Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-300
166 300. orsiágus ülés moYcmber 7.1877. Mindenekelőtt tagadják állitásom alaposságát, hogy az önálló bankra szükséges tőke elő nem teremthető. De én részemről nem állítottam soha; ellenkezőleg határozottan azon nézetemnek adtam kifejezést, hogy az erre szükséges tőke, nem könynyen ugyan, de bizonyos kedvezmények nyújtása mellett előteremthető. Megengedem, hogy Helfy képviselő urnák bejelentett ajánlata folytán ma ez irányban még sokkal nyugodtabb vagyok, mint mikor először szólottam; (Élénk derültség) habár már csak a szokásos rend kedvéért is — nagyon óhajtottam volna, hogy Helfy képviselő ur ajánlatát 10"/ o-es bánatpénz kíséretében nyújtsa be a képviselőháznak. {Elénk derültség.) Tagadják, hogy gazdasági viszonyaink csakugyan olyan roszak, mint a minőknek ón állítottam, s hogy annyira tehetetlenek volnánk, mint én előadtam. De én ezt szóval sem mondottam. Utaltam államunk pénzügyi viszonyaira, államháztartásunknak évenkénti deficitjeire, s ezt a képviselő urak som tagadják. De utaltam egyúttal Ausztriára is, hol hasonlók a viszonyok. En ellenkezőleg hitelviszonyaink jellemzése alkalmával ismételve kiemeltem, hogy igazságtalanul, méltatlanul ítélnek meg bennünket, hogy gazdasági állapotunk bizonyos tekintetben még jobb. mint a lajthántuliaké; de hogy ezt künn nem látják. Az ellenzéknek több t. tagja azonban annyira iparkodott engem czáfolni, hogy ezen állitásom megtámadták és helyességét erős érvekkel azt igyekeztek bebizonyítani, hogy nem így ál! a dolog, hogy nem igazságtalanul, nem méltatlanul ítélnek meg bennünket, hogy a bizalmatlanságot meg is érdemeljük. S köztük Lichtenstein képviselő ur oly theoriákkal és érvekkel lépett föl, melyek, ha azokat a képviselőház magáéivá tenné: országunknak minden igaz ok nélkül évenként sok millió forintjába kerülnének. (Helyeslés a középen.) Tagadják azt, hogy a valuta helyreállítása nélkül bankot fölállítanunk nem lehet: de én azt egy árva szóval sem állítottam. Ellenkezőleg, határozottan azt mondottam, hogy lehet, ha bizonyos bekövetkezhető bajoktól nem tartunk. Sőt még azt is mondottam, hogy föl is kell állítanunk, ha tűrhető egyezséget nem köthetünk, s én mindjárt ma — hogy esetleg később uj megtámadásoknak ne legyek kitéve — kijelentem, hogy az utóbbi esetben az érczalappal fedezett, jegyeit állampapirpéuzre imperative kicserélő bank lenne az, melyet aránylag a legkisebb veszélylyel tartanék fölállithatónak, Tagadják azután azt is, hogy az épen most jelzett ilynemű bank felállítása gyakran hitelmegszoritásokhoz és válságokhoz vezetne, míg egy egyszerű számítás, ha alaposan történik, — miként épen Széll Kálmán pénzügyminister ur tette — ezt két perez alatt minden szakértő előtt világossá teszi. Tagadják azt, hogy egy jegyeit állampapírpénzért föl nem cserélő bank fölállítása esetében disagió fog támadni a magyar bank jegyei és az állampapirpénz között, mert lehetetlennek mondják, hogy a bankjegy, mely részben érczalappal, részben váltóval és lombarddal van födözve, kevesebb értékkel bírjon, mint az állampapirpénz, melynek alapjául csak az állam hitele szolgál. Elfeledik azonban, hogy ezen fedezet kényszerforgalom mellett csak állampapirpénz-fedezetet jelent, mivel a váltóadós állampapirpénzzel fizetheti vissza kölcsönét. Elfeledik, hogy a szóban levő állampapirpénz mindkét állam jótállása alatt áll, ós hogy — a mi a fődolog — mindig a kereslet tárgyát fogja képezni azok részéről, akik Lajthántul fizetéseket teljesíteni tartoznak. Ha például ma valaki Nyiregyházán sürgönyt kap, hogy rögtön utazzék el valamely üzlet megkötése végett G-alicziába, s ha az illető csak magyar jegyek birtokában van : nem kell-e állampapirpénzt vennie, s gondolható-e, hogy ezt ágió nélkül fogják neki eladni ? Tagadják azt, hogy ez esetben az osztrák és a, magyar bankjegy között értékkülönbség lesz, mert — ugy szólanak — ha kettő egy a harmadikkal, egyenlők egymással is. De hisz épen most láttuk, hogy e kettő nem egy a harmadikkal. Nem akarom mindezeket folytatni. Az ellenzéknek t. tagjai tagadnak, de állításaikat be nem bizonyíthatják. Mi részünkről lehetőségeket és valószínűségeket állítunk: de épen azért, mivel ezek csak lehetőségek és valószínűségek, ezek sem bizonyíthatók be mathematice. Ha erre képes volnék, szivesen folytatnám a küzdelmet; de valószínűségi calculusok a másik félre sohasem hatnak elég erősen ; mert ha be is bizonyíthatnám ellenfelemnek azt, hogy tiz eset közül kilenczben az fog történni, a mit én hiszek: ő azért, mivel mégis lehet egy eset, midőn nem az fog történni, ebben individualitásánál fogva megnyugvást találhat. (Tetszés a középen.) Nézeteink és meggyőződésünk eszerint eltérők maradtak, a mint voltak a vita kezdetén. De bármennyire legyenek is eltérők nézeteink és meggyőződésünk : legyünk egyek egy pontban, s óvakodjunk egytől. (Halljuk!) Legyünk egyek az egymásiránti kölcsönös tiszteletben, egymás indokainak és meggyőződésének r kölcsönös becsülésében. (Helyeslés a középen.) Óvakodjunk egytől: a kölcsönös gyanusitgatásoktól. Sok ellenségtől környezve ezen nemzet nem elég erős arra, hogy ezen egységet nélkülözhetné. Ezen egység több erőt ad e nemzetnek, mint bármely önálló bank, ellenben ez egység hiánya, a meghasonlás több kárt okoz hazánknak, mint a legrosszabb közös bank. Elfogják vetni e törvényjavaslatot mindazok, kik minden körülménvek közt önálló bankot akar-