Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-271

3^ 271. országos ülés septeniber 2á. 1877. ;

,gal való ellátása iránt intézkedni, égető szükséggé vált." Ennek nyomán a ministeri javaslat, a járásbíróságok hatásköréből elvont ügyek ellátását a békebirákra, azok közt a szolgabirákra bizta. Kell-e az igazság gyorsabb szolgáltatása tekintéből egyéb adat a járásbirák békebirói eljárása ellen? Ha igen : akkor Horánszky t. barátom határozati javaslata ellen még azt is felhozhatom, hogy a járásbirák kineveztetésénéi — reményiem, hogy az igazságügyminister urnák sem lesz ellenvetése — a jogtudomány, a szorgalom és a jellem jobbadán tekintetbe vétettek arra, vajon a nép iránt megelőző, a kedélyeket megnyerő bánásmódjával könynyitheti-e az egyesség kötését — mi a békebirónak első kötelessége : — vajon kerülete lakosainál divatozó minden nyelvekben járatos-e

V nem igen tekintettek, ugy hogy még most is ritka az a kir. járásbiró, kihez a nép — úgymint a szolgabíróhoz — bizodalmas értesítés vagy utasításért fordulna. (Helyeslés.) Nem is lehet azon esudálkozui, hogy a kir. járásbirók, kik az ország minden részeiből sokszor idegen vidékekre neveztetnek ki, a melyeken előbb senki még nevököt sem hallotta, nem azon bizodalommal találkoznak, mint azok. kik a vidék lakosaival felnőve, a jó és rósz időt velők élték. Á békebiróság tulajuonkép bizalmi állás, különben ez intézetnek értelme, hatása nem lehet; össze nem fér a rendes bíró szokott feszességével és a formalitások iránti hajlamával. (Helyedé*.) — Hiszen a jogtudomány szerint a jogban lényegesség a formalitás — ki egyébiránt is a perrendtartás bakóihoz szokva lóvén, a kisebb polgári perekben engedett szabadabb, gyorsabb eljárást is — ugyanezen perrendtartás grammatikája szerint fogja intézni, mint ezt eddig is a törvény szerint sommás utón végzendő pereknél népünk sajnosán tapasztalta. (Élénk helyedét.) Tessék elhinni, hogy a jog létele hazánkban már századok óta kettős élettel bírt, úgyis mint része az egész népéletnek, ugy is mint külön tudomány .-a juristák kezében : de teljes bókében élt a szokásjog a jogtudománynyal Az utolsó 20 éves osztrák absolutisnius és — sajnálattal inon • dom — a tiz parla mentális évek alatt, a jog létele hazánkban mindig mesterkéltebbé és bonyolódottabbá vált, mert a juristák szűkebb és szűkebb korlátok közé szorítani törekedtek a jog lételét a népéletben, jognak csak azt akarván elismerni, a mi jóváhagyásukkal találkozik. En és velem együtt mindazok, kik a néppel szorosabb viszonyokban élnek, e törekvések ellen harczolunk. Ezen eszmék vagy inkább rendszer felett küzdelem, korán sem országgyűlési szónoklatok vagy hírlapi czikkek, de még törvények által sem végezhető el, hanem azt a gyakorlati élet fogja elintézni, • sikerben adván meg mindenkinek a megnyugvást vagy a kiábrándulást., a mint érdemlette, A. jelzett törekvés a jelen határozatban is rejlik, arra kérem tehát a t. házat, hogy annak teljes mellőzésével a központi bizottság törvényjavaslatát rósz.lefes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék, (Elénk helyeslés.) Almásy Sándor: Azon esetben, ha ezen határozati javaslat, melyet Horánszky i. képviselő ur benyújtott, jelenleg nem kerülne szavazás alá: akkor én, miután azon oldalról, melyről a határozati javaslat benyujtatott, senki sem nyilatkozott, jelenleg a szótól elállók, főntartván magamnak a szót akkorra, midőn e határozati javaslat tüzetesen fog tárgyaltatni. Simonyi Ernő: Mielőtt a tárgyhoz hozzá szólhatnék, bátor vagyok azon kérdést intézni az igen tisztelt elnök úrhoz, hogy tuiajdonkép mi van tárgyalás alatt? A múlt pénteken megnyílt az általános vita ezen törvényjavaslat felett. Beadatott egy határozati javaslat, a mely a törvényjavaslatot átalánosságban egyátalán nem érinti, sőt a határozati javaslatot beadó t. képviselő ur is kijelentette, hogy átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául ő is elfogadja. Ha tehát az általános vitában nincs egyéb kérdés, mint az, hogy elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát: akkor azt hiszem, hogy most azon határozati javaslat tárgyalás alatt egyátalán nincs, s ahhoz hozzá szólani nem is kell, hanem csak a részletes tárgyalásnál t. i. azon szakaszoknál, melyek a határozati javaslat egyes pontjai által érintetnek, kiki tetszése szerint szólhat hozzá (Helyedéi.) Bátor vagyok tehát kérdezni, mi van tulajdonképen tárgyalás alatt ? Elnök : T. ház ! Hogy a t. képviselő urak az átalános vitánál felszólalásaik alkalmával érveiket honnét merítsék, ahhoz természetesen hozzá nem szólhatok. Hanem mindenesetre elő fogja mozdítani a tanácskozás .rendes folyamát, ha bátor leszek nézeteimet kijelenteni, természetesen fenhagyván a t. háznak azoknak jóváhagyását arra nézve, hogy itt most semmi másról nincs szó, mint arról, hogy elfogadja-e a ház átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául a központi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Helyeslés.) Ehhez nézetem szerint semmi feltételt és fentartást kötni nem lehet, hanem egyszerűen igennel vagy nemmel kell szavazni. (Helyeslés.) A mi magát a határozati javaslatot illeti, ez az én nézetem, szerint is egyenesen a részletekhez tartozik. Es én azon vélekedésben volnék, hogy ha a t, ház a központi bizottság javaslatát átalánosságban- a részletes tárgyalás alapjául elfogadja, bele fogunk menni a részletes tárgyalásba és megállapiíván azon szakaszokat, melyekre nézve észrevétel nincsen, amint egy szakaszra jövünk, ahol a határozati javaslat eltér a központi