Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-293

29S. országol illés október 2fl. 1877. 381 igazgatóság önállóságot tanúsítson azon tényezővel szemben, melynek lételét köszönheti? A főtanács nevezi a tisztviselőket le az utolsó Írnokig, kik tehát az igazgatóság mellett azon öntudattal fognak működni, hogy hivatali előmenetelük, dijaztatásuk, nem az igazgatóságtól," hanem a bécsi főtanácstól függ; kik tehát az igazgatóságnak nem alárendeltjei, hanem ellenőrző közegei lesznek. A főtanács határozza meg az egyes üzleti ágakra fordítandó pénzösszeg mennyiségét; a főtanács vétójoggal bir az igazgatóság által kinevezendő váltóbh'álok ellen; és hogy az igazgatóság részére ne maradjon fenn egyéb, mint a tehetetlenség tudata : a bécsi egyezkedési bizottság a főtanácsnak tartotta fenn még azt is, hogy az egyes czégeknek Magyarországban mily hitel és mily összeg erejéig nyujtassók. Wahrmann igen t. előadó ur tegnapelőtt tartott nagy beszédében igazságtalannak találja ezea kemény bírálatot. Azt mondja ugyanis, hogy Magyarországnak paritása az osztrák, ezentúl pedig az osztrák-magyar banktársulattal szemben teljesen fenn van tartva az által, hogy Magyarország államiságának kifolyása: a magyar kormány, ép annyi befolyással bir a bankintézetre, mint az osztrák kormány Ha az én igen t. barátom a paritást a kormánynak nyújtott befolyásban keresi: akkor teljesen igaza van. Mind a két kormánynak joga van a bankintézet azon működését ellenőrizni, mely az alapszabályok pontos megtartására vonatkozik ; de ezen két kormány egyikének sincs joga a bank vezetésére a legkisebb befolyást is gyakorolni. Ha azonban a t. előadó ur nem az államiságnak nyújtott ellenőrzésben, hanem a bank vezetésében keresi és találja, a paritást, akkor kétséget sem szenved, hogy Magyarországnak egyáltalában nincs annyi befolyás biztosítva, mint az osztrák pénzügyi köröknek, és hogy a 25. §. melyre a t. előadó ur hivatkozott, Magyarország ebbeli jogainak biztosítására nem elégséges. Azt mondja ugyanis a t. előadó ur, hogy : az alapszabályok 25. §-a jövőre lehetetlenné teszi, hogy a bécsi bank intézői ellenszenvvel vagy érzóktelensóggel viseltessenek Magyarország érdekei iránt, mert a leszámítolási- ós kölcsönüzletek tekintetében az osztrák és a magyar bankpiaezokon ugyanazon szabályok lesznek érvényesek. Teljesen igaza van a t. előadó urnák, midőn a bankstatutumnak 25 §-át idézi; azonban meg fogja engedni, hogy valamely intézkedés egyenlő lehet ugyan Ausztriára és Magyarországra nézve, sőt tovább megyek és azt mondom, hogy valamely intézkedésnek végrehajtása azonos lehet a monarchia mindkét felének területén, de azért annak éle mégis Magyarország közgazdasági érdekei ellen lehet irányozva, (ügy van ! a baloldalon.) Mit tenne Magyarország, ha a bécsi főtanácsnak eszébe jut valamely magyarországi hitelpapírt, vagy államkötvényt a lombardirozásból kizárni ugy amint azt eddig is tette? Micsoda eszközökkel fog bírni Magyarország, hogy a bécsi főtanácsot Magyarország közgazdasági érdekeinek megsértésétől visszatartsa? Vajon azon két magyar tag, mely a bécsi tanács kebelében ül : birni fog-e annyi befolyással, hogy Magyarország közgazdaságának hiteligényeit azon körökkel szemben, melyek eddig, a mint ez a jelentésben is el van ismerve, Magyarország érdekei iránt a kellő érzékkel nem viseltettek, érvényesítse. Azt mondja a t. előadó ur, mi igazságtalanok is vagyunk a benyújtott törvényjavaslattal szemben, midőn azt állítjuk, hogy a bank budapesti igazgatósága nem bir hatáskörrel, azt mondja a t. előadó ur, hogy a budapesti igazgatóságnak hatásköre elég széles arra, hogy Magyarország közgazdasági és hitel érdekeire jótékony hatást gyakorolhasson. De kérem a t. előadó urat, mondja meg nekem, hogy tulajdonképen minő hatáskörrel bir a budapesti igazgatóság? — Azt mondja a t. előadó ur, hogy a budapesti igazgatóságnak jogában van kinevezni a váltóbirákat: azonban erre nézve is fen van tartva a bécsi főtanács vétójoga. Ebből kifolyólag kétséget sem szenvedhet, hogy a különben is a bécsi főtanácstól függő budapesti igazgatóság csak oly váltóbirálókat fog indítványba hozni, a kikről meg van győződve, hogy a bécsi főtanácsnak azok kinevezése ellen semmi kifogása nem lesz. A budapesti igazgatóságnak megvan hagyva — ugy mond — az egyes czégeknek nyújtandó hitel mérveinek megállapítása. Engedelmet kérek, ón azt legalább az alapszabályokból kivenni nem tudom, sőt mi több, a mint említettem volt, a bécsi kiegyezési bizottság támaszkodva a bankstatutuin azon intézkedésére, mely szerint a bécsi főtanácsnok jogában áll az üzlet minden ágának vezetésére nézve utasításokat kiadni, az egyes czégeknek nyújtandó hitel meghatározása is a főtanácsnak tartatott fenn. Ily körülmények között jogosítva vagyok constatáíni, hogy a budapesti igazgatóság ezentúl sem lesz egyéb, mint az eddig volt, t. i. alái*endeltje és végrehajtója a főtanács rendeleteinek, mely az önállóságnak még csak árnyékával sem fogbiriji. s így nem lesz képesítve Magyarország közgazdasági és hiteligényeinek kielégítését eszközölni. (Felkiáltások balfelöl : Ugy van ! Igaz !) A benyújtott törvényjavaslat által nem lesz elérve azon másik czél sem, melyet a bankügyi bizottság jelentésében elérendőnek kitűzött: Magyarország hiteligényeinek kielégítése. Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a pénzügyi bizottság többségének auctoritására s t. előadójának jelentésére is hivatkozhatni, mely szükségesnek tartotta, miután e téren táplált aggodalmait egészen el nem nyomhatta, a ház elé egy határozati