Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-290
344 290, »isz!Ssr,»6 iil< vízvédelmi költségek az érdekelt városok, községek és birtokosok anyagi erejét ha még eddig nem, de elébb-utóbb kimeríteni fogják. Tekintve, hogy a kormánynak legfőbb és legkomolyabb kötelessége a jelzett bajoknak orvoslása. Tekintve végre, hogy ezen bajok forrása a Tisza és mellékfolyóinak szabályozásával legszorosabb kapcsolatban állónak látszik, a következőkre kérek feleletet: 1. Tanulmányoztatta-e az' igen t. minisíer ur a különösen Szegedváros és környékén fokozatosan emelkedő vízszin-duzzadásnak valódi okait? 2 Ha, amint bizonyos, hogy ezen gazdag, virágzó magyar vidék végveszélyeinek elhárítására eddig tett intézkedések nemcsak hogy eredményre vezetők nem voltak, sőt inkább a bajt fokozták : — hajlandó-e viz szükség esetén a tiszaszabályozási rendszer gyökeres megváltoztatásával a vidék üzleti, gazdasági, 'nyilvános és magán életén lidérozként nehezülő veszélyt elhárítani ? 3. Legyen szíves ez irányban szándékolt lépéseit a t. házzal közölni." Mielőtt t. ház, magára a hozzám intézett három kérdésre áttérnék, előre kell bocsátanom arra nézve, a mit a t. képviselő ur mond, hogy a Tisza völgye majdnem évenként megújuló, a szabályozás előtt nem ismert magasságú áradásoknak van kitéve, hogy 187(3. és 1; 77-ben, tehát a legutolsó két évben az alsó Tisza vidéke rendkívül nagy árvíz-veszélynek volt kitéve; de téved a t. képviselő ur abban, hogy az áradás óvenkint fokozódik, mert különben lehetetlen iett volna, hogy a képviselőház ez irányban semminemű intézkedéseket ne tegyen. Hisz méltóztatik tudni, hogy a törvényhozás a felső Tiszára 1.600,000 frtot szavazott meg, a mi, ha az alsó Tisza lett volna fenyegetve, indokolható nem lenne. JSÜO-tól, az első nagy árvíz idejétől, valamint 1853-ban és 1860-ban és 1867-ben — ezek voltak az árvizes esztendők — a veszély inkább a felső Tisza vidékét érte, mint az alsó Tiszáét. Ott szaggattattak fel a töltések és meglehet épen annak következtében, hogy a viz ez által árteret nyert, meglett kiméivé az alsó Tisza vidéke. Csupán az elmúlt két esztendőben szenvedett nagyon az alsó Tisza vidéke. 1876-ban nem érte el, különösen Szegednél azon veszedelmes magasságot, melyre 1877-ben emelkedett. Ez leginkább Szegednél magánál volt észlelhető és speeialiter a Maros vizének befolyása következtében, mint a mely folyó rendkívüli áradást ért el 1877-ben, olyat minőt máskor alig szokott elérni, a Tiszával együttesen pedig; épen nem szokott elérni. Eddig ugyanis épen Szeged vidékén tétetett azon tapasztalás, hogy a Maros árvize nem szokott a Tisza árvizével összejönni. s október 20 1877. Az idén az a rendkívüli eset volt, hogy együvé jött a két nagy árviz és Szeged városa csak igen nagy erőfeszítések árán kerülhette el a nagy veszedelmet. Ezeknek előrebocsátása után áttérek magokra a kérdésekreA t. képviselő ur első kérdése az: „tanulmányoztatta'm-e a különösen Szegedvárosában és környékén fokozatosan emelkedő vizszin duzzadásnak valódi okait ? Nagyon egyszerű okai vannak különösen a Szeged melletti duzzadásnak és fájdalom ezen okok legfontosabbikát épen Szeged városa teremtette. Szeged városa ugyanis a Marost 1851-ben . nagy áldozattal önmaga saját költségén a város feletti különben is igen szűk Tiszameder fölében vezetvén a Tiszába, az által, hogy a szűk meder, mely magát a Tisza vizét sem képes kellőleg átbocsátani, s most még a Maros vizével' is fokozódott, s igy ily nagy vízmennyiséget épen nem bocsáthatott keresztül, mondom ezáltal idéztetett elő a duzzadás legfőbb oka. Innen van, hogy Szegedváros ilv nagv veszélynek van kitéve. Hozzájárul éhez az is, hogy közvetlenül a szegedi várnál 7 ! » ölnyi szélességű lévén csupán a Tisza, azt a vizei, mely másutt sokkal nagyobb területen folyik keresztül, melynek tulajdonképeni árterét 400 ölre kellene megszabni, nem képes átbocsátani, és igy némileg ez is oka a duzzadásnak Van ezenkívül más természetes két oka. Az egyik az, és ez már nem Szeged városán múlik, hogy Szegeden alul vannak átmetszések, melyek az állani állal készíttettek, s ezek ni ég ki nem képződtek. De a duzzadások egyik oka az is, hogy — and egészen természetes, és mindenütt előfordul. •— az összeszorított víz, vagyis a szabályozott viz, s azon viz, mely védgátak által lefolyásában gátolva van, bizonyos vizszinig emelkedik, mert az afeiőli ártérre többé ki nem mehetvén, sőt némely átmetszések által még meg is gyorsittatván, azt a vízmennyiség-;-!., mely azelőtt hónapokig stagnált, kénytelen elvezetni, és igy duzzadásokat okoz. Ezek az okok, melyek Szeged és vidékén duzzadásokat okoznak. Azt kérdi továbbá a 1. képviselő ur: „Ha, amint bizonyos, hogy ezen gazdag virágzó magyar vidék végveszélyeinek elhárítására eddig tett intézkedések nemcsak hogy eredményre vezetők nem voltak, sőt inkább a bajt fokozták : hajlandó-e szükség esetén a Tiszaszabályozási rendszer gyökeres megváltoztatásával a vidék üzleti, gazdasági, nyilvános ős magánéletén lidérozként nehezült veszélyt elhárítani ? : ' Nem tudom, mikép érti a t. képviselő ur a Tisza-szabályozási rendszer megváltoztatását, inert
