Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-303

303. országos ülés november 10.1877. 205 Én, t. ház, tájékozván magam előbb a kü­lönböző hatóságokban uralkodó nézetekről is, a tisztújítást deczember 15-től január 15-ig terjedő időre tűztem ki, már csak annálfogva is, mert egyes hatóságok kivételével nagy zömében a ma­gyarországi megyei törvényhatóságoknak a tiszt­ujitások ez előtt 6 évvel is e két hónapban tör­téntek ; de arra, hogy ne deczembert tűzzem ki. csak — mi tisztán administrationális szempontból bizonyosan sok előnyt nyújtott volna, a mennyi­ben az újévvel lehetett volna az uj tiszti karnak a mindenütt újra megállapított költségvetés alap­ján hivatalba lépni, — arra ép azon egyik körül­mény indított, mely az interpellatióban is felho­zatik. Én ugyanis magam részéről — s ezt kény­telen is volnék minden viszonyok közt fenntartani, — nem tartanám lehetségesnek azt, hogy a tiszti kart 6 évre a megyéknek oly képviselő testülete válassza meg, melyek tagjainak egy negyedrésze, ha csak időközben újra meg nem választatnak. már jövőre néhány nappal a tisztújítás után el­veszti minden jogát a megyei képviselőtestületben jelen lehetni és ott befolyást gyakorolhatni. Tudom, hogy a bizottsági tagság kezdete rendszerint januárius elejére esik, ámbár meg­jegyzem, hogy képviselőtestületeknél, elkezdve az országos képviselőtestületen, az időszak egyátalá­ban nem számitható minden viszonyok közt épen a naptári év szerint. Igaz, egy nappal tovább sem gyakorolhatja jogát; de igen sok esetben rö­videbb ideig gyakorolja a dolog természeténél fogva eziránti jogosultságát: de mondom, mind a mellett, hogy e nézetben voltam, nem akartam a megyékre nézve itt kötelezőleg utasítást adni. hanem felállítva azon — szerintem legalább — helyes elvet, hogy a választásnak minden esetre az uj bizottság által kell történnie: azt gondoltam, hogy a mely megyékben azon nézetből fognak kiindulni, melyet most én is jeleztem, és meg­gondolják azt, hogy a volt bizottságon és annak tagjain a deczember végén megejtett választás által, semmi sérelem nem esik ; inert hisz igen jól tudjuk, hogy a törvényhatóság rendes közgyű­lése novemberben tartatik, de ha kell, deczember ­ben rendkívüli közgyűlést tart, a mely tartható már deczember 20-án és azért az azt követő na­pokban, ha a törvényhatóság helyesnek látja, még az uj bizottság által a tisztújítást eszközölheti. Azt akartam tehát, mondom, hogy a mely ható­ságok e nézetből indulnak ki, és különben viszo­nyaik közt czélsz^ninek látják a deczemberi tiszt­újítást, — mint igen sokan czélszerünek látják, — azok eszközölhessék deczemberben; a hol azon­ban a ma fennálló megyei bizottságoknak nézete az, hogy rájuk nézve az jogsérelem, hogy habár már ugy se tettek volna semmit, mert hisz de­ezember utolsó napjaiban nem szoktak gyűlések tartatni, de szerintök még is jogsérelem, hogy az uj bizottság eszközöljön valamit deczemberben, azoknak fenntartottam a szabad rendelkezést, hogy tartsák a tisztújítást január első felében. így azt gondolom, hogy kibocsátott rendeletem által sen­kin jogsérelem el nem követtetett; de megadtam az alkalmat a törvényhatóságoknak, hogy mind­egyik ugy, a mint saját érdeke kívánja, •— mert mondhatom megoszlanak ez iránt a törvényható­ságok felfogásai — akár deczember végén, akár január 1-én tarthassa a tisztújítást. Én tehát azt gondolom, hogy ebből semmi zavar nem származhatik, mert elismerem, a sze­rint a mint valamely megye aggályoskodik, vagy sérelmet lát abban, hogy a mai bizottság deczem­berben választassák : tőle függ januárban válasz­tani, amikor azután senki kifogást nem tehet. Ez az, amit rendeletem indokolására mond­hatok, s kérem a t. házat, méltóztassék válaszo­mat tudomásul venni. {Helyeslés.) Péchy Jenő: T. ház! Igaz, hogy a t. bel­ügyminister ur interpellatiómban emiitett rende­letében a törvényhatóságoknak fenhagyta a jogot, hogy vagy ezen évben deczember 15-től 31-ig vagy a jövő évben január 15-ig választhatnak és igy a jogsérelem azon bizottsági tagokon, akiknek hatáskörük ez évi deczember végén letelik, nem követtetik el; de azt a t. belügyminister ur sem fogja tagadhatni, hogy némi kis alkalomnyujtás van ezen rendeletben egy kis jogsérelem elkövetésére. mert igaz, hogy az 1870-évi t.-cz. nem szabja meg a bizottsági tagok jogkörének napját, de legalább nálunk Szatmárban és talán az ország­nak más részében is az a gyakorlat, miszerint az a hatáskör mindég januárban kezdődik és deczemberben végződik. Már én, t. ház, nagyon fogok örvendeni annak, ha ezen csekélynek látszó dologból nem fog nagyobb jogsérelem hárulni egyes törvény­hatóságokra nézve; de mindenesetre ki vagyunk téve annak, hogy az ez évben megtörténendő tisztújítás ellen az ez idei bizottsági tagok által óvás tétethetik, mint törvényellenes, sérelmes vá­lasztás ellen, melyet oly bizottság eszközölt 1877­ben, melynek hatásköre csak 1878-ban kezdődik. Én, mint már interpellatióm megtételekor is szerencsém volt megemlíteni, csak az ilyen egyes törvényhatóságokban előforduló sérelmek meggát­lása szempontjából tettem meg interpellatiómat. Ha azonban a t. belügyminister ur azt mondja: ilyen jogsérelem nem fog előfordulni, abban meg­nyugszom — adja az isten, hogy ugy legyen — és én a t. belügyminister ur válaszát tudomásul veszem. Tisza Kálmán ministerelnök és belügy­minister: T. ház! Csak annyit kívánok megje­gyezni, hogy oly jogsérelem elkövetéséről egye­seken, a melynek orvoslását valaki kereshetné,

Next

/
Thumbnails
Contents