Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-287

274 287. országos ülés október 16. 1877. secaturák és minden neme a lehető igazságtalan­ságnak , hogy ugy mondjam, fosztogatásnak : az nem juthat a pénzügymiuister úrhoz. Én tudnék elszámlálni száz ilyen esetet. Kifizeti valaki a maga évi adóját évközben, és hét executiót kap. Az illető nem fog men á a pénzügyministerhez, hogy nála alkalmatlankodjék, hanem a minister urnák kötelessége volna gondoskodni, hogy a de­moralisatió ne fejlődhessék oda, hogy a maga kö­telességét híven teljesítő polgár azon meggyőző­désre jusson, hogy hiába fizeti meg az adót, mert úgyis az lesz soisa, a mi a legnagyobb renitensé, nem fog tehát kifizetni, mert úgysem kerüli ki az executiót. Ez a legroszabb hatása a t. minister ur egyszer mellékesen kifejezett azon nézetének, hogy nem lehet megbüntetni a pénzügyi közegeket e buzgalomért; mert ha büntetés volna rajok szabva: majd az állam érdekeit fognák elhanya­golni azon félelemből, hogy őket büntetés fogja érni. A tlemoralisatió fog ennek következése lenni, mert nem fogjuk fizetni az adót. Én tehát arra kérem a t. minister urat, ne igyekezzék arra, hogy az ország minden lakója ide vándoroljon hozzá, Budára, hanem méltóztassék egy törvényjavaslatot beterjeszteni, és azon pénzügyi közeget, ki jogta­lan zaklatást követ cl, példásan megbüntetni. Igazsága van a pénzügymiuister urnák abban, hogy le kell húzni a bőrét annak, aki az adót nem akarja, vagy nem tudja fizetni, mert az államnak szüksége van az adóra; de a ki fizeti az adót, azt védje meg a minister ur törvény által ós ne jó akaratból, hogy ez a zaklatásnak ne legyen kitéve. Ezen beadott módosítás azt szándékozik elérni, 1 ogy a pénzügyi közegek önkénykedése megszűnjék, vagyis ha ők önkényszerüleg ítélnek el valakit: legyen fórum, a mely a polgároknak jogait megvédje. Miután ezt az intentiót tulajdo­nítom neki, pártolom a módosítást. Ordódy Pál előadó: Ezen kérdésről a pénz­ügyi bizottságban is volt szó s az megvitatta ezt a kérdést; azon tekintetből azonban, hogy nálunk eddig az administrativ forumoknál az eljárás nincs szabályozva, ugy hogy ha e kérdésben incidenta­liter valami intézkedés történik, az sem az állam­kincstár, sem az illető érdekelteknek javára nem válnék, sőt a jelenlegi eljárás mellett oly hosszas procedúra keletkeznék belőle, a mely minden­esetre kárt okozna mind az illető szeszógetőnek, mind az államkincstárnak. Ezért nem tartotta a kérdést elintézhetőnek, hanem megtartotta az ere­deti szöveget azon különbséggel, hogy a „tör­vénykezési" szó helyébe e szót ajánlja : „bírósági." Ajánlom a bizottság szövegét elfogadásul. Gulner Gyula jegyző (olvassa a Hegyesy Márton által beadott módosítást.) Elnök: Méltóztatik az 5. §-t a pénzügyi bi­zottság szövegezése szerint elfogadni? (Igen] Nem l) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, felállani. (Megtörténik. Felkiáltások; Ellenpróba\) Méltóz­tassanak azok, kik nem fogadják el, felállani, (Megtörténik) A többség az 5. §-t elfogadta s ezzel a módosítás elesett. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 6.-25. §-f, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak. Ol­vassa a 26. §-í) Bernáth Dezső : T. ház ! Az 1874. évi VIII. t.-cz. 18. §-ában azt rendeli, hogy a földterület mennyiségének meghatározása mindennemű jog­ügyletnél és okiratban ezentúl is, miként ezelőtt történt, eszközöltessék; továbbá hogy a telek­könyvi bejegyzésnél a katasteri holdszám, végre a földadó-alap meghatározásánál az ezelőtt szokás­ban volt katasteri földmérés legyen irányadó. En­nélfogva kevés helyen van elterjedve a hektárok­ban való meghatározás az országban : sőt azt hi­szem, oly kevéssé ismeretes még e meghatáro­zási mód, miszerint alig van itt a házban is oly ember, a ki megtudná hirtelen mondani, hogy birtokának területe hektárokban kifejezve meny­nyit tesz. Azt hiszem tehát, hogy ugy e törvény­hatóság egyöntetűsége, mint a publicum kényelme e tekintetben azt hozza magával, hogy e §-nál se tegyünk kivételt. Ennélfogva azt vagyok bátor in­dítványozni, hogy (olvassa): ,.a "26. §. b. pontjá­nak 3-ik sorából „5 hektárnyi" hagyassák ki és tétessék: „87 2 holdnyi." Miután pedig a 8 1 /, hold az 5 hektárnak megfelel, a mennyiben ugyanis a viszonyt törtszámokban kiszámítani lehet, ugy hogy a 87 2 holdnyi és 5 hektárnyi terület közt igen csekély a különbség és miután ez a tör­vényjavaslat szellemén mit sem változtat: azt hi­szem, nincs nehézség abban, hogy a t. ház ezen módositványomat elfogadja. Elnök: A beadott módositvány fel fog ol­vastatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a be­adott módositványt.) Tarnóczy Gusztáv : T. ház! Várva-vártam azon perezet, melyben alkalmam lesz hozzájárulni ahoz, hogy hazai gazdasági szeszfőzdéink ügye azon lidéreznyomás alól felszabadittattassék, mely alatt még ma is szenved. Megvallom azonban, hogy ezen perezben aggódva nézek ezen czélra, inert tapasztaltam, hogy itt a nagy íőzdóknek nem csak buzgó, hanem oly ügyes védői vannak, kik az általam védett kis szesziparral éles ellen­tétben állítják magukat, ugy, hogy azokkal meg­mérkőzni erőmet elégnek nem tartom. Atalános tapasztalás az, hogy nem mindig nyer igazat az igaz­ság, hanem hogy igen gyakran azon nézet kapja a szavazatok többségét, mely ügyesebben adatik elő. Megesett gyakran a bűnügyi tárgyalásoknál, hogy a hallgató nagy közönség nem a meggyilkolt, ha­nem a gyilkos felett szánakozott és hullatott köny-

Next

/
Thumbnails
Contents