Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-271
271. orsaágso Illés september 24 1S7T. 81 Három osztály központi előadóinak véleményében találkozom ezen nézetem istá-po latsával, midőn azt olvasom : „ki tisztában van azzal, hogy Magyarországon a közigazgatás a reformok egész halmazát igényli, oly reformokat, melyek állami megmaradhatásuuk lényeges feltételei, az befogja látni, hogy a szolgabíró, e sajnálatra méltó eszköze adioinistrátív velleitásainknak, a választás czéljai által oly sok mindenféle elnézés és csűrés-csavarásra utalt, a birói tiszt gyakorlására már azért sem való tisztviselő." T. ház ! ezen kijelentést én az administrátiv politikának morális győzedelme gyanánt szívesen veszem igénybe annyival inkább, mert oly oldalról jő, amely annak idejében a leghathatósabban igyekezett abbeli törekvésünket megbuktatni és igy t. ház. világos mindnyájunk előtt, hogy állást kell foglalnunk arra nézve, hogy a békéld rák fóruma gyanánt a járásbirákat vagy a szolgabirákat fogadjuk-e el. Én t. ház, megvallom őszintén, hogy tarra magam sem fektetek rendkívüli nagy súlyt, hogy ezen szolgabíró jogvégzett, vagy nem jogvégzett legyen, mert ón érzem azon elvetésnek súlyát, amelylyel találkozhatunk , hogyha a községi biró tud 20 forintos ügyben bíráskodni, egy szolgabíró miért ne volna képes 50 frtos ügyben ítélni, és én belátom, hogy ez rendkívüli jogtudományt nem igényel. Hanem akkor, midőn nem kérek a szolgabirákból, engem első sorban azon momentum" vezet, hogy én nem akarom a szolgabirák fórumát, nem akarom azért, mert a megyei családok és urambátyámok aegise alatt nagy hatalommá nőtt, és épen azért semmire rá nem érő szolgabirákat nem akarom ez intézmény fórumává tenni. Mit kivan elérni a bagatell-törvény ? Azt, hogy a kisebb peresügyekben való bíráskodásnak ezen uj módja által az igazságszolgáltatás a szegény eaaberekre nézve hozzáférhetőbbé, olcsóbbá, és gyorsabbá tétessék. Azt hiszem, hogy akkor, midőn meghagyjuk az ügyeket hivatott'és szakképzett közegek kezében, oly kezekben, a melyek eddig is foglalkoztak ezzel": a legbiztosabban' járunk el, s ha a képviseleti költségek megszüntetése által az eljárás olcsóbbittatik, és ezáltal, hogy a járásbiró, ki egyúttal, mint békebiró fog eljárni, a perrendtartás némely bókói alól menekül, tehát az eljárás gyorsabbá is válik. Mindezeknél fogva, én -a benyújtott határozati javaslatot midőn pártolnám, miután tökéletesen egyetértek Zsedényi képviselő társam múltkori kijelentésével, hogy ezen határozati javaslat alapjában _ megingatja, és illetőleg alapjaiban teljesen megváltoztatja a központi bizottság szövegezését, arait a határozati javaslatot benyújtó t, képviselő ur is elismert azáltal, hogy a határozati javaslat el nem fogadása esetén a harmadik felolvasás alkalmával a törvényjavaslat ellen fog szavazni, a központi bizottság szövegezését nem fogadom el részletes tárgyalás alapjául, hanem a határozati javaslat értelmében ujabb átalakítás végett a jogügyi bizottsághoz kérem utasíttatni. {Helyeslés a jobboldalon.) Zsedényi Ede: Horánszky és társának már most nyomtatásban előttünk fekvő határozati javaslata igazat ád nekem, miszerint ez, tartalma és átalános fogalma után, a központi bizottság törvényjavaslatának alapját forgatja fel ós igy ki azt elfogadja, nem szavazhat ama törvényjavaslat átalános elfogadása mellett. (Helyedé*.) Ugyanis ennek vezér alapelve szerint a kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodással a községek birói, a városuk közigazgatási tisztviselői, a megyék által választott bókebirák és szolgabirák bízatnak meg, azaz oly férfiak, kikkel népünk a gyakorlati életterén mindennapi érintkezésben van, és igy mindig bizodalmasan fordul hozzájok {Helyeslés), kik viszont népünk szükségeit, szokásait, sőt erkölcseit ismerve, a perlekedő feleket nem hosszú jegyzőkönyvekkel, formalitásokkal ós költségekkel gyötrik : (Helyeslés.) hanem csakis agyakorlati élet szabályai ós lelkiismerotök szeriül gyorsan szolgáltatják az igazságot. Ugyanezt javasolta az igazságügyminister ur is m. é. április 20-án benyújtott törvényjavaslatában. Az igazságügyi bizottság azonban a szolgabírói eljárást visszavetvén, azt a kir. járásbírákra bizta, mire az osztályok nagy többsége elfogadván a ministeri javaslatot, elvonta a kisebb polgári perekben való bíráskodást a kir. járásbíróságok hatásköréből. Ez ellen törekednek most megint az igazságügyi bizottság tagjai (Ugy van.!), bár azon módosítással, hogy a mennyiben a megyei közigazgatási bizottságok jónak látják, annyiban a szolgabirák, szintúgy, mint a járásbirák segédei is biráv kodhatnak. Ezen határozati javaslattal tehát isméilik az igazságügyi bizottság tagjai az ostromot, a ház osztályai által megállapított azon vezérelv ellen, miszerint a kisebb polgári perekbeni eljárást sommás utón a rendes bírákra bízni nem akarják. e tekintetben maga az igazságügyi minister ur indokolásában azt mondja (olvassa). „Az ipar ós kereskedelem emelkedésével, a „forgalom növekedésével a perek száma is növekedvén, a sommás eljárás szerint bíráskodó kir, „járásbíróságok, a reájok fordított pénzzel és idő„vel legnagyobb részt arányban nem álló perek,,kel íiilhalmoztattak — minek folytán a sommás „eljárás alá tartozó pereknek, az eddig létező kir. „járásbíróságok által és jelen szervezetek mellett „való gyors elintézése lehetetlenné vált — és a „szerzett tapasztalatok szerint a kir. járásbirósá„goknál a hátralékok rendkívül szaporodtak, E „bajokon segíteni a csekélyebb fontosságú peres „ügyeknek természetök által megkívánt gyorsaság-