiidságát ós csakis az avult rendszernek és szervezetnek tulaj­donítom a monarchia mindkét felében érezhető bajokat. Úgymint Falk képviselő ur tegnap egy külföldi auctoritásra Mauriee Bloekra hivatkozott, én viszont egy hazai szaktekintélyre Móricz, Pál képviselő úrra vagyok bátor hivatkozni. {Elénk

Next

/
Thumbnails
Contents