Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-290

290. országos ülés o én legalább azt hiszem, hogy a rendszert megváltoztatni nem szükséges, de nem is lehetséges. B rendszer van elfogadva Európaszeríe, t. i. az átmetszések és védgátak rendszere, s a'Tisza szabályozása is e rendszer szerint van keresztülvive, s ezen alapszik. Nem tudom: miért volna ok ezen rendszer megváltoztatására. Más rendszer van, igaz megkísértve Franciaországban, ott az egyes völgyeken, hol a vizek leszolgálnak, gátak építtetnek, melyek a vizeket folytonosan és egyenlően lebocsátják. E rendszert azonban én két okból nem tudnám elfogadni: először azért, mert még nem érvényesült helyesnek sehol s ott is, hol megkísértetett, — a Rhone völgyében; — abban kellett hagyni; másodszor azért, mert igen nagy költségbe kerül. Hogy az egész Kárpát vidékét, melyből a víz a Tiszába szolgál, ily védgáttal lássunk el, arra mi képesek nem volnánk. Mondom, én a jelenlegi rendszer megváltoztatására okot nem látok. Arra nézve azonban igenis van ok, hogy amennyiben c rendszer itt vagy ott nem vitetett helyesen keresztül, vagy amennyiben némi változtatás szükséges: megtétessenek a kellő lépések. És itt jövök a harmadik kérdéshez, mely így szól: „Legyen szíves ez irányban szándékolt lépéseit a t. házzal közölni." Midőn én a ministeriuiuot átvenni szerencsés voltam, természetesen a legelső időben már az ország vízi viszonyaival is foglalkoztam, s akkor azon meggyőződésre jutottam, hogy a szabályozások, különösen pedig a Tisza-szabályozás még nincsen ugy keresztülvive, mint keresztülvive lennie kellene; azonban azon meggyőződésre is jutottam, hogy ennek valóságos keresztülvitele nagy pénzösszegeket igényelne,' a legközelebbi idők pedig éppen nem voltak alkalmasak arra, hogy e tekintetben nagyobb szabású indítványokkal lépjen a kormány a ház elé. Kénytelen voltain tehát várakozni, várakozni pedig annyival inkább is, mert azt is hozzá kell tennem, hogy azon időben semmi néven nevezendő részletes felvételek nem tétettek a kivitel pontjaira nézve. Így például Szegedről is csak átalános ismereteink voltak: míg a medernek viszonyairól, arról, hogy minő befolyással van az ottani egyik vagy másik körülmény ,a víz emelkedésére, felvételek nem történtek, En tehát, miután abban, hogy minő tervezetet nyújtok be a törvényhozás elé, nagy különbség van a költségekre nézve : szükségesnek láttam, — hogy e tekintetben teljesen biztos alapon indulhassak cl — lanulrnányoztatni Szegednél és Szege::! alatt a meder mélységét, szélességét, az iszapolás okát és a tisztítás módozatát, valamint azt, hogy minő befolyással vannak az ottani hibák egyike vagy másika a viz mennyiségére és annak következte- I KÉPV. ü. NAPLÓ 1875-78 lü KÖTET. Ittóber 20. 1877. 345 ben az eredetileg contemplált nagyon költséges tervezet, az t. i. hogy a hibásan odavezetett Maros most elvezettessók-e Szeged alól, ajánlható-e általam a törvényhozásnak. Ezen körülményeknek tanulmányozása szükséges azért, hogy ha ezen nagy költségbe kerülő tervezeten kivül máskép is lehet Szeged baján segíteni, egy másik kevesebb költségbe kerülő tervezettel áh hassak elő. Egyébiránt a mennyiben az alsó Tisza vidéke és általában a Tiszaszabályozási ügy oly állapotban van, hogy azt csak ugy magára hagyni nem lehet: szükségesnek láttam azon felvételeken kivül, melyek részint Szegedre, és azon tervezetre vonatkoznak, melyek Szeged város biztosítására szükségesek, részint a tiszai árvédelmi vidékek mentesítésére elkerüihetlenül kívánatosak, nem csak a közlekedési ministeriuui, hanem a bel-, közlekedési és pénzügyi ministeriumok kebeléből alkotott bizottságot kiküldeni, hogy ne csak a technikai kivitelre, mert ezzel könnyű lenne tisztába jönni, hanem legfőbbkópen arra nézve : hogy a meder szabályozása körül teljesítendő, az eddigi felfogás szerint az ország terhét képező müveletekre nézve, tapasztalatokat gyűjtsenek. Miután az ezen müveietekre szükséges tetemes költség a költségvetésbe egyszerre fel nem vehető, hanem azt több évre kellene felosztani, mi a legutóbbi két óv tapasztalata után nem áll azon vidék érdekében, utasítottam a bizottságot, hogy egy tervezetet dolgozzon ki, amelynek alapján, természetesen a kormány által eszköziendő felülvizsgálat után, az ottani viszonyokat gyökeresen lehessen orvosolni. A ház bölcsességétől fog függni, hogy ezen alapon megszavazza-e azon nagymérvű költségeket, amelyek e javaslat keresztülvitelére szükségesek. Ezenkívül még más veszélyei is vannak a Tiszavidéknek, a mennyiben ezen társulatok, melyek az ár elleni védelem tekintetéből védgátak helyreállítására alakultak, a tetemes költségek következtében, melyeket a legutóbbi években teljesiteniök kellett — ki vannak merülve, ugy, hogy önmaguk a legutóbbi két évben történt nagy szakadásokat helyreállítani nem képesek, és hogy rendes évi jövedelmök ezen védgátak elkészítésére nem elegendő. A legtöbb társulat — ámbár meg kell jegyeznem, hogy vannak köztük olyanok is, melyek nincsenek szorult helyzetben, — oly szorult helyzetben van, hogy kölcsön utján sem képes magán segíteni. Azoii társulatok, melyek eddig külön kölcsönt kerestek, de azt nem szerezhették meg, most együtt kivannak valamely intézkedést tenni és ugy tudom, hogy a tanácskozás ez iránt máifolyamatban van ; megbíztam tehát azon bizottságot, melyet a fenébb emiitett czélra kiküldöttein, hogy azon társulatokkal érintkezésbe lépjen s te44