Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-290
2D0. országos ttiés oklnljor 20. 181". 339 tuliakkal: kérdem, lehet-e alapos remény arra, hogy a jelenlegi conjuncturák közt képesek legyenek oly concurrentiát kiállani, amelyet más körülmények közt sem biríak kiállani? És itt jutok azon aggodalomhoz, amelyet részemről Kerkapoly t. képviselő ur javaslata ellen érzek. Tökéletesen értem én azon okoskodást, amely azt mondja, hogy a rósz ós jó földet nem szabad egyenlő adóval megterhelni: mert az világos igazságtalanság, mert akkor a rósz föld birtokosa világosan károsodik. Világosan értem én azt, ha azt mondják, hogy igazságtalan a kedvezőtlen helyzetű gyárakat egyenlő adóval sújtani a kedvező helyzetűekkel. De mikor nem arról van szó, hogy a fennálló gyárak fentartassanak, nem is oly ezikkről van szó, melyre nézve a belföldi fogyasztás határozza meg az árakat ós a gyárak nyereségét ; hanem szó van egy újonnan létesítendő iparról, vagy egy ipar kiterjesztéséről; szó van arról, hogy a töke oda vonassák, ahol jelenleg még alkalmazva nincs, és szó van egy olyan gyártmányról, amelyben az összes nyereséget nem a belföld, hanem az export haszna fedezi: akkor valóban azon minimalis különbség, amely az adóknál tehető a gyár helyzete tekintetében, elenyészik azon fluctuatiovaí szemközt, mely az export oonjunctnráinál fogva a különféle gyáraknak kilátásba van helyezve. Sokkal nagyobb ezen habozás, t semhogy a tőke, a mely már ilyen nyereség által nem lenne arra bírható, hogy arra fordítsa igyekezetét, ezen kis adókedvezmény miatt ezen vállalkozásba bocsátkozzék. Épen olyan ckoskodás, hogyha azt mondjuk, hogy azért, mert a rósz föld kevesebb adót fizet, a jobb föld több adót fizet, ez által ki van egyenlítve azon haszon, melyet a rósz és a jó földből lehet húzni. Kétségtelen, hogy ezért a rósz föld a jó földdel egyenlő értékűvé, egyenlő hasznúvá nem lesz, és mindig kívánatos marad a jó föld, habár a rósz föld után kevesebb bért és kevesebb adót keli is fizetni. Itt is tehát, (Nyugtalanság.) ahol uj vállalkozásról van szó, kedvezőtlen körülmények között, nem elegendő az a kis praemium, • mely az adóban nyujtatik, kivált akkor, ha az adóval még financiális eredményeket is akarunk elérni, azért, hogy azon nagy különbség, amely a viszonyokban és a vállalkozás risicojában fekszik, kiegyenlítessék. Ezen indokolás folytán ugv vagyok meggyőződve, hogy ott, ahol,. mint hazánkban és az egész monarchiában nem lehet éles. különvált zónákat megállapítani; hanem a viszonyok azt hozzák magukkal, hogy behozzunk számtalan fokozatot, amelyek igen kevéssé különböznek egymástól, bár megengedem, hogy a szélső fokozatok közt igen nagy a különbség, itt az ilyen intézkedés semmi haszonnal nem jár. Eészemről tehát azon határozati javaslatban, melyet Kerkapoly t. képviselő ur beterjesztett, valami nagy eredményt nem látok, ügy vagyok meggyőződve, hogy az előterjesztett törvény a körülményeknek annyiban megfelel minden esetre, amennyiben a körülményeket az eddigieknél tetemesen javítja, ós amennyiben reeompensatiót talál a többi törvényekben, melyek a kiegyezés tárgyában alkottattak (Nyugtalanság.) Én tehát ugy lévén meggyőződve, hogy ezen törvényjavaslatok egészben és nagyban azon előnynyel járnál:, hogy a mit a czukron elvesztünk, megnyerjük részben a szeszen, tetemes részben a restitutiora vonatkozó törvénynyel, megnyerjük minden esetre részben a fináncz-vámoknál: részemről a törvényjavaslatot elfogadom. Irányi Dániel: T. ház! Én csak azon határozati javaslatra nézve akarom elmondani néhány szóval véleményemet, melyet Kerkapoly képviselőtársam néhány barátjával együtt benyújtott. Nemtudom, mennyire köszöni meg a t. pénzügyminister ur elődjének beszédét, melyet színleg a beterjesztett törvényjavaslat mellett tartott, de a melynek folyamában összes érvelése, összes okoskodása a törvényjavaslat ellen volt intézve, azon határozati javaslat mellett, melyet beszéde végén benyújtott ; de, hogy ezen határozati javaslatért a, t. minister ur nem tartozik neki köszönettel, azt ugy hiszem nem szükséges bizonyítani. Mert a ki ezen határozati javaslatot benyújtotta és aláirta, melyben arra kéri utasíttatni a kormányt, hogy a jelen törvényjavaslat helyett egy másikat, véleménye szerint czélszerühbeí, tanulmányozzon : az eo ipso abból a meggyőződésből indul ki, hogy a jelen törvényjavaslat helytelen, hibás ós czólszerütlen. A következetesség tehát azt kívánta volna, nem elfogadni a jelen törvényjavaslatot, mely 10 évre szól, hanem ezen törvényjavaslat helyeit azon határozati javaslatnak elfogadtatását kérni. (Ugyvanl balfelöl) Hogy ezen következetlenségre mi indította a képviselő urat, azt én nem vizsgálom ; de a következetlenséget lehetetlen nem constatal nom, és lehetetlen nem figyelmeztetnem a t. jobboldalt arra, hogy a kik a jelen törvényjavaslatot elfogadják, azok a határozati javaslatot következetlenség nélkül nem fogadhatják el, és viszont a kik e határozati javaslatot elfogadták, aláirtak és benyújtották, azok következetesen a jelen törvényjavaslatra nem szavazhatnak. (Helyeslés a szélső baloldal, ÓL) Elnök : Szólásra nem lévén senki feljegyezve, az átalános vitát bezártnak jelentem ki. Szó illeti még az előadó urat. (Eláll !) Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Midőn a vita bezárása után szükségesnek tartom, mielőtt a t. ház szavazatával döntene a jelen törvényjavaslat feleit, a szólás jogával élni, csak igen röviden fogom a t. ház szíves figyelmét igénybe venni, mert mindazon tett észrevételek és hallott 43*