Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-290
346 29 °- országos ülés október 20. 1877. kintetbe véve az ő szükségleteikre kívántató öszszeget, azok iránt is tanácskozzék azokkal, mint e tekintetben első sorban érdekeltekkel, s javaslatokat tegyen, hogy mily módon lehetne a társulatokon a jelen viszonyok közt segíteni és hogy az állam minő könnyebsóget nyújthatna. Ezek azok, melyekre nézve a közelebbi tél folytán a t háznak előterjesztéseket leszek bátor tenni, a melyekkel azt hiszem, hogy a vizbajokon segítve lesz. Míg ezt tehetném, kérem a t. házat, méltóztassék e válaszomat tudomásul venni, (Helyeslés a középen.) Szluha Ágoston : T. ház 1 Én a mihister urnák válaszában megnyugszom, annál is inkább, mert tulajdonképen azon tervek, melyekkel a Tisza vizének caiamitásain a minister ur segíteni akar, még csak ezután fognak eldöntés végeit a ház elé kerülni és itt felülvizsgáltatni. A mi azonban a minister ur válaszában előadottakat illeti, azokra nézve bátor leszek —• az idő rövidségét tekintve, — csak néhány megjegyzést tenni. Én, t. ház, azok után, a miket a t. minister ur június 16-án Irányi Dániel í. képviselőtársamnak a foiyó-szabáiyozás felülvizsgálása érdekében beadott indítványára elmondott, a melyben az eddig követett szabályozást igen tökéletesnek nevezte: nem vélem, hogy a minister ur felszólalása folytán a szabályozási rendszer ellenében most bárminő nyilatkozatot tehetnék. Azonban meglepett, hogy a t. minister ur azon bajokat most valóban megismerve, ós azokon segíteni komolyan akarva, most positiv vóleménynyel és nyilatkozattal lép a ház elé. Mert csakugyan szomorú volt eddig, hogy daczára annak, hogy a Tisza áradásai következtében bajnak volt kitéve ama vidék, és ostromoltatott a kormány panaszokkal, csakis niosí érhettük meg azt az időt, hogy a kormány e veszélyekkel most komolyan foglalkozik. Ez annál örvendetesebb, t. ház, mert ebből azt lehet következtés ni, hogy ina azon folyam-szabályozási rendszer, melyet a kormány most is fentarthatónak vél : nem bir azon előnyökkel, melyeket annak azok tulajdonítottak, kik teremtették és fentartották. Ha tekintetbe vesszük az egész szabályozási rendszert, akkor össze kell hasonlítani annak czéiját, az eddig elért eredményekkel. A Tisza-szabályozás czélja eredetileg nem volt egyéb, mint azon művelés alatti földeket, melyeket a Tisza vize esetről-esetre nagyobb áradásai alkalmával veszélyeztetett, biztosságba helyezni. A második czél az volt, azon mélyebben fekvő ártereket, melyek a műveléstől elvonva voltak, a növelésnek visszaadni és igy azokból uj adóalapot teremteni: a harmadik czél volt a hajózás és közlekedés előmozdítása Ezen ozélok voltak azok, melyek végett a Tisza-szabályozás eszméje mellett nemcsak a múlt században, hanem épen ezen században, különösen annak első felében mozgalmat indítottak meg. Megboldogult József nádor ós gr. Széchenyi István voltak azok, a kik ezen eszmét legelőször valósítani törekedtek : azonban ők a helyzet magaslatára emelkedve, nem igen nyugodtak meg azon tervekben, melyeket kiküldött szakértők készítettek, hanem behívták a külföldről Paleocapát és Francescit, kik felülvizsgálván a terveket, egyik ugy nyilatkozott, hogy a szabályozási munkálatokat ezek szerint meglehet kezdeni alulról; a másik pedig odanyilatkozott, hogy a tervezett 101 átmetszés teljesen fölösleges, ellenben a töltések a két oldalon oly távolságban vezettessenek egymástól, hogy azon óriási víztömeg, mely itt lefolyni kénytelen, megkapja a kellő elterülhetósét, hogy igy nagyobb duzzadások ne okoztassanak. Sajnos azonban, hogy az 50-es évek elején azok, kik a tiszaszabályozást megkezdték, egészen más szempontokból indultak ki ; megkezdték a szabályozást felülről és a Tiszát oly szűk korlátok köze szorították, hogy még a legmélyebb tavakat is ármentesitették, ugy, hogy jelenleg ezek a legnagyobb szárazság idejében is víz alatt vannak. Létesítettek 101 átmetszést és most a tiszaszabályozás a kellő eredményeket ínég sem volt képes előidézni, mert eltekintve attól , hogy mindazon földek, melyeket mentesítettek, vagy legalább mentesittetni állítottak, véglegesen mentesitetteknek nem tekinthetők, miután a mentesítést a nélkül kezdték meg, hogy a belvizek levezetéséről gondoskodtak volna Másodszor a hajózás czélja sem éretett el, miután időközben a változott viszonyok folytán a szabályozott Tiszán a hajózás, úgyszólván, semmire reducálódott De különben is a hajók a szabályozott Tiszán, minthogy a tavaszi áradás után az átmetszetek folytán a viz gyorsan lefolyik, nem közlekedhetnek rajta. Tehát ez a czél sem éretett el. Eltekintve egyéb mellékkörülményektől, eltekintve a kérdés jogi oldalától, hogy t. i. a vízszabályozási rendeletek és törvények oly hiányosak, hogy megengedik a társulatok alakítását a nélkül, hogy az ártér fejlesztésére köteleztetnének s igy oly helyzet fejlődik ki, hogy tulajdonkép hamis adatokon alapuló társulatok évekig fenoállanak és csak akkor tűnik ki, hogy egyik-másik társulat 4—5 ezer holddal kevesebbet mondott be, mikor már az illető terület a negyedik vagy ötödik kézen van : eltekintve attól, hogy a községek és a városok semmi oly előnyökben nem részesülnek, milyeneket megérdemelnének, hanem egy rangba vannak helyezve a kerti földekkel, és eltekintve egyél.) dolgoktól, melyek a tiszaszabályozás keresztülvitelénél az orvoslást és a terveket, melyeket a minister ur bejelentett, szükségessé teszik : én a minister ur válaszát tudomásul ve-
