Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-293
380 29S. országos ülés október 29. 1877. ható nem lesz ? Magyarország csak hátrányait érezze ezen helyzetnek; annak előnyeit pedig, melyek főleg abból állanak, hogy kényszerfolyamú jegyek kibocsátására jogositott bank az európai pénzvásároktól független olcsó hitelekkel termékenyítheti a kereskedelem és forgalom csatornáit — ezen előnyöket kizárólag Ausztriának engedjük át; Magyarország nemcsak közgazdaságilag, pénzügyileg izoláltassék a külföldtől, hanem a szomszéd állam érdekeinek rendeltessék alá; ne fejleszthesse jobban iparát és kereskedelmét, mint az a szomszéd államnak érdekében van: ne bocsáthassa a forgalomnak azon eszközöket rendelkezésére, amelyekre annak tényleg szüksége van; legfontosabb érdekei feletti rendelkezést egy kis csoport bécsi pénzember kezére bizza, kik az ország felvirágzása iránt közönyösek, az ország államjogi paritását perüorrescalják és ahol csak lehetett, ez érzelmüknek nyílt kifejezést kölcsönöztek. (Élénk helyeslés bal/dói.) Én azon meggyőződésben vagyok, hogy azon helyzet Magyarországra politikailag lealázó, közgazdaságilag pedig káros s a kinek még érzéke van ez ország iránt, melynek tagjai és törvényhozói vagvunk, nem zárhatja el magát azon meggyőződés elől, hogy azon magatartás, melyet az osztrák nemzeti bank 1867. óta az ország iránt követett a jelen kormány által folytatott alkudozásokkai szemben: a kormány, s ezzel az ország tekintélyén jelentékeny csorbát ejtett. (Ugy vau! balfelÖl.) Én a kormány tiszta intentióit egyátalában nem gyanúsítom; szándékának tisztasága s önfeláldozó buzgalma minden kétségen felül vau ; de kénytelen vagyok constatálni azt, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot nem tekinthetem a kormány müvének, mert a kormány egészen más bankot, egészen más alapon akart felállítani, szervezni, csakhogy, sajnos, nem bírt elég erélylyel és bátorsággal az eszméhez ragaszkodni s megvédni saját eszméjét és ezzel az ország érdekét is azon eszközökkel, melyeket részére a törvény, a nemzet osztatlan akarata s egy óriási politikai párt támogatása nyújtott volt. Ha visszatekintünk a bankügy-alkotás terén lefolyt eseményekre, nem vonhatjuk kétségbe azt, hogy a kormánynak ingadozó magatartása sok tekintetben megerősítette a bécsi döntő köröket azon elhatározásukban: Magyarországot lényeges coucessiók nyújtása nélkül arra kényszeríteni, hogy az Ausztriától való pénzügyi függést törvénykönyvbe igtassa. A t. kormány a bankkal folytatott alkudozásokat a bécsi bankhoz 1876. ápril 9-én intézett jegyzékével kezdte meg, melyben a bécsi bankot felszólította, hogy saját részvényesei által állítsa fel az önálló magyar bankot, mely a bécsi osztrák bankhoz cartell-vjszouyban állott volna. Az osztrák nemzeti bank ápril 19-én kelt válaszában ezen ajánlatot elfogadhatatlannak jelentette ki és a kormány a bécsi bank elutasító válasza folytán már áprilhó végén alkudozott az osztrák kormánynyal, és vele a bank terén azon egyességre lépett, mely az önálló magyar nemzeti bank eszméjét elejtette ugyan, de határozottan fentartotta az önálló bankintézetet, ós annak önálló vezetését Magyarország részéről. Az u. n. májusi stipulatatióknak a bankra vonatkozó ezen részét, az. osztrák kormány később magára kötelezőnek nem tekintette, ós támaszkodva a jegyzőkönyv aláírása előtt tett azon nyilatkozatára, mely a bécsi nemzeti bank hozzájárulását feltételezte : az egyezség ezen részének keresztül vitelét megtagadta. Interpelláltatván a t. kormány az egyezséggel szemben követendő magatartása iránt, ez kijelentette itt a képviselőházban : hogy a májusi stipulatiókat egy összefüggő egésznek tekinti, melynek egyes részletei felett további alkudozásokba nem fog bocsátkozni. Ezen kijelentése daczára azonban rövid napokkal rá, ismét alkudozott az osztrák kormánynyal, még pedig beadta lemondását, a bank főtanácsának össze:ulitásánál Magyarország paritása ellen való merénylet miatt. Később lemondását visszavonta, megelégedvén azzal, hogy a főtanács két tagja magyar, négy tagja német, a többi pedig azon közgyűlés által választatok, melynek alkotó elemei, melynek összeállítása minden kétségen kívül helyezik azt, hogy többi tagjai is mind osztrák honpolgárokból fognak állani. A kormány eljárásának ily eredménye a nemzet érdekeire nézve egyátalában kielégítő nem lehet. Bármiként iparkodott a pénzügyi bizottság t. előadója éles eszének egész megfeszítésével a beterjesztett törvényjavaslatot védelme alá venni, ezen bankegyezség által nem fog eléretni még azon közös ezél sem. melyet a bankbizottság minden körülmény közt dléreudőnek tart: Magyarország hiteligényeinek kielégítése, az országnak a bécsi osztrák bank döntő befolyása alóli emancipálása. Azon bank-egyezség folytán, melyet a t. kormány tervez, Magyarország hitelügyének vezetése továbbra is azon kezek közt fog maradni, melyek a bankot, s azzal Magyarország hiteligényeit eddig is vezették. Ez a bankpolitika és a bankadministratió minden szálát a maga kezében összpontosító főtanács azon két magyar tagja, kit a főtanács által kinevezett igazgatóság hoz javaslatba a közgyűlésnek, nem lesz képes Magyarország érdekeit megvédeni, s igy Magyarország hiteligényeinek sorsa felett kizárólag a főtanács fog dönteni. (Igaz! Ugy van\ balftlöl.) A bank-törvényjavaslat 25. §-a kétség kívül igazolja azon állitásom helyességét, hogy nemcsak a bank-politika, hanem a bank-adrninistratió minden szála is a bécsi főtanács kezében lesz összpontosulva. A főtanács nevezi ki a budapesti igazgatóság minden tagját,: várható-e tehát, hogy az
