Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-302
190 802. országos Ülés november 9. 1877. felelőbb szövegezés lesz a következő, melyei a t, háznak elfogadásra ajánlok: „Az elnök csak szavazat-egyenlőség esetében szavaz, s ez esetben szavazata dönt." Az utolsó bekezdés ekkor elmaradna, így szólna tehát a czikk vége: Elnök csak szavazategyenlőség esetében szavaz, s ez esetben szavazata dönt. Az utolsó bekezdés pedig kimaradna. Horváth Gyula jegyző: (Olvassa Széll Kalmár/, pénzügyminister módositványát.) A 20. §. utolsóelőtti bekezdése a következő szavakkal pótlandó: „s ez esetben szavazata dönt." Az utolsó bekezdés kimarad. Elnök: Méltóztatik a 20. czikket elfogadni a pénzügyminister nrnak stiláris módositványával ? (Elfogadjuk!) elfogad tátott. Horváth Gyula jegyző: (Olvassa a 21. és 22. czikkeket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 23. czikket.) Széll Kálmán pénzügyminister: A 23. czikk harmadik bekezdésében egy szó maradt meg, mely az értelmet zavarhatja. Az eredeti szerkezet szerint hármas kijelölést kellett volna tenni a főtanácsosok választásánál: a bankügyi bizottság módositványa értelmében nem hármas kijelölés lesz, hanem háromszor annyi egyén fog kijelöltetni, mint a mennyi választandó. A 3. bekezdésben azonban benne maradt még e szó: hármas kijelölés: igy a szóvég most mást jelent, mint a mit a második bekezdés rendelni akarna. Kérem tehát méltóztassanak a harmadik bekezdésből e szót : „hármas", kihagyni, s igy az értelem tökéletesen helyre lesz állítva. Horváth Gyula jegyző: (Olvassa Széll Kálmán pénzügyminister módositványát) A harmadik bekezdés első sorából a „hármas" sző kihagyandó. Elnök: Méltóztatnak ezen irályi módositványt elfogadni? (rJfog adjuk!) elfogadtatott. Horváth Gyula jegyző: (Olvassa a 24. czikket, mely elfogadtatik. Olvassa a IV. czimet és a 25. czikket.) Wahrmann Mór előadó: E czikk negyedik kikezdésében egy a betű ki van hagyva; t. i. igy kellene a szövegnek hangzani: ,,a koronként szükségelt részletes utasításokat" stb. Bujanovics Sándor: T. ház ! A törvényjavaslat ; illetőleg az alapszabálytervezet általános tárgyalása alkalmával előadott és indokolt nézeteim alapján bátorkodom e czikkhez egy módositványt beadni. Ezen módositvány nem tartozik azok közzé, a melyekről a bizottsági jelentés megemlékezik és a melyek el nem fogadtathattak a bizottság által, mert oly módosításokat követeltek, melyek az uj alkotás alapeszméjét megingatják. Az én módositványom egészen a tervezett alkotás alapeszméjének keretén belül mozog. Módositványom igen szerény természetű; nem kívánja egyáíaián megingatni a főtanácsnak jogát a bankpolitika egységének vezetésére nézve; nem kívánja megingatni azon eentralistikus szervezetet, a melyet habár abban a magam részéről nem osztozom, ezen alapszabályok az igazgatóság és főtanács részére felállítanak. Módositványom csak az igazgatóság jogkörének némi tekintetben bővítésére, helyesebb kidomboritására vonatkozik, s a 25. czikk utolsóelőtti bekezdésének kihagyására vonatkozik. Ezen utolsóelőtti bekezdés következőkép hangzik: A főtanácsnak vétójoga van a bécsi és budapesti igazgatóságok által kinevezett vagy hivataluk lejártával újra meghívott bírálók ellen." Ki lett az általános tárgyalás alkalmával még azok részéről is, kik a jelen alkotást teljes egészében pártolták, ki lett különösen a bizottsági előadó ur által is mutatva az, hogy a főtanács ezen joga tulajdonképeni értékkel nem bir és a magyar igazgatóság, s egyátalában az igazgatóságok hatáskörének szükség nélküli csorbitását képezi. Második módositványom az utolsó bekezdésre vonatkozik. Az utolsó bekezdés azt mondja: „A főtanács alkalmazza a szolgálat minden ágában a szükséges személyzetet" Ehhez hozzá kívánom toldani a következőket: ,, á főintézetek szemészetét azonban csak az igazgatóságok előterjesztésére alkalmazhatja." Ügy hiszem, t. ház. hogy mindkét módositvány olyan, a mely nem szorul bővebb indokolásra, az előterjesztett javaslat keretén belül mozog. nem sérti a felállítandó bank egységét, ennélfogva ajánlom azokat a t. ház figyelmébe. Elnök: Fel fog olvastatni a módositványt. Horváth Gyula jegyző: (Olvassa Bujanovics Sáa-dor módositványát.) Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Én beismerem, hogy azon módositás. melyet Bujanovics Sándor t. barátom ezen czikk két utolsó bekezdésére beterjesztett, nem oly természetű, a mely a főtanács jogkörét annyira csorbítaná, hogy e törvényjavaslatnak és ezeu czikknek intentióját a bankpolitika egységes vezetését már magában lehetetlenné tenné. Elismerem, hogy ezen módositvány oly természetű , a mely mellett igen sok, igen alapos érveket lehet felhozni még azokon tul is, a miket a t. képviselő ur felhozott; hanem ha a t. házat mindamellett arra kérem, hogy ezen módositvány mellőzésével méltóztassék ezen czikket eredeti szerkezetében elfogadni. teszem ezt azért, mert ezen két utolsó bekezdés szintén azok közzé tartozik, a melyek compromissumot képeznek, két, kezdetben nagyon ellentétes nézet között.
