Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-297
297. országos Ülés uoveinber 3. 1877. 90 szokat, akiket a kormánynak a képviselő ur által is idézett rendeletei pályavégzetteknek nyilvánitnak. Minthogy azonban az 1874: XXXIV. törv.-cz. 11. §-nak utolsó bekezdése szerint: ha az ügyvédjelöltek lajstromába való felvétel az ügyvédi kamara által megtagadtatik, a legfelsőbb itólőszékhez van fellebezósnek helye, a legfőbb itélőszóknél pedig — miként erről hivatalos utón tudomást szereztem, — azon elvi megállapodás áll fenn: hogy azon végzett jogászok, kik a jogi és államtudományi tanfolyam teljes bevégeztet és a régi rendszerű bírói állam vizsgálat letételét igazolták, az ügyvédjelöltek lajstromába felveendők; azon ifjaknak módjukban áll sérelmüknek orvoslását keresni, és a legfőbb itóloszéknél ennek érintett elvi megállapodásánál fogva bizonyosan czélt is fognak érni. . A mi a képviselő urnák azon kérdését illeti, szándékozom-e az 1874/5. tanévben egyes jogakadémiákon végzett s régi rendszerű birói vizsgálatot letett, önhibájukon kivül szerencsétlen helyzetbe jutott ifjakon akkép segíteni, hogy az 1874: XXXIV. törvényezikk 112. §-ának a kérdésben forgó ifjakra leendő kiterjesztése végett vagy a e.zélból terjesszek a t. ház elé törvényjavaslatot: hogy azon ifjak a kellő praxis kimutatása után az ügyvédi vizsgára bocsáttassanak. E kérdésre a következendőket van szerencsém válaszolni: Az idézett törvény 5. §-nak rendelete szerint, hogy valaki ügyvédi vizsgálatot tehessen, a többek között valamely belföldi egyetemen jogtudorságot kell elnyernie és az elméleti államvizsgák vagy egy szigorlat letétele után három évig joggyakorlaton kell lennie. Ugyanazon törvény 112. §-a szerint a most emiitett minősítés ós joggyakorlati időtartam nem kívánandó azon ügyvédjelöltektől, kik azon törvény életbelépte alkalmával a jogi tanfolyamot bevégezték, és a joggyakorlatot már megkezdették. A képviselő ur tehát azt kívánja, hogy az 18 74/5. tanévben és így a többször érintett törvény életbe lépte után végzett ifjak is ne legyenek kötelesek jogtudorságot elnyerni és három évig joggyakorlaton lenni, vagyis hogy a törvény 112. §-ának kivételes intézkedése ezen ifjakra is kiterjesztessék. Az ügyvédi kar a jogi, politikai, és társadalmi élet egyik kiváló tényezője s hivatása oly fontos, hogy én azon feltételek közül, a melyeket az 1874: XXXIV. törvényezikk intézkedései megállapítanak arra való nézve, hogy valaki az ügyvédséget elnyerhesse, nem vélek egyetlen egyet is elengedhetni. Az imént mondottaknak igazsága el van ismerve más államokban is ; alig ismerek oly államot, mely az ügyvédség elnyerésére nézve különösen a mi a joggyakorlat tartamát illeti, szigorúbb feltételt nem állapított volna meg. Azonfelül még méltányosnak sem tartom e kívánságot; mert azon ifjak már amúgy is kedvezményben részesültek azáltal, hogy a jelenleg érvényben levő tanrendszerben megállapítottnál rövidebb tanfolyamban végezték tanulmányaikat és már a bírói államvizsga letétele után pályavégzettekké levén, egy évvel hamarább vétethették fel magukat joggyakorlatra, mint azok, kik az egyetemen fejezték be jogi tanulmányaikat. Én tehát a képviselő ur által előadott kívánalmat sem móltányosnak, sem az igazságszolgáltatás érdekében teljesíthetőnek nem tartom. Kérem a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés) Kollár János: T. ház! Midőn az igen t. igazságügyminiszter urnák válaszát tudomásul veszem, el nem mulaszthatom némely mondásai és állítására rövid megjegyzést tenni. Mintegy vádoltatni látszom azzal, hogy én méltatlan és nem igazságos dolgot követelek. (Ellenmondások.) Bocsánatot kérek, ha röviden elmondom "nézpontomat, melyből kiindulva interpellatiómat előterjesztettem. Azon ifjak, kiknek érdekében felszólaltam, épen e törvény hozatalakor, a rendszer változás idejében végezték tanulmányaikat. Igen méltányos volt felszólalásom, hogy őket csekély pártfogásom alá vegyem, akkor midőn beláttam, hogy egyrészt az ügyvédi kamaráknál nem találtam egyöntetűséget az eljárásban, és a törvény felfogásában, ugy másrészt magok a végrehajtó igen t. minister urak is t, i, a vallás- és közoktatási valamint az igazságügyminister ur is e tekintetben nem épen összhangzó végrehajtási rendeleteket bocsátottak ki. Én is ugy voltam meggyőződve, mint most a t. minister ur előadta s ezzel van indokolva felszólalásom ós tiszteletteljes interpellatióm, midőn felkértem az igazságügyminister urat, hogy ezen nem egészen rendes állapoton segíteni méltóztassék. Azonban ezen átmeneti időszak azon idő óta más stádiumba jutott, ugy, hogy bizony elmondhatjuk, hogy: .,succedunt növi, veteres migrati coloni." Miután a t. igazságügyminister ur felvilágosítása meggyőzött engem arról, hogy ezen ifjak, ha netalán még léteznének az idő folytán olyanok, kik sértve éreznék magukat jogaikban, az illető fórumnál orvoslást kereshetnek^ én ezen szempontból a választ tudomásul veszem. Elnök: Méltóztatik a t. ház is tudomásul venni! (Ig& n !) Tudomásul vétetik. Perczel Béla igazságügyminister: T. ház! Igen röviden leszek bátor Ferdinándy kép13*
