Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-292

292. országos ülés október 27. 1877. 36 í (élességnek tartjuk ennek eshetőségeit is előre megfontolni. Mi sem irtózunk vissza a nehézségek­től, a bajoktól, még a zavartól sem; de ha kike­rülhetjük, az országot ezektől megóvni óhajtjuk. Mi sem tagadjuk az önálló bankpolitika határozott előnyeit; de komolyan mórlegeljük azt : vajon ezen előnyöket nem vásároljuk-e meg túlságosan drágán. Azon pontig, hol állami méltóságunk, szabadságunk és alkotmányunk fenyegetve, nincs, minden vívmánynak, minden engedménynek van ára és értéke. Mi nem hangoztatjuk azt: egyez­séget minden áron; de nem koczkáztatjuk azon jelszót sem : önálló bankot minden áron. A bi­zottság többségének és, azt hiszem, az egész or­szág higgadt többségének politikája csak az lehet: egyezséget ha lehet, önálló bankot, ha kell; egyez­séget a hozandó áldozatok teljes ismeretével, ön­álló bankot a fenyegető bajok teljes tudatával. (Helyeslés a középen.) De el kell térnünk azoktól is, kik nem per­horrescálják quand merne az egyezséget és haj­landók Ausztriával bizonyos körülmények közt a bankra nézve transigálni; kik nem állítják azt, hogy az önálló bank fölállítása lehetséges, más megoldási mód tekintetbe se veendő ; kik azonban a compromissumnak elénk terjesztett eredményét elégtelennek, s az ország érdekeit annyira sértőnek tekintik, hogy inkább hajlandók azon nehézségek­kel megküzdeni, melyeket önálló bank felállítása mellett ők maguk sem tagadnak, de átmenetiek­nek tartanak, melyektől visszariadni nem szabad. Ezen nézet tolmácsolói a bankügyi bizottságban a másik különvélemény benyújtói Ohorin Ferencz és Lichtenstein József képviselő urak voltak. A dolog érdemére nézve — bármennyire barocknak tessék is nyilatkozatom — alig térünk el egymástól. A compromissum eredményét mint minden compromissum eredményét hiányos ­nak és ki nem elégítenek találjuk mi is, hiányosnak és ki nem elégitőnek találják Ohorin és Lichten­stein képviselő urak is; önálló bank fölállítását jelen viszonyaink közt sok nehézséggel járónak tekintjük mi, sok nehézséggel járónak látják ők is. Igen nagy az eltérés közöttünk a compromis­sum hiányosságának mértéke és jelentősége, a nehézségek súlya és hatása iránt táplált nézetünk­ben. Erre vonatkozólag — habár mértékről és súlyról van a szó, — az Ítélet nem alapulhat mathernatikai bizonyitgatásokon. A gyakorlati élet tapasztalatai ós — ha ugy szabad magamat ki­fejeznem — hossza időn át gondosan folytatott üzletmeteorologiai észlelések nyújthatnak ugyan némi tájékozást; de itt nagyobbrészt mégis csak az egyéniség, a subjectiv fölfogás, az érzés dönt. Nem remélhetem gyenge szavaimtól azon hatást, hogy t. barátaim nézetét, illetőleg érzését módo­síthassák. A kérdés, mely jelenlegi stádiumában EÉPV H. NAPLÓ 1875-78. XII. KÖTET. majdnem egy éve, hogy ismerve van, eléggé fog­lalkoztatta az ors/.ágban a szellemeket, eléggé megvitatták minden oldalról, ugy hogy alig lehet remélni, hogy ma, a döntő perezben, valakit föl­fogásában megingathatni. Nem szándékozom tehát t. barátaimmal tüzetesebb polémiába bocsátkozni, csak arra szorítkozom, hogy néhány állításukat és tételüket megérintvén, arra utaljak, hogy a t. képviselő urak méltó felháborodásukban a tár­gyalások kellemetlen menete fölött elvesztvén tü­relmüket és nyugalmukat, elveszítették egyszers­mind azon tárgyilagosságot, mely nélkül kényes ügyek nem intézhetők eJ; hogy nemes haragjok, mely ezen kemény szavaikat sugalta „az alkudo­zások eddigi menete, azon számos lealáztatás, mely Magyarországot azok folyamában eddig érte, (Ugy van! a baloldalon.) eléggé igazolják, hogy az osztrák birodalmi tanács jelenlegi döntő ténye­zőivel egyezséget kötni nem lehet" (Ugy vau! a baloldalon) elfelejtette velük az igazság és mél­tányosság tekinteteit, melyek nélkül egyezkedési és szerződési tárgyalásokat befejezni nem lehet. Elvi fontosságánál fogva első sorban a kü­lönvélemény bevezetésének azon állítására refíec­tálok, hogy „e törvényjavaslattal a bankkérdés megoldása helyett csak a jelenlegi állapot tör­vényesíttetik és lemond a nemzet az önálló bank fölállítása iránti kétségtelen jogáról, s a hitel­viszonyok fölötti korlátlan uralmat továbbá is azon tényezők kezében hagyja, melyek Magyar­ország közgazdászati érdekei iránt érzéketlenséget, gyakran egyenes ellenszenvet tanúsítottak." Ezen állítás helyességét tagadom. E törvényjavaslattal nemcsak hogy a nemzet nem mond le kétségtelen jogáról, önálló jegybankot fölállíthatni, hanem ezen joga, mely még néhány évvel ezelőtt Lajthántul sok oldalról kétségbe vonatott, és mely még az utolsó napokban olyanok által, kik egy időben Ausztria sorsára döntő befolyással bírtak, tagad­tatott, határozottan elismertetik és megerősíttetik a két állam minden alkotmányos tényezője által. {Nyugtalanság a baloldalon.) Lemondunk tiz évre ; de ha ezt a tiz esztendőt okosan fölhasználjak, ugy hogy vagy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása következtében a valuta rendezéséhez foghatunk, vagy az ország népének munkássággal párosult takarékossága utján nagyobb tőkék kép­ződnek, azt merném jósolni, hogy ezen tiz esztendő lefolyása után az önálló bank nem lesz többe nehezen valósitható óhaj, de ténynyó válik. De tagadom azt is, hogy a magyar hitelvi­szonyok fölötti korlátlan uralom, továbbra is azok kezében marad, kik Magyarország érdekei iránt érzéketlenséget, gyakran ellenszenvet tanusitoúak. Nem szólva arról, hogy az igazgatóságok hatás­körének megállapítása, a magyar elem imperativ részvétele a fő tanácsban, a kormánynak abban való képviseltetése, a kormány befolyása még a

Next

/
Thumbnails
Contents