Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-290

290. országos ülés október 20. 187". 343 Sándor, Andaházy Pál, Andrássy Mihály, Antonesku István, Babics István, Bakcsy Ferencz, Balázs Frigyes, Baldácsy Antal b., Balogh Károly, Baranyi Ferencz, Bartal János, Bay Géza, Bánffy László b., Berényi Ferencz gr., Bernáth Dezső, Berzeviczy Egyed, Bethlen András gr., Békássy Károly, Bibics Döme, Biró Kálmán, Bittó Béni, Bocsánczy Adolf, Boda József, Boér Antal, Bohus Zsigmond, Bokross Elek, Borlea Zsigmond, Boros Bálint, Conrád Károly, Cozma Parthéu, Csanády Sándor, Csernatony Lajos, Csiky István., Csillaghy József, Czedler János, Czernadák György, Dániel Pál, Decany Gusztáv, Degenfeld Lajos gr., Désán Géza, Désy Sándor, Doda Traján, Domahidy István, Dörr Soma, Derenc.in Márián. Eriing Miklós, Erust Frigyes, Fabriczius Károly, FarkasJózsef, Fáy Béla, Ferdinándy István, Forgách Antal gr., Fornszek Sándor, Forián Károly, Filip Konrád, Galgóczy Sándor, Gidófalvy Albert, Gurban Constantin, Haczky Kálmán, Halász Bálint. Hammersberg Jenő, . Hazay Emil, Hedry Ernő, Hets Károly, Hérics Antal, Hollóssy Károly, Horvát Boldizsár, Horváth Lajos, Houchard Ferencz, Hunyady Béla, Horváth Mirko, Horváth Péter, Jaaitsáry Sándor, Jászay Antal, Jeney József, Joannovits György, Jordán István, Jósika Gyida b., Justh Sándor, Jakics Antal, Jordán Antal, Kacskovics Sándor, Kassay Ignácz, Kállay Béni, Kállay Ödön, Károlyi Gyula gr., Károlyi János, Kemény Kálmán b., Kende Péter, Kégl György, Khuen Károly gr., Kiszely Ernő. Knöpjier Vilmos, Komjáthy Béla, Korizmics László, Kórody Lajos, Kossuth Mihály, Kossy Sándor, Könczey Károly, Kövér Károly, Kövér Gábor, Ktinle József Kürthy József, Kothur Bazil, Kukuljevics Iván, Kresztics Miklós, László Antal, Leonhárdt Frigyes, Lészay Lajos, Lichtenstein József Lipovnitzky Sándor. Lónyay József Lónyay Menyhért gr., Laka Lajos, Luppa Péter, Lükő Géza, Loncsarics Mirko, Maager Károly, Madarász Jenő, Makray Aladár, Markhót János. Matkovich János, Máriássy Kálmán, Máriássy Miklós, Máriássy Sándor, Merzner Gyula, Miehl Jakab, Migazzi Vilmos gr., Mihályi Péter, Miklós Gyula, Miletics Szvetozár, Missics János, Mocsáry Géza, Molnár Aladár, Molnár István, Muslay Sándor. (Szavazás után.) Elnök : A " megejtett névszerinti szavazás eredménye a következő: 443 igazolt kéoviselő közül elnök nem szavazván, igen-nel szavazott iö4 ; nem-mel 70 ; távol volt 238. Eszerint a ház többsége a törvényjavaslatot átalánosan a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, s a részletes tárgyalás a legközelebbi ülésen fog folytattatni. Kérem a t. házat, móltóztatik-e azon határozati javaslatot, melyet Kerkapoly Károly képviselő és társai beadtak, elfogadni? (Igen] Nevi\) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, -felállani. (Megtörténik) Méltóztassanak most azok felállani, kik nem fogadják el. (Megtörténik.) Ugy látom, a t. ház a határozati javaslatot elfogadta. (Helyeslés.) Következik most a kérvények XLII. sorjegyzékóuek tárgyalása, Szivák Imre előadó: (olvassa a bizottságnak a XLII sorjegyzékben foglalt 1 — & sorszámú kérvényekre vonatkozó véleményét, mely változatlanul elfogadtatik.) Elnök: Eként a kérvények XLIl-ik sorjegyzéke is letárgyaltatván, a közmunka és. közlekedési minister ur fog válaszolni Szluha Ágost képviselő ur interpellatiójára. Péchy Tamás közmunka és közlekedési minister: T. ház! Szluha Ágost képviselő ur még f. évi június 14-én intézett hozzám egy interpellatiót s arra a választ e napokban megsürgette. Minthogy pedig "én azt tartom, hogy egy alkotmányos ministernek legelső kötelessége a házszabályokat benn a házban ép ugy tisztelni, mint künn a törvényeket, kénytelen vagyok elmondani az okokat, melyek miatt a hozzám intézett kérdésekre eddig nem válaszoltam. Az interpellatió ugyanis a múlt ülésszak vége felé intéztetett hozzám, amikor orvosi tanács folytán a házba nem igen járhattam el, azután pedig beállván a szünet, ismét nem felelhettem. Midőn a ház ismét összejött, szándékom volt felelni, de akkor a t. képviselő ur volt szabadságon. Megvallom, hogy miután ép e nyár folytán e tárgyban azon vidékről egy küldöttség járt nálam, melynek véleményemet megmondottam: én eredetileg azt akartain a képviselő úrtól megtudni, kiván-e még külön választ, minthogy azonban ő a választ megsürgette, bátor vagyok a t. ház engedelmével az iuterpellatióra most felelni. Az interpellatió igy szól: „Tekintve, hogy a Tisza és mellékfolyóinak az országos kormányok tervezetei szerint történt szabályozása óta, különösen az alsó Tisza-völgy majdnem évenkint megújuló, a szabályozás előtt nem ismert magasságú áradásoknak van kitéve. Tekintve, hogy ezen áradások magassága fokozatosan emelkedik, ugy, hogy előre még csak sejteni sem lehet, hogy a folyam medre szabálytalanságaiból eredő bajok végződni, hol ós mikor fognak. Tekintve, hogy az ősök által árvizmentes magaslatokon alapított virágzó városok és községek helyre nem hozható károknak, a iét ós nem lét eséseinek lettek kitéve. Tekintve, hogy a milliókba került szabályozási töltéseknek a fokozatosan emelkedő áradásokhoz szükséges föl magasítása s az évenkénti