Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-273

278. országos ülés septembcr £7. 1877. 49 a diósgyőri vasgyár ez évi köleségeinek fedezéséről. Azon tárgyalások, melyek e vasgyárnak eladása iránt már régen indíttattak meg, ós melyek miatt a költségvetésből e vasgyár költségei kihagyattak, — még most is folyamatban vannak, és a folyó év vége előtt, — bárhogy végződjenek is az alkudozások, — a gyár eladása nem következhetik be Miután pedig a költségvetés tárgyalása alkalmával bejelentettem a t. háznak, hogy azon esetben, ha a gyár eladása vagy bérbeadása nem történhetik meg : a gyár költségei utólag benyujtatnak , s a ház ezt határozattá emelte, van szerencsém ezen határozatnak megfelelőleg a diósgyőri vasgyár évi költségvetésére vonatkozó törvényjavaslatot ezennel a ház asztalára letenni, kérvén a t. házat, méltóztassék ezt tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: Beadatott: „Javaslata czukoradóról szóló s a ház 1877. april 23-án tartott ülésében beadott törvényjavaslat némely szakaszainak módosítása iránt," •- és „Törvényjavaslat a diósgyőri vasgyár költségeinek fedezéséről," Mindkét javaslat kiadatik a pénzügyi bizottságnak tárgyalás és véleményes jelentéstétel végett. Következik a napirend: a központi bizottság jelentése a királyi Ouriának országos képviselő választási ügyekben való bíráskodásáról beadott törvényjavaslat iránt. Az igazságügyminister családja körében történt szomorú esemény következtében ezen tárgyalásnál jelen nem lehetvén, a kormányt a miuisterelnök ur fogja képviselni, s ha a ház a központi bizottság jelentését s illetőleg a törvénjavaslatot felolvasottnak méltóztatik venni: az átalános vitát nyitom meg, mérvnél az első szó az előadó urat illeti. Horváth Gyula előadó: T. ház! A magyar Ouriának országos képviselő választási ügyekben való bíráskodásról szóló törvényjavaslatot a központi bizottság elfogadás végett nem ajánlja. A t. ház engedelmével, igen röviden egy pár észrevételt fogok tenni, ós feutartom magamnak azon jogot, hogy a tárgyalás bevégeztével mindazokra, mik a központi bizottság véleménye ellen felhozattak reflectáljak. Mindenek előtt t ház, kiakarom jelenteni azt, hogy a központi bizottságot ezen jelentése alkotásánál ós véleménye megállapításánál legkevésbé sem vezérelte a legfelsőbb bíróságok iránti bizalom hiánya, sőt mint később elmondandó leszek, épen ezen bíróság tekintélye ós méltósága fcntartásától lévén áthatva, annak megóvása tekintetéből is ajánlja véleménye elfogadását. Hogy a dolog lényegére minél hamarább áttérhessek, megengedi a t. ház, hogy a választási törvény 89. szakaszára némely észrevételeket tegyek KEPV. fl. NAPLÓ 1875—78. XII. KÖTET. A képviselőház tagjai, kik a múlt országgyűlés tagjai voltak, emlékezni fognak, s mindazok, kik a naplót kezükbe veszik, tudni fogják azt, hogy- a választási törvény tárgyalása alkalmával a pártok époly ellentétesen, ha nem ellentétesebben állottak szemben egymással, mint ma, és emlékezni fognak arra is, hogy a választási törvény átalános, valamint részletes tárgyalásánál egyes pontokat szemeltek ki, hogy ugy mondjam, melyeknél a különböző pártok megütköztek. Én az akkori tárgyalásokra hivatkozva, merem állítani, hogy a 89. §. mely ezen törvény hozatala iránt rendelkezik, az akkori főpontokon kívül esett Azon, hogy ugymondjam ütközetek, melyek a választási törvény tárgyalása alkalmával lefoly. tak, e pontnál legkevésbé sem vetettek hullámot, s ón ezt t. ház igen természetesnek találom. Itt adatott egy elvi coneessió, melyre az én meggyőződésem szerint sem azok, kik nyerni, sem azok kik adni látszottak, súlyt nem fektettek; nem fektettek pedig főkép azért: mert az elméleti megoldás és a gyakorlati alkalmazás közt egy határidő feküdt. Nem továbbá azért, inert a képviselőházban a törvények megvitatásánál rendesen a gyakorlati megoldás lebegett, s a képviselőház több tagja, s talán merem állítani, többsége azon nézetben volt, hogy e törvény gyakorlati megalkotásánál fog a vita a kérdés felett jogosan felmerülni. Nem egy törvényünk van, s ezek között az 1848-diki törvény is az, melyben egyes alapelvek lefektetvék, melyek gyakorlati alkalmazásra nem találtak: vagy — mert később a gyakorlati megoldásnál a képviselőház meggyőződött arról, hogy akadályok forognak fen, — a lefektetett elmélettel ellenkező megoldást nyertek. Ha a 89. §. rendelkezésére a képviselőház azon súlyt foktette volna, melyet arra a különvéleny fektet : akkor én igen természetesnek találtam volna, hogy midőn ugyanezen választási törvénynek egy sokkal kisebb befolyású rendelkezésére vonatkozólag egy egész ülésszak alatt a képviselőház és a kormány időt talált, ezen igen fontos intézkedésre vonatkozólag intézkedett volna, melyre nézve pedig per absolute intézkedést nem tett. Ha a szükség valóban meg volt, a szükségbizonyosán azon országgyűlésben lehetett meg leginkább, melyben a törvénynek azon intézkedése, mely szerint a curia bíráskodjék, minden ellenmondás nélkül felvétetett. No t. ház! Ha áll az, hogy attól a képviselőház át volt hatva, a képviselőház előtt mi akadály sem feküdt, hogy saját akaratát, saját óhajtását nyilvánítsa és érvényesítse, így az érvényesítés elmaradt a jelen országgyűlésre. Ezen országgyűlés teljesen jogosult arra, hogy megbírálja ós megvizsgálja azí. hogy ezen törvény megváltoztatása, illetőleg egv 7