Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-287

287. országos ülés < nyéket és a bíróságnak csak azon elhatározott szándéka és higadtsága, hogy nem hagyja magát a szép szó által megvesztegetni, hanem az igazat fogja kutatni: mentette meg az igazságot. Azok, kik a nagy szeszfőzdéknek érdekeit pártolják, nemcsak ügyes szónokok, hanem ügyes taktikusok is, mert mielőtt módositványomat megtehettem volna : már felhasználták az átalános vita által adott alkalmat arra, hogy a még meg sem született módositványt megtámadják és megczáfolni iparkodjanak, és ez t. ház nekik igen szépen sikerült is, mert nem volt, a ki azt indokolta ós támogatta volna. A vita ezen stádiumában t. ház, midőn némileg a közvélemény már előre is azok részére hangoztatott, midőn azok, a kik némileg primae informationis hajlamnak, a nagy ipar részére már is megvannak nyerve, álláspontomat védelmezni nagyon nehéz. Legyen szabad t. ház, indítványomat mielőtt azt indokolnám, felolvasni. (Olvassa): A 26. §. szövegének helyébe a következő szöveg tétessék: „Mezőgazdasággal egybekötött oly szeszfőzdék, melyeknek naponta megadóztatandó űrmérete legfölebb 50 hektoliterig terjed, október 1-seje és május 31-ike közt a 25. §-ban megállapított szesznyereményből 40% leengedésben részesülnek, ha kimutatják, hogy az edényeknek adó alá eső űrtartalma és a mezőgazdaság területe (szántóföldek, rétek, legelők és kertek) közt oly arány van, hogy ezen űrtartalom egy-egy hektoliterjére legalább 5 hektár esik. Beadják: Tarnóczy Gusztáv , Hedry Ernő , Ugron Ákos, Andaházy Pál, Pongrácz Lajos, Bujanovics Sándor, Vojnics Jakab, Osillaghy József, Lónyay József, Mandel Pál, Szüllő Géza. T. ház ! Minekelőtte ezen véleményemet indokolnám, csak egy megjegyzést kívánok tenni arra, amit Bernáth Dezső t. képviselőlársam imént indítványozott. Én ezen módositványnak nem vagyok ellene, sőt elfogadom, hogy az én módositványomban is gyakorlati szempontból 5 hectár mellett 8 és fél catastralis hold tétessék: mert csakugyan a földterületnek ily kimérése az okmányokban a catasternél még nem fordul elő, hectáiról szó sincs, hanem mindenütt hivatalosan és nem hivatalosan csak holdról van szó. T. ház! Azok, a kik nem a kis, hanem a nagy szeszfőzdéket pártolják, már előre gondos-" kodtak arról, hogy az esetleg felhozandó módositvány, mely a kis gazdasági szeszipar javára felmerülne, már előre is oly szinben tüntettessék fel a ház előtt, mintha az némi igazságtalanságot, előnyt tartalmazna a kis szeszfőzdék számára. Ugyanis már a §. czime azt mondja: „Kedvezmény a mezőgazdasági szeszfőzdék részére". Kedvezmény ;tóber 16. 1877. 275 alatt t. ház, azt szoktuk érteni, hogy valami előnyben rószesittessék, aki tehát felületesen olvasva nem tanulmányozta a javaslatot ós nem szakértő : azt hiszi, hogy itt csakugyan valami kedvezményt akarunk adni a mezőgazdasági szeszgyáraknak. Pedig t. ház, kedvezmény csak ott lehetne, ha egyenlő viszonyok közt az egyiknek előnyére akarnánk adni valamit, ami a másiknak hátrányára szolgál. De ez itt t. ház nem áll. Nem kedvezmény, nem előny az, amit a mezőgazdasági szeszgyáraknak adni kívánunk, csak kiegyenlítése azon különböző viszonyoknak, melyek közt azok működni kénytelenek. Ezen egész törvényjavaslat t. ház nem egyéb, mint compromissuma az egymással küzdő különböző érdekeknek. Van itt mindenféle egymással ellentétes érdek, ezeket igyekeztek már a javaslat készitésénél a bizottságban lehetőleg kiegyenlíteni, és elismerem, hogy ezeket a helyzet nehézségeivel szemben legnagyobb részt sikerült is kiegyenlíteni. Egyetlen egy pont van, és pedig az, amelyet ma kérdés tárgyává teszek, a mezőgazdasági szeszgyárak és a nagy gyárak közötti ellentót, ezen ellentét nem egyenlittetett ki, és a javaslatban foglalt 20°/

o is csak kiegyenlítést és nem kedvezményt, vagy adóelengedést czéloz. Ha tehát én most azon ellentétes, összeütköző érdekeknek szerintem az elnyomott mezőgazdaság érdekének védelmére 40°/

0-nyi leengedést kérek: az természetesen nagynak, merésznek tűnik fel; mert egyiknek a másik ellenében 40°/

0-nyi kedvezményt adni ez oly szinben tünteti fel a dolgot, mintha a nagygyáraknak meg kellene bukni épen a mezőgazdasági szeszgyárak miatt. Pedig a dolog nem ugy áll. A tény ellenkezőt bizonyít. A nagy gyárak ölték meg a gazdasági főzdéket. Ha a bizottság az igazságnak megfelelően aképpen állította volna fel a kérdést, hogy az nem kedvezmény, hanem a különböző viszonyok közötti működésből eredő ellentétek kiegyenlítése, akkor arra nézve, hogy a mezőgazdaságnál a szesznyeredék kisebb százalékban állapittassék meg, mint a nagy szeszgyáraknál, nem lett volna ellenvetés, ez helyesléssel fogadtatnék, ép ugy, mint a répa- és ezukornyeredék közt két százalék különbség tétetett; mert az eredményre mindegy, hogy a különbség a felhasznált termények különféleségéből vagy más, de tényleg létező viszonyokból ered-e. Ezen 2°/

0 különbség sokkal többet tesz azon átalános, ha mégis ugy tetszik, hát kedvezménynél, melyet kérek, és mégis mindenki nagyon természetesnek találja, hogy a czukornyeredéknél 6, és a répánál csak 4 fok vétessék az adóztatás alapjául; mert mindenki érzi és tudja, hogy ez a tényleges viszonyokon alapszik. Legalább ekkora azon különbözet, mely a kis és nagy szeszgyárak közt létezik. Magában az enquéte-bizottságban tűnt az ki, hogy a nagy szeszgyár sokkal több szesznyereményt tud kihozni, 35*