Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-290

336 2&0. országos U!és okWt>er 20. 1871. CÉs erre praeeedens is van. Bizony seukisem gondolta, hogy a német vámszövetségben foglalt országok fogyasztási képessége teljesen egyenlő lett volna. Tudta minden ember, hogy vaunak szegényebbek és.gazdagabbak, fogyasztóképesek és kevésbbé képesek; és miként osztották meg a fogyasztási adók jövedelmét? A főszám alapján. Tették ezt, mert azt mondották, hogy aki többet fogyaszt, az gazdasági tekintetben erősebb, s igy a szövetség kihasználására inkább képesített, s mert ugy gondolkoztak, hogy az egységen áldozni ke]l, az áldozás szerepe nem a gyengébbikó. (Elénk helyeslés a baloldalon.) llyrnórvü igények itt nem emeltettek, s kisebb mérvűek is oly fogadtatásra talállak, hogy e módozatról kár tovább beszélnünk. (Derültség.) Mi, t. képviselőház, a harmadik mód? (Halljuk !) Az, a mely azt mondja, hogy miután a fogyasztón nem vehetjük meg a minket megillető adót, s miután azt a termelőtől előlegképen átvéve a kellő arányban, nem repartiálhatjuk: azt csak ugy lehet megkapnunk, ha sikerül termelésünket arányba hozni fogyasztásunkkal Ez épen olyan alkalmas mód a financziális czél biztosítására, mint az előbbiek bármelyike, s e mellett meg van még azon előnye is, melyet kívüle csak a külön terület biztosithatna, és az sem ingyen, hogy t. i. mellette nem csak a financzia találná meg a maga számadását, egyenlők levén termelés s fogyasztás, hanem nemzetgazdaság is. Oly eredmény lenne ez, t. ház, mely eléggé nagyra aüg becsülhető. Hiszen óriásiak és alig fölsorolhatok azon hátrányok, melyek a termelés hátramaradásával még azon esetre is összefüggnek, ha teljes kiegyenlítésüket lelnék is a pénzügynél. A termelés emelése magára a fmancziára nézve sem közönyös. Hisz nem csak fogyasztási, de jövedelmi adó is jár együtt ama termeléssel, azon tul, hogy az azzal foglalkozó munkások kereseti adót is fizetnek. Ezek azon tekintetek, t. ház, melyek engem arra birnak, hogy megfelelő gondoskodásra hívjam fel a, t. ház figyelmét, ép azon irányban, a melyről legutóbb voltam bátor szólni: hanem hathatunk positive, hassunk legalább negatíve a netalán fenforgó törvényhozási akadályok megszüntetésével oda, hogy a termelés fokoztassék, ha csak lehetséges egész addig, hol fogyasztásunk arányát eléri. Ide vonatkozólag bátor leszek a t. ház elé egy határozati javaslatot is terjeszteni, melynek, hogy ugy mondjam, ismertetése ós megvilágítása érdekében legyen szabad némelyeket elmondanom. (Eailjukl) Már az adó-enquéte idejében hangsúlyozva lön, hogy a magyar ezukorgyárak kedvezőtlen helyzetben vannak szemben a tulfél gyáraival. Ennek az adózás terén figyelembe vételét kívánták. E hátrányokat elemeztetni, e kívánatosat hangsulyoztatni hallottuk e viták folytán is. Részemről nem tartanám egészen correetnek a dolgot ugy, a mint az íortnuiázíatoít. Hiszen azon gyárak, vagy legalább azok némelyike nem azért vannak hátrányosb viszonyokban, és nem is egyenlő mértékben, hanem más okokból, melyek a tulfél egynémely gyáraira is gyakorolnak hatást. A kérdést talán ugy lehetne felállítani, hogy tekintet nélkül arra, vajon a Lajtán innen vagy a Lajtán tul forog-e fen a kedvezőtion helyzet ? arra mindenesetre figyelem fordíttassák az adóztatásnál. Ez irányban ujabban nem egy oldalról hallottuk hangsulyoztatni, hogy némi analóg eljárást lehetne követni, mint minőt követ azon nagy terjedelmű Oroszország, mely már terjedelmének roppant voltánál fogva is nagy különfóleséget mulat fel egyes tartományai és vidékei helyzete közt. Ott t. ház, nem egyenlő a terheltetós, mely a gyárak mindenikére rovatik, hanem különböző, a szerint a mint fekvésükhöz képest gazdászati helyzetük többé-kevésbbé kedvező, három osztályra különitvók ez alapon, a mint mondani szokták zónák szerint. A melyik ezen zónába esik, ugy mondják, hogy a legkedvezőbb körülmények közt van, már ennélfogva, is. mig a másikba eső már kevésbbé, a harmadikba eső pedig még kevósbbó kedvező körülmények közt van. Ugy okoskodnak, hogy az elsőnek, ha egy bizonyos méretű termelő készületet egy bizonyos ideig használ: ezen idő alatt több sikere van; a másodiknak kevesebb, a harmadiknak pedig még kevesebb. A több sikerre aztán csakúgy, mint a jobb föld holdjára nagyobb adó esik. a kevesebb sikerre kevesebb, a még kevesebb sikerre még kevesebb. Azonkívül figyelembe vették, hogy nem csak a szesz. hanem a ezukorgyárak is állhatnak valamely mezőgazdasággal oly szerves viszonyban, a minőt a szeszadónál mi is figyelembe vettünk. Ezen szempont alapján minden zóna újra kétfelé különittetett, minden zóna czukorgyárainál egyik csoportját a gazdasági, másikát meg az industriális jellegen lévők képezvén. Az egyes gyárak adója a tán ugyanazon zónában is differál olykép, hogy a gazdasági jelleggel bíróké kisebb, mint az industriális jellegüeké. Én t. ház, ezen eljárást egyszerűen lefordithatónak nem tartom, és nem tartottam soha. De alapeszméjét oly országban, mely már terjedelmének roppantságánál fogva is jelentékeny különbségeket mutat: csak helyeselhetem. Azt azonban, hogy az eszme kivitelének módja oly igen kezdetleges, hiánynak tartom. Azt mondani, hogy a mi ezen geographicus vonalon jobbról van, az első, a mi pedig balról, az már azért a második I osztályba tartozik: még is igen durva. Az alap-