Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-287

276 287 országom Illés okldber 1B 1S77, mint a kis gyár. Nagyon természetes, mert már maga a ezefre nagy edényekben tartalmazva sokkal könyebben erjed, ós czukor tártai mát jobban és gyorsabban kiadja, mintha megosztva kis tartalékban erjesztetik. A nagy szeszfőzdék gépezete is sokkal jobb és sokkal tökéletesebb. Magok a nagy szeszfőzdék, valamint jobb vegyészekkel rendelkeznek, tulajdonosai beismerték, hogy egy fok különbözet meg van ; mert nem tagadhatták, hogy a technika és ohemia mai haladott állapotában rendelkeznek oly előnyökkel, melyek csak nagy termelésnél értékesíthetők haszonnal. De a tényleges különbség nagyobb. Mindazok, kik a szeszfőzéssel foglalkoznak, nem fogják ezt megtagadni a nyilvánosság előtt, vagy ha kísérletek tétetnének, erről könnyű lenne meggyőződni. Tagadják, illetőleg tagadtatják védőik által, hol szó szóval áll szemben ; de nem tagadják, hol tényleges viszonyokra lehet hivatkozni. Ha pedig ezen tagadhatatlan arány áll, hol ily nagy különbség van a két eszköz közt: valóban ugy hiszem, hogy ez nem nagy kedvezmény, hanem nem is kiegyenlítése azon egyenlőtlen viszonyoknak és csak részbeni kárpótlása a kis főzdék kárának, melyeknek nevében bátorkodom kérni a 40%-ot. De ez nem minden. Ezenkívül a kis szeszfőzdéknek más hátránya is van, nem csak, hogy tán 2 fokkal több a szesznyeredék a nagy szeszfőzdéknél, de ott az előállítás is sokkal kevesebbe kerül, ami ismét nagyon természetes. A kis és nagy gyáripar története tanúsítja, hogy a kis ipar a nagy iparral védelem nélkül sohasem versenyezhet: mert ugyanazon egy tárgynak előállítása sokkal többe kerül, ha kisebb mennyiségben állíttatik elő, mintha nagyobban termeltetik, ez más termelésnél ugyan előnynek mondható, de a szeszfőzésnél oly átka ez a gazdaságnak, hogy ha e bajon másként segíteni nem lehetne, ezen gazdasági főzdék elnyomóit nemzetgazdászati szempontból még be is kellene tiltani, mint oly parasytákat, melyek a gazdászat természetes fejlődését akadályozzák, és a földet termőképességétől megfosztják. Mig a kis gyár, mely esetleg 30 hectoliteres űrmérettel működik: 5— ti egyént igényel; addig a nagy gyárnál, mely 200 heetoliterrel dolgozik: 10 ember elegendő. Ilyen és más különbözetek működnek közre annál, hogy a nagy szeszfőzdéknek kevesebbe kerüljön az előállítás. Ilyen a tüzelő anyag is, aránylag sokkal kevesebb tüzelő anyag szükséges a nagy főzdékben, mint az ugyanannyit termelő kis főzdékben. S ezenkívül a nagy gyár nemcsak, hogy többet olcsóbban termel, de azt jobban értékesítheti is. Ha összehasonlítjuk a fővárosban levő árakat azon árakkal, melyek a vidéken léteznek, látni fogjuk, hogy ott az árak sokkal nagyobbak, látni fogjuk, hogy az itteni nagy gyárak a moslékot sokkal drágábban adják el, mint azt a kis szesztermelők eladhatják s illetőleg gazdaságuk számára fordíthatják. A kis főzdékben az üzlet-megszakítás gyakoribb és hosszabb tartamú; •— nem válogathat az anyagokban ; nem használhatja a nyerstermény vételárában létező kedvező conjuncturákat; ezt a kész termény eladásánál sem teheti, mert vidéken nem kap terményére olcsó pénzelőleget, mint itt a fővárosban; terményét, ha pénzre van szükség, bánni áron el kell adnia; — csak néhány holinv pig működvén, befektetési tőkéje lassabban törlesztetik, a krnmpliszesz mindég olcsóbb ; gazdadasági rendszere főzdére lévén alapítva, oly évben kárral is kell főznie, midőn az üzlet nem kedvező, a nagy gyár akkor várhatja a jobb conjuncturát. Még a hizlalásból eredő haszon is sokkal nagyobb a nagy gyáraknál, mint a kis szeszfőzdékben: mert a nagy számban meghizlalt marháknak ára. melyeket Bécsbe vagy külföldre szállítanak, sokkal nagyobb, mint az illető vidéki gazdasági főzdék által hizlalt marha ára; mert a vidéki kis szeszfőző, a vidéki falusi mészárosnak kénytelen eladni marháját, a hol az arak kicsinyek; míg a nagy gyárak külföldre szállítják; ha pedig a kis szeszfőző is oly nagy áron akarja eladni marháját, messze vidékről nagy költséggel s nagy veszteséggel keli a nagy piaezokra szállítani marháját. Tehát bármily oldalról tekintjük is a kérdést, a nagy szeszgyárakat mindig előnyben látjuk. A nagy gyárak, melyek egyúttal finomítják is a szeszt, a melyek egyenesen külföldre dolgoznak, és ez által megtérítik maguknak az általuk fizetett adót, tulajdonképen nem adóznak semmit. Ha tehát a gazdasági szeszfőzde 40% kedvezményben részesül is, még mindig hátrányban van az exportra dolgozó nagy gyárakkal szemben : mert ezek 100% adójukat megtéríttetvén, még 60%-ot tisztán nyernek, ezenfelül még praemiumot is kapnak. Ez volt t. ház oka annak, hogy a nagy gyárak az apró gazdasági szeszfőzdéket elnyomták ós mi lett ennek a következménye? Midőn ón az iskolákat bevégezve hazamentem, ugy találtam, hogy ott a vidéken a gazdasági szeszfőzdék átalában el vannak terjedve, láttam, hogy ennek következtében a gazdaságok virágzanak. Mit látok ma évek múlva visszatérve azon vidékre? Azt látom: hogy a gazdasági szeszfőzdék sorban be vannak zárva, a gazdaságok elpusztulva állnak és adóképtelenekké lettek. Ne méltóztassanak ezen tényt könynyen venni, nagy pusztítás az, amit ez okozott. Méltóztassanak megbocsátani a hasonlatot, midőn koczkáztatva azt állítom, hogy a tatárjárás az országban nem hagyott maga után oly maradandó pusztítást, mint az, hogy a gazdasági szeszfőzdék tönkre mentek; mert a tatárjárás elpusztította az épületeket, a marhát, letaposta a termést; de nem bántotta a földet; a föld megmaradt és midőn a tatárok elvonultak, ismét termővé lett az; de az a pusztítás, amelyet a gazdasági szeszfőzdék megölése okozott: oly nagy, hogy meg sem javítható.