Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-287

2S7. országos ülés A mi pedig t. ház. a 20%-t illeti, melyet egy részről 40%-ra, más részről pedig 30%-ra kívánnak módosítani, constatálni akarom, hogy a kedvezmény jogosultságát abban találom, hogy a gazdasági szeszgyárak kisebb tőkével, kevésbbé tökéletes készülékekkel dolgozván, nincsenek egyenlő lábon a nagy tőkével, tökéletes készülékekkel dol­gozó nagy gyárakkal, s ezért bizonyos előnyben kell részesittetniök. Miképen fejezhető ki mathe­matice azon hátrány, a melyben van, ezt bajos meghatározni, bajos azt mondani, hogy 20" alól, vagy felől legyen. Tény az, hogy eddig nem élveztek ily kedvezményi, tény az, hogy számukra 20%-ot kilátásba helyez a javaslat. És ne mondja senki, hogy ez semmi: egy nagy gyárnál ezen 20% nem tesz nagy különbséget, ele a nagy gyár nem is igényel ily támogatást; mert annál fel lehet tenni, hogy meg van a tőke, mint a nagy gyáraknál, mely Nagyváradon, Temesvárott vagy j Budapesten dolgozik. De nem lőhet kicsinyelni az ! adó 20%-ának, tehát teljes ötödrésznek elengedé­sét, és én részemről sohasem hallottam, hogy a mikor az adót fölemeltük, a 20 n/ o-ot oly csekély- j ségnek tartották volna. De méltóztassék meggondolni, hogy a gaz­dasági szeszfőzdék túlságos favorisálása másfelől a nagy gyárak ellen igazságtalanság lenne. Mert ha helyes, igazságos, pótolni azon hiányokat, me­lyek a gazdasági szeszfőzdék természetes helyze­tében vannak, melyek versenyképességüket meg­nehezítik a nagy gyárak irányában : viszont igaz­ságtalan lenne a nagy gyárak irányában ezen kedvezményt messze kiterjeszteni, és például 40 o/ o leengedést adni. Mert nemcsak abban van a gaz­dasági szeszgyárak kedvező helyzete, hogy ezentúl 20 (> / fl-ayi leengedésben részesülnek. — mert nem- i csak ugy lehet két egyenlőtlen factort kiegyenlíteni, hogy valami túlsúly a mérleg egyik serpenyőjéből kivétetik; hanem ugy is, hogy az alap, mely az egyik versenytársra nézve a fölényt már magában biztosítja: ugy váitoztattassék meg mindenikre nézve, hogy a természetes fölénytől meg legyen fosztva, mert ezen törvényjavaslat ezen kiegyen­lítési módozat által teremt jobb helyzetet a gaz­dasági szeszgyáraknak. Ugyanis, mint, tegnap ki­jelentettem, a nagy baj, mely által versenyképte- j lenné tétettek a gazdasági szeszfőzdék a nagy gyárak ellenében, abban állott, hogy az adóalap oly természetű volt, melyet oly mértékben, amint történt, csakis a nagy gyárak voltak képesek ki­zsákmányolni. Ezután nem fogják kizsákmányolni, ezután nem fogják odadobhatni minden perezben a majdnem félköltséggel termelt szeszt s ez által nem fognak ooncurrálhatni oly mérvben, mint ed­dig a gazdasági gyárakkal ; de megszüntetni adó­törvényben azon természetes eoncurreutiát, mely a nagy és a kis ipar közt van, nem lehet. Vannak a nagy iparnak oly természetes elő­KÉPV. H. NAPLÓ 1876-78. XII, KÖTET­október 16.1S7J. 90 1 nyel, melyek azt az ipar fejlődésével, a technika előhaladásával, az associationáiis eszmék kifejlő­désével már oly niveaura emelték, mely ellen dol­gozni, melyet, megváltoztatni absolute lehetetlen akármiféle kedvezménynyel. Oly liarcz ez, mely nemcsak ezen téren, hanem más közgazdasági téren is mutatkozik : ma a szélmalom, a száraz­malom és a vízimalom nem tud boldogulni ugy, mint azelőtt, mikor gőzmalmok nem voltak. Ez bizonyos ; de sohasem fogjuk az ellentéteket ki­egyenlíthetni az adópolitikával. Mérsékelni és a, természetes alapra visszavezetni, igen, és ezt meg-' teszi a törvényjavaslat. Berzeviczy képviselő ur azt mondotta Wahr­mann t. barátom múltkori felszólalása ellen, hogy ott vannak a nagy csehországi és siféziai gyárak, azok a felsővidéki és szepességi szeszgyárakat ugy is elnyomják. Ez nem argumentum arra. hogy 30 —40 , /„ leengedés adassék. Ezzel azon felszóla­lás ellen t. barátom szerencsésen nem küzdött. Ezt akartam csak constatálni; többet e kérdésről nem szólok. De még egyet teszek hozzá, és ezt a gazda­sági szeszgyárak helyzetének megítélésénél méltóz­tassék ügyelembe venni. Ezeknek üdvös hatása abban van, hogy olcsón producáljanak trágyát, és ez által olcsón producálható legyen a takarmány. Ezzel egyúttal bizonyos haszon van összefüggés­ben a gazdaságra nézve, a mi a nagy gyárnál nincs. A nagy gyár elesik ettől, és nem képes a moslékot és a trágyát értékesíteni. Méltóztassanak ezt megnézni Budapesten, Aradon és Nagy-Vára­don létező gyárakat: az embernek fáj a szive, ha látja a holt tőkét ott heverni. Kétségtelen, hogy ezen szempont sem hagy­ható figyelmen kivid ; mert ez azt teszi, hogy egy bizonyos haszontól ugy is elesik a nagy gyár. Nem lehet annyira vinni a dolgot, hogy 40% adó elengedést adni az egyik gyárnak a másik ellené­ben akkor, a midőn elvégre a nagy gyár is gaz­dasági érdekeknek szolgál, mert hogy a nagy gyárnak is meg van a hatása az egész gazdasági productióra. hogy a tengeri órtékeídtésérc és a marhatenyésztésre nagy befolyással van. azt sen­kisem tagadja. Mikor a gazdasági gyárakat segít­jük, ne segítsük annyira, hogy ezzel lesújtsuk a, másikat; hanem igyekezzünk közép utat követni. s ez fog a gazdasági gyáraknak és a gazdaság többi ágazatainak előnyére válni. Én nem merek tovább menni 20Vnál. Ma is ez a meggyőződé­sem, ítéljen a t, ház. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: Mielőtt szavazásra kerülne a kérdés, rövid észrevételem van a minister ur mostani szavaira. Azt monda a minister ur, hogy Bernáth t. képviselő ur indítványára ő sem fektet nagy súlyt. Már akkor, midőn a, törvényhozás a mórtékek és sulyok franczia nevezeteit elfogadta 30

Next

/
Thumbnails
Contents