Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-271
2b 271. országos ti lé* september 2i. 1877 ból alakult központi bizottságnak jelentését benyújtani a kir. Curiának az országgyűlési képviselő választási ügyekben való bíráskodásáról szóló törvényjavaslat tárgyában, egyszersmind pedig ugyanezen alkalommal a kisebbségnek különvéleményét is bemutatni.-Kérem a t. házat, méltóztassék ezen irományoknak kinyomatását, kiosztását és annak idején tárgyalását elrendelni. Elnök: A központi bizottság jelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai közt ki osztatni és annak idején napirendre tűzetni. Következik a napirend, vagyis a képviselőház folyó évi szeptember havi költségvetésének tárgyalása. Simonyi Lajos előadó: Van szerencsém a t. háznak szeptember havi költségvetését tételenkint felolvasni. (Olvassa.) •— Kérem a t. házat, méltóztassék ezen költségvetést elfogadni és jóváhagyni. (Helyeslés.) Elnök: A t. ház a gazdasági bizottság véleményét elfogadja. Ezek után kérem a t. házat, van-e a Julius és augusztus havi kiadásokról beterjesztett kimutatásokra nézve észrevétele ? (Nincs észrevétel!) Nem levén észrevétel, a bizottság jelentése és a kimutatások tudomásul vétetnek. Egyszersmind meghatalmaztalak az elnök, hogy a 80.050 forintnyi összeget folyóvá tegye. Következik a napirend második tárgya: a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Komjáthy Béla: T. ház! A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényjavaslatnak egyikét kellene tartalmazni azon szükséges intézkedéseknek, melyeknek meghozatalát a közvélemény oly régóta és méltán követeli. Én magam is elismerem annak szükségességét, hogy ezen ügyek mikénti elintézésére egy, a valódi ezélnak megfelelő törvény megalkottassék. De elismeri ennek szükségességét e házban talán mindenki, mii az annyi oldalról jövő és egymással annyira ellenkező javaslatok bizonyítanak. Mindezek azonban egyben egyetértenek, egyetértenek abban, hogy a jelenlegi helyzet tarthattam A hiányokat mindenki elismeri, csak a módozatokban, melyek szerint a hiányok megszüntethetők volnának, van véleményeltérés. De épen ezen véleményeltérések utalnak bennünket arra. hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot a lehető legnagyobb tárgyilagossággal bíráljuk meg, nehogy bizonyos kedvenez eszmék iránti előszeretet által félrevezettetve akár a tudomány, akár a gyakorlat követelményeit szem elől tévesztve, magát a ezélt veszélyeztessük. Ha helyes törvényt akarunk alkotni, mindennek előtt a ezélt kell megállapitanunk, melyet elérni akarunk, mert csakis a ezé! szabatos meghatározása után lehet megbírálni, hogy mely intézkedések képesek ezen ezélt megvalósítani'? A ezél az, hogy a kisebb jelentőségű polgári ügyek gyors és mindenesetre költségnélküli elintézése lehetővé tótessék. .Hogy azonban e ezél elérését biztosító intézkedések helyességét megbírálhassuk, ismernünk kell véleményem szerint azon tényezőket, melyek eddigelé a kitűzött ezél elérését gátolták, nehogy uj alkotásunkban ezen tényezőket újból szerepeltetni engedjük. (Helyeslés balfelöl.) A kisebb polgári peres ügyeket a perrendtartás értelmében egyátalában a kir. járásbíróságok látták el; de mert a székhelyhez kötött járásbíróságtól a panaszló és panaszlott lakása igen sokszor távol feküdt, a panasz fölvétele s annak tárgyalásai végett szükséges megjelenései a feleknek, a tanuknak ós esetleg a szakértőknek — ezeknek fuvarozási, élelmezési költségeik és napidijaik, a jogorvoslatok igénybe vétele már úgyis sokszor a per értókét megközelítő költségeket megkétszerezték, melyek a végrehajtás által még inkább fokozódtak. Ezek szerint én azt, hogy a. kisebb polgári peres ügyek eddig hosszas és költséges utón intéztettek el. különösen két tényezőben találom fel. Ezen tényezők egyike a polgári perrendtartás helytelensége, másika, az eljárásra hivatott közeg helytelen megválasztása. Tagadhatlan igaz, hogy abban, hogy a megengedett minden jogorvaslatok és sokszor előre láthatólag czélhoz nem vezető védekezési módok igénybe vétettek, nagy szerepet játszott a perbe befolyt egves ügyvédek lelkiismeretlen és saját önző czéljaik kielégítésére irányuló eljárása is,; de azt én tényezőül nem tekintem, mert az eljárás módosításával káros befolyások ugy is lehetlenitve lesz. Én mindenek előtt a megbízandó közeget illetőleg óhajtom véleményemet • elmondani. Mint már előbb is jeleztem, a kisebb jelentőségű polgári ügyek költséges elintézését különösen az idézi elő, hogy a felek a járásbíróság székhelyén több Ízben megjelenni tartoznak, ha csak ügyeiket ügyvédekre nem bizták, mely rendesen azt eredményezte, hogy a nyerő fél felvehette a megnyert per összegét, de csak azért, hogy ügyvédjének dijait részben kifizethesse, a vesztő fél pedig a saját ügyvédjének fizetett dijjakon felöl igen gyakran alig néhány forintot tévő tartozásért egész vagyonát volt kénytelen elveszteni. Oly közegekről kell tehát gondoskodnunk, t. ház, a melyek azon helyzetben legyenek, hogy a polgároknak helyben s minden költség nélkül szolgáltassanak igazságot. Ilyenek mindenesetre a javaslatunkban felvett békebirák és a községi bírák. Részemről örömmel üdvözlök minden oly törekvést, a, mely hazánkban az ingyenes békebirói
