Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-287
2S7. országos ülés A mi pedig t. ház. a 20%-t illeti, melyet egy részről 40%-ra, más részről pedig 30%-ra kívánnak módosítani, constatálni akarom, hogy a kedvezmény jogosultságát abban találom, hogy a gazdasági szeszgyárak kisebb tőkével, kevésbbé tökéletes készülékekkel dolgozván, nincsenek egyenlő lábon a nagy tőkével, tökéletes készülékekkel dolgozó nagy gyárakkal, s ezért bizonyos előnyben kell részesittetniök. Miképen fejezhető ki mathematice azon hátrány, a melyben van, ezt bajos meghatározni, bajos azt mondani, hogy 20" alól, vagy felől legyen. Tény az, hogy eddig nem élveztek ily kedvezményi, tény az, hogy számukra 20%-ot kilátásba helyez a javaslat. És ne mondja senki, hogy ez semmi: egy nagy gyárnál ezen 20% nem tesz nagy különbséget, ele a nagy gyár nem is igényel ily támogatást; mert annál fel lehet tenni, hogy meg van a tőke, mint a nagy gyáraknál, mely Nagyváradon, Temesvárott vagy j Budapesten dolgozik. De nem lőhet kicsinyelni az ! adó 20%-ának, tehát teljes ötödrésznek elengedését, és én részemről sohasem hallottam, hogy a mikor az adót fölemeltük, a 20 n/ o-ot oly csekély- j ségnek tartották volna. De méltóztassék meggondolni, hogy a gazdasági szeszfőzdék túlságos favorisálása másfelől a nagy gyárak ellen igazságtalanság lenne. Mert ha helyes, igazságos, pótolni azon hiányokat, melyek a gazdasági szeszfőzdék természetes helyzetében vannak, melyek versenyképességüket megnehezítik a nagy gyárak irányában : viszont igazságtalan lenne a nagy gyárak irányában ezen kedvezményt messze kiterjeszteni, és például 40 o/ o leengedést adni. Mert nemcsak abban van a gazdasági szeszgyárak kedvező helyzete, hogy ezentúl 20 (> / fl-ayi leengedésben részesülnek. — mert nem- i csak ugy lehet két egyenlőtlen factort kiegyenlíteni, hogy valami túlsúly a mérleg egyik serpenyőjéből kivétetik; hanem ugy is, hogy az alap, mely az egyik versenytársra nézve a fölényt már magában biztosítja: ugy váitoztattassék meg mindenikre nézve, hogy a természetes fölénytől meg legyen fosztva, mert ezen törvényjavaslat ezen kiegyenlítési módozat által teremt jobb helyzetet a gazdasági szeszgyáraknak. Ugyanis, mint, tegnap kijelentettem, a nagy baj, mely által versenyképte- j lenné tétettek a gazdasági szeszfőzdék a nagy gyárak ellenében, abban állott, hogy az adóalap oly természetű volt, melyet oly mértékben, amint történt, csakis a nagy gyárak voltak képesek kizsákmányolni. Ezután nem fogják kizsákmányolni, ezután nem fogják odadobhatni minden perezben a majdnem félköltséggel termelt szeszt s ez által nem fognak ooncurrálhatni oly mérvben, mint eddig a gazdasági gyárakkal ; de megszüntetni adótörvényben azon természetes eoncurreutiát, mely a nagy és a kis ipar közt van, nem lehet. Vannak a nagy iparnak oly természetes előKÉPV. H. NAPLÓ 1876-78. XII, KÖTEToktóber 16.1S7J. 90 1 nyel, melyek azt az ipar fejlődésével, a technika előhaladásával, az associationáiis eszmék kifejlődésével már oly niveaura emelték, mely ellen dolgozni, melyet, megváltoztatni absolute lehetetlen akármiféle kedvezménynyel. Oly liarcz ez, mely nemcsak ezen téren, hanem más közgazdasági téren is mutatkozik : ma a szélmalom, a szárazmalom és a vízimalom nem tud boldogulni ugy, mint azelőtt, mikor gőzmalmok nem voltak. Ez bizonyos ; de sohasem fogjuk az ellentéteket kiegyenlíthetni az adópolitikával. Mérsékelni és a, természetes alapra visszavezetni, igen, és ezt meg-' teszi a törvényjavaslat. Berzeviczy képviselő ur azt mondotta Wahrmann t. barátom múltkori felszólalása ellen, hogy ott vannak a nagy csehországi és siféziai gyárak, azok a felsővidéki és szepességi szeszgyárakat ugy is elnyomják. Ez nem argumentum arra. hogy 30 —40 , /„ leengedés adassék. Ezzel azon felszólalás ellen t. barátom szerencsésen nem küzdött. Ezt akartam csak constatálni; többet e kérdésről nem szólok. De még egyet teszek hozzá, és ezt a gazdasági szeszgyárak helyzetének megítélésénél méltóztassék ügyelembe venni. Ezeknek üdvös hatása abban van, hogy olcsón producáljanak trágyát, és ez által olcsón producálható legyen a takarmány. Ezzel egyúttal bizonyos haszon van összefüggésben a gazdaságra nézve, a mi a nagy gyárnál nincs. A nagy gyár elesik ettől, és nem képes a moslékot és a trágyát értékesíteni. Méltóztassanak ezt megnézni Budapesten, Aradon és Nagy-Váradon létező gyárakat: az embernek fáj a szive, ha látja a holt tőkét ott heverni. Kétségtelen, hogy ezen szempont sem hagyható figyelmen kivid ; mert ez azt teszi, hogy egy bizonyos haszontól ugy is elesik a nagy gyár. Nem lehet annyira vinni a dolgot, hogy 40% adó elengedést adni az egyik gyárnak a másik ellenében akkor, a midőn elvégre a nagy gyár is gazdasági érdekeknek szolgál, mert hogy a nagy gyárnak is meg van a hatása az egész gazdasági productióra. hogy a tengeri órtékeídtésérc és a marhatenyésztésre nagy befolyással van. azt senkisem tagadja. Mikor a gazdasági gyárakat segítjük, ne segítsük annyira, hogy ezzel lesújtsuk a, másikat; hanem igyekezzünk közép utat követni. s ez fog a gazdasági gyáraknak és a gazdaság többi ágazatainak előnyére válni. Én nem merek tovább menni 20Vnál. Ma is ez a meggyőződésem, ítéljen a t, ház. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: Mielőtt szavazásra kerülne a kérdés, rövid észrevételem van a minister ur mostani szavaira. Azt monda a minister ur, hogy Bernáth t. képviselő ur indítványára ő sem fektet nagy súlyt. Már akkor, midőn a, törvényhozás a mórtékek és sulyok franczia nevezeteit elfogadta 30
