Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-297

98 297. országos ülés november 3. 1877. Azonban daczára annak, hogy a ministerelnök ur válaszának e részében kifejtett nézeteket magamévá nem tehetem, miután az csak a kormány szándékait adja elő, oly ügyben, hol a.ház határozatát provocálni most nem lehet szándékom, a választ egészben, azon fentartásokkal melyeket kifejtettem, tudomásul veszem. Tisza Kálmán ministerelnök: A t. képviselő ur válaszának csak utolsó pontjára kívánok egy megjegyzést tenni, és ez az, hogy óhajtja, hogy mindazok daczára más államokkal és hozzáteszi még, magával Németországgal kereskedelmi szerződési viszonyba, sőt Németországgal tarifaszerződési viszonyba is jöhessünk. Ezen óhajában a képviselő urnák teljesen osztozkodom a magam részéről én is; de azt tartom, hogy ha nem kedvező dolog is előbb terjeszteni be a tarifát, mint ily szerződések köttetnek, attól felfüggeszteni a lehető megállapodást, egyfelől egyátalában nem lehet: mert utoljára az ember oly helyzetbe jöhetne a külállamok magatartása miatt is, hogy magában nem tudna megállapodni. Ha nem kedvező is a tarifa beterjesztése, a módozattól, az a körül irányadó nézetektől függ, hogy ne gátolja meg, hogy a szerződések egyes államokkal megköthetők legyenek. Elnök: Méltóztatik a t. ház tudomásul venni a ministerelnök ur válaszát. (Tudomásul veszszülc.) A ház tudomásul veszi a ministerelnök ur válaszát. Az igazságügyminiszter ur fog válaszolni Kollár képviselő ur interpellatiójára. Perczel Béla igazságügyminister: Tisztelt ház! Kollár János képviselő ur a következő interpellatiót idézte hozzám : „A vallás- és közoktatási m. kir. ministerium által 1874. évben a jogakadémiák újjászervezését meghagyó 12917. számú rendelethez csatolt „szabályzat" G3. §-a az elmúlt rendszerű birói államvizsgálatot az 1874/5. tanév végéig az újjá szervezett kir. jogakadémiákon fenhagyta s Ugyancsak a 12690. sz. a. 1875. június 2-án kelt rendeletében az 1875. tanévben protestáns akadémián végző joghallgatók, a birói vizsga letételével, pályavégzetteknek mondatnak, Mit a 15924. számú 1875. június 23-án kelt igazságügyministeri rendelet 4-ik pontja szerint nemcsak a birói, de az ügyvédi pályára készülőkre is elfogad s a felekezeti akadémiákon 1874/5. tanévben végzőket is a birói vizsga letételével pályavégzetteknek s a régi rendszer alá tartozókként a bíróságokhoz joggyakornokokul fel vehetőknek jelenti ki. Ezekből folyólag: tekintve, hogy bár az 1874/5. tanév folyama alatt életbelépett 1874: XXXIV. törv.-cz. 112. §-a szerint ezen törvény életbe lépte után csakis a 4 évet végzett ós a tudori fokot elnyert jogászok bocsáttathatnak az ügyvédi vizsgálatra, de tekintve, hogy a régi rendszerű birói vizsgálatot letett s részint királyi, részint felekezeti akadémiákon végzett jogászok további teendőire nézve semminemű intézkedő utasítás kibocsátva nem lett, s tekintve, hogy ezen ifjak közül számosan az emiitett rendeleteket, melyek az időközben életbe lépett törvénynyel összhangban nincsenek, jóhiszemüleg magyarázva, sőt némely jogakadémiai igazgatóság által biztatva is, magukat pályavégzetteknek hivón s részint a 15924/875. sz. igazságügyministeri rendelet alapján hivatalba léptek, részint családi tűzhelyeikhez nyugodtan térve folyamodtak az ügyvédi kamarákhoz jelöltként! felvételükért, — mit a kamarák a törvény szerint megtagadtak, — s ekként ügyök mai napig elintézetlen s állapotuk — jövőjüket tekintve — igenis siralmas: Tisztelettel kérdem a nagyméltóságú m. kir. igazságügyi minister úrtól: szándékozik-e ezen szerencsétlen helyzetbe — önhibájukon kívül — jutott s a régi rendszerű birói államvizsgálatot letett ifjakon akkép segíteni, hogy az igazságügyi ministeriumhoz 15792/877-ik sz. a. benyújtott folyamodványokat, ha másként nem az 1874: 34. törv.-cz. 112. §-át módosító s illetve ezekre kiterjesztő törvényjavaslat által akként intézze el, hogy ők a kellő praxis kimutatása után az ügyvédi vizsgára boesátassanak annyival inkább, mert ezen törvényhozási intézkedés által senki jogsérelmet nem szenved s a kivételes átmeneti állapotok által válságos helyzetbe jutott ifjak sorsán méltányosan segítve lenne ? A képviselő ur interpellatiójának indokolásában azt állítja, hogy a régi rendszerű birói vizsgát tett, vagy királyi avagy felekezeti akadémiákon tanulmányukat végzett jogászok további teendőire nézve semmi utasítás kibocsátva nem lett. A képviselő urnák ezen állítása téves, s megczáfoltatik ugyancsak a képviselő urnák saját előadása által, indokolásának bevezetésében ugyanis idézi a kormánynak három oly rendeletét, melyek által éppen azon jogászok további teendőire nézve tétetik intézkedés: de azonfelül fennáll az ügyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. törvényezikk, a melyben ismét benfoglaltatnak azon intézkedések, a melyekhez alkalmazkodni, s a melyek szerint eljárni kell azoknak, — tehát a kérdésben levő ifjaknak is, kik ügyvédi oklevelet óhajtanak elnyerni. Azt állítja továbbá a képviselő ur, hogy azon ifjak közül számosan, midőn ügyvédjelöltekké való felvétel végett az ügyvédi kamarákhoz folyamodtak, ezek által visszautasittattak. Nem vonom kétségbe, hogy fordultak elő esetek, midőn az ügyvédi kamarák az ügyvédjelöltek sorába nem vették fel azon végzett joga-