Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-303
204 30s > országos Illés noyember 10. 1877. azon tiz éven át is tariffa-szerződések létesítését. Ha a t. ministerelnök ur más okot fel nem hozhat arra, hogy ez okmányok előterjesztése veszélyes, mint jövendőbeli kereskedelmi szerződések megkötésének megnehezítését: ez, megvallom, rám és mindazokra nézve, kik a helyzetet elfogulatlanul szemügyre veszik, semmi hatást nem gyakorolhat ; ez által esak olyasminek reménylésétől fosztatnánk meg, amit reménylenünk különben sem lehet. Teljes meggyőződésem szerint vagy most kell oda vinni a dolgot, hogy a szerződések a külállamokkal megköttessenek, vagy ezea reményről végleg le kell tenni. En t. ház, mint felszólalásom elején mondottam, a ministerelnök ur válaszát tudomásul ve-, szem ugyan, de ismételten ki kell jelentenem, hogy ezzel egy pillanatnyira sem akarok elállani azon kívánságtól és követeléstől, hogy a kormány által kilátásba helyezett jelentéstételei okmányszerüleg beigazoltassanak. Nem akarom ma a t. ház erre vonatkozó szavazatát provocálni; fenáll annak lehetősége a házszabályok alapján, hogy ez irányban az initíaiiva kellő alakban megragadtassák, és nekem gondom lesz arra, hogy ez bizonyosan meg is történjék. Ily értelemben és ily fentartással tudomásul veszem a t ministerelnök ur válaszát. Tisza Kálmán ministerelnök: Készint felvilágosítással, részint egy kimondott nézetnek némi rectihcálásával tartozom; ós azt most elvontan a mai kérdéstől, hogy ugy fejezzem ki magamat, aeademice teszem. Én azt tartom, hogy minden kormánynak, midőn tőle okmányok követeltetnek, kell tudni és megfontolni, hogy a közügy kára nélkül azokat előterjesztheti-e? A törvényhozásnak van joga abban, ha a kormány ugy találja, hogy nem terjesztheti elő: megnyugodni, vagy nem nyugodni meg, és annak azután beáll a parlamentális következése. Így áll, gondolom, az okmányok letételének kérdése. Egyre, amit a t. képviselő ur felhozott, tartozom helyreigazitólag válaszolni annyiban, amenynyiben az, hogy egy évi meghosszabbitás iránt történt volna ajánlat, általain nem említtetett, mert utoljára is nem is volt kérdezve, de különösen azért, mert azon ajánlat későbben, hogy ugy mondjam, egymást elkerülve, de későbben érkezett, mint amidőn itt meghozattak azon határozatok és megtörténtek annak folytán azon lépések, melyeket az interpellátióra adott válaszomban jeleztem. Végezetül mindenkinek lehet egyéni meggyőződése: én tartozom tisztelni, ha a képviselő uré az, hogy ha most nem köttetnek kereskedelmi szerződések, tiz év alatt bizonyosan nem fognak köttetni. De ez nincs semmi egyéb, mint egyéni felfogása által indokolva ; mert legalább a vámszövetség elmúlt tiz éve alatt tett tapasztalatok épen az ellenkezőt bizonyítják. Ily értelemben kérem válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztassanak azok, kik a ministerelnök ur válaszát tudomásul veszik, felállani. (Megtörténik.) A ház tudomásul veszi. Ministerelnök ur fog válaszolni Péchy Jenő képviselő ur interpellátiójára. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Az interpellátió, melyre válaszolni szándékozom, a következő: A küszöbön lévő törvényhatósági választások alkalmából a t. beiügyminister urnák a törvényhatóságokhoz intézett rendeletére vonatkozólag az egyes törvényhatóságokban felmerülhető kételyek s vitás kérdések eloszlatása s megelőzése végett vagyok bátor a t. beiügyminister úrhoz egy felvilágosítást váró kérdést intézni. Miután a folyó évi október 15-én kibocsátott rendeletben a beiügyminister ur a tisztújítást országszerte, folyó évi deczember 15. és jövő 1878. január 15. közti határidőn belül rendeli el, abban megjegyzi, miszerint ,,a dolog természetéből folyik, hogy a tisztújítás azon testület által eszközöltetik, mely az uj tiszti karral együtt lesz hivatva a megyei önkormányzatnak az állami közigazgatás közvetítésének és átalában a törvényhatósági jogoknak gyakorlására, vagyis az 1878. január 1-én jogkörébe lépő bizottság által. Miután pedig a megyei bizottmány alakulását, illetőleg annak felerészbeni választását, hatáskörét s idejét szabályozó, a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870: 42. törvenyczikk 22. és 28. §§-ai szerint a legtöbb adót fizetők névjegyzéke évenkint állapittatik meg, a választott bizottság pedig 3, illetőleg 6 évre választatik, s miután azon törvenyczikk 65. §-a szerint a tisztviselők e bizottság által választatnak, s miután említett §§-ok szerint az ezen évi legtöbb adófizetőkből, és az ez előtt három, illetőleg hat évvel választottakból alakult megyei bizottság jogköre folyó évi deczember 3l-ig érvényben áll: nem tartja-e a t. beiügyminister ur rendeletének idézett részét, oly törvényhatóságokban, hol a tisztújítás a megrendelt idő első felében, vagyis még folyó év deczember 31-ig szándékoltatik megtartatni, e törvény rendelkezésével összeütközőnek? s a bármi okból bizottsági tagságukat jövő évre elvesztett, de folyó évi deczember 31-ig annak jogélvezetét törvény által biztosítva bíró polgárokra sérelmesnek"? s átalában egyes törvényhatóságokban eshetőleg vita tárgyát képezhető kérdésnek? Miután pedig az emiitett rendelet erre ki nem terjeszkedik, ily eshetőségek előfordultál miként véli orvosolhatni?
