Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-274

274. országosi ülís septeiuber 28. 1877 • 89 többség hatalma alól és a pártok befolyása, alól az igazolások kérdését. De ha — amint én kimutathatni reménylem —' ezen törvényjavaslat e kérdéseket nem csak hogy ki nem vette a pártok befolyása alól, hanem náluk meghagyta : akkor a t. háznak legalább annyit meg keli engednie, hogy ezen javaslat határozatai és annak főalapindoka között oly nagy az eltérés, hogy a javaslat, már ebből az okból el nem fogadható. Három határozat foglaltatik ezen javaslatban. melyek a képviselőháznak döntő befolyását az igazolás kérdéseire biztosítják ; természetes, hogy a házszabályoknak van fentartva annak megszabása, nogy miként gyakorlandó ezen befolyás. Az egyik határozat abban áll, hogy a választásokat megtámadó kérvények ne a euriához, hanem a házhoz adassanak be, és hogy a kérvények alaki kellékeinek megbirálása a házat illeti, valamint annak megszabása: mi tekintessék alaki kelléknek. Ezzel a kérvénynyel megtámadott választások mindegyikére előleges bíróul a ház van felállítva. A ház, vagy a kisebbségi vélemény szellemében szólva, a ház többsége áll a kérvény és a Curia között, és csak azt a kérvényt bocsátja a többség a Ouria elé, melyet alaki tekintetben kifogástalannak talál. Helyes-e, vagy helytelen e határozat, most nem vitatom ; de kérdem a kisebbségi véleménynek e törvényjavaslatnak pártolóit, azon törvényjavaslatét, melynek indokai szerint a ház a. pártatlan bíráskodásra nem képes, kérdem : minő nyugalommal fogadhatják e határozatot, mely minden kérvény sorsát a ház többségének kezébe helyezi, holott nekik önön álláspontjukról fel kell tenni, hogy kétféle mérték alkalmaztassék. és hogy azon pártosság, melytől a javaslat ugy fél, s melyet meg- j gyógyítani óhajt, ezen előleges bíráskodásnál fog felmerülni. De tovább megyek. A választási eseteknek van egy másik osztálya : azok, a melyek kérvényekkel nincsenek megtámadva, a javaslat ezek sorsát is még nagyobb mérvben veti a ház befolyása bíráskodása alá. Ha ugyanis valamely választás kérvónynyel nincs megtámadva, ezen törvényjavaslat szerint a ház megvizsgálja az esetet, és a melyben kifogásra méltó körülményt talál, azt a Ouria elé utasitja, és valószínűleg nevez valakit, a ki a vádat nevében a Ouria előtt vezeti. A mandátumok mindkét neme tehát, — akár van a kérvénynyel megtámadva, akár nincs —- a ház előleges bírálásának van alávetve és a ház előleges eldöntésétől függ, hogy a mandátum érintetlenül maradjon-e vagy nem? Es mindehhez járul az is, hogy azt, mik tartoznak az alald kellékek körébe, a ház feltétlenül szabja meg. Es minél több befolyást akar kezében tartani, vagy a kisebbségi ' vélemény szerint, KÉPY. H. NAPLÓ 1875-78 Xlf. KÖTET. minél több módot a visszaélésre : erre kényelmes módja van alaki kellékek czinie alatt uj és uj kívánalmak felállítása által. Az olyanok, a kik, mint én, a ház által gyakorlandó bíráskodást bizalmatlansággal nem tekintik és a kik nem osztoznak azon érvelésben, hogy a ház bizottságai mindig pártérdekek hatása alatt cselekesznek : azok talán ezen rendelkezésekben veszélyt nem, de oly őszinteséghiányt látnak, mely midőn a jogról lemondani látszik, a befolyást aggodalmasan megtartja; midőn a pártatlanság nevében kíván díszelegni, igyekszik a pártérdek megóvására minden biztosítékot megszerezni; de azok t. ház, kik a főindok nyomán ezen törvényjavaslatot szükségesnek állítják, kik ezen §-okban lerontva látják azon biztosítékot, melyet egyébként a törvényjavaslatban elérni akarnak, hogy azok ezen törvényjavaslatot miként szavazhatják meg: ennek megmagyarázását eddig senkitől sem hallottam. Bevégzem, t. ház! (Halljuk !) igyekeztem kimutatni azt, hogy nem helyes ut az, a melyen haladunk. Hogyha visszaélések, hibák és tökéletlenségek fordultak elő igazolási eljárásunkban, azokat nem ezen az utón kell megszüntetni. Ezek orvoslására én egy más utat tudok, mely természetesebb, mely kevesebbet tesz koczkára, s mely azon állásponttól, melyet a háznak el kell foglalnia, hogy a siker reményével működhessék: nem esik oly távol. Ezen okból mindenekelőtt szükséges, hogy vizsgáljuk meg a házszabályoknak az igazolásokra vonatkozó részét, és keressük: vajon vannak-e módok arra, hogy az igazolási kérdések eldöntésével felruházott bizottságok ne pusztán egyedül a többség akaratából kerüljenek ki? nincs-e mód arra, hogy az eljárás formaságai is kijavíttassanak és a helyes ítélet más biztosítékai megszereztessenek? Es mert ón azt hiszem, hogy ily módokat igen is lehet találni, bár azok részletesebb fejtegetésébe jelenleg nem boesájtkozom, a ház elé azon kéréssel járulok, — hogy ugyanakkor, amidőn a fenforgó törvényjavaslatot átalánosságban sem fogadja el: méltóztassék saját hatáskörén belül egy intézkedést tenni, egy bizottságot kiküldeni arra, hogy vizsgálja meg a ház szabályainak az igazolásra vonatkozó részét, és jelentést és véleményt terjeszszen be az iránt, hogy minő javitások, minő módosítások volnának azokon eszközölhetők. Ajánlom ezen határozati javaslatot a t. háznak elfogadásra. (Elénk helyeslés.) Elnök : Föl fog olvastatni a határozati javaslat. Molnár Aladár jegyző'*. (Olvassa a határozati javaslatot.) Határozati javaslat. Beadják Szilágyi Dezső, Pulszky Ágost., Zsedényi Ede, Wahrmann Mór stb. „Küldjön ki a ház egy nyolez tagú bizottságot, mely a ház elnökének elő ülése alatt véleményt és javaslatot terjeszszen a ház 12