Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-287
387. országos ülés október 16. 1817 271 Francziaországban, mint méltóztatnak tudni, az adóügyek elleni felszólalásokat majdnem kivétel nélkül nem a pénzügyi hatóságok intézik. hanem a direet adókra vonatkozólag, a melyek a felek meghallgatásával állapíttattak meg, első fokul ag a oonseil de préfeeture, másod fokulag pedig a oonseil d'état itél; az indirekt adókra, vonatkozólag pedig, melyek a felek meghallgatása nélkül szabatnak ki, a centralisatio ezen hatályában, midőn a felek magukat jogtalanul sértettnek érzik, a határozati jog a rendes bírósági hatóságoknak van fenntartva. Én azt hiszem t. ház, hogy az igazság, a méltányosság és a jog szempontja nem engedheti meg, hogy ily kérdésekben ós oly könnyen hibáztató esetekben, mint a minők a szeszadóknál előfordulhatnak, a bíráskodási jog a pénzügyi hatóságoknál hagyassák meg. Ezen irányban van már praecedcns is. Igen jól tudjuk, hogy a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslatnál maga a kormány előterjesztésében az intézkedési jogot, habár a fellebbezési jog megtartásával is, a közigazgatási bizottságra ruházta. Eri, miután nem vagyok barátja a közigazgatási bizottságoknak, ezt nem indítványozhatom; hanem azt óhajtom, hogy azon esetben, midőn a szeszadó mennyiségére vonatkozólag a pénzügyi hatóságok határozatai által a felek magokat sértve érzik, a rendes bírósághoz fellebbezhessenek. Tudom jól t. ház. hogy az által, ha a perrendtartás, egészben alkalmaztatnék : a szeszadó mennyisége megállapításának halasztása származnék ebből, de ezt én nem akarom. Épen azért, midőn módositványomat benyújtom, gondoskodom arról is, hogy húzásnak halasztásnak helye ne lehessen, csak egy felebbezést engedvén meg az első bíróság határozata ellen. Ajánlom módositványomat. (Helyeslés balfelöl.) Gulner Gyula jegyző: (olvassa a módositványt.) „Az 5. §. helyett tétessék: A pénzügyi közegeknek illetve hatóságoknak a szeszadó menynyiségóre vonatkozó határozatai ellen a magukat jogaikban sértetteknek talált felek a rendes bírósághoz fordulhatnak. Az első folyamodása bíróságok határozatai ellen azonban csak egy fellebbezés engedtetik meg. Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Én kérem a t. házat méltóztassék az 5. §-t a maga eredeti szövegében elfogadni. Szóba hozatott itt az, hogy Magyarországon is behozassák annak idejében azon rendszer, a mely Francziaországban fennáll, hogy t. i. az administrativ kérdésekben a végrehajtással megbízott közegek helyébe egy bizonyos idegen testület rendeztessék be, hogy az úgynevezett justiee administrative életbe léptettessék. Ezt én a magam részéről igen helyes iránynak és törekvésnek tartom, és annak idejében, mikor rá kerül a sor: én leszek az első, a ki ezen rendszernek a mi viszonyainkhoz való alkalmazásához hozzá fogok járulni. De hogy most hozzuk be, midőn ezen kérdés, ezen igen nagy kérdés, mely a maga összeköttetésében a bírói szervezettel ítélendő ós oldható meg és még kezdeményezve sincs, ez a mi viszonyaink szerint praejudicálna az ügynek, ós ha most az administrativ intézkedés bírói eljárás alá vétetnék : ez zavart hozna az administratióba s azért én ezt a magam részéről veszélyesnek és károsnak tartom. Annak idejében ezt a kérdést el kell döntenünk, és oly irányban kell eldöntenünk, hogy administrativ forumok rendeltessenek, melyek birói hatáskörrel fognak birni. De hogy most ezen kérdés ugy döntessék el, hogy most kivegyük az administratió kezéből és birói kézbe tegyük le, ez oly zavarra vezetne, a melytől én óva intern a t. házat. Ennélfogva a %-t, mely a tényleges viszonyoknak a jelen helyzetben megfelel, eredeti szövegében ajánlom a t. háznak. (Helyesléi a középen.) Paczolay János: T. ház! Elszomorodva hallgattam a pénzügyminister ur előadását, mely szerint bár két óv előtt, midőn az adókezelési törvényjavaslatot tárgyaltuk, szives volt megígérni, hogy okvetlenül egyik feladatának fogja tartani, hogy a justiee administrative mentül hamarább létesíttessék az országban ; most ezt ellenzi. A Lajthán tul ez már tényleg fennáll, és nálunk, nem tudom, mi oknál fogva az önkényes eljárás elleni orvoslási módnak még csak reményét sem akarja nyújtani a pénzügyminister ur. Ugy látszik, a minister ur örömét leli a pénzügyi közegek eljárásában, mely szerint önkényesen minden korlát nélkül rójják ki az adót az adófizetőkre. Ez nem más, mint az adófizetőknek a törvényen kivüli szabad kizsarolása. {Igaz! A baloldalon.) A szigorú kezelési törvényt a törvényhozás megszavazta, mert meg volt győződve, hogy az adókat szigorúan be kell követelni mindenkin; de megszavazta azon feltevésben, miszerint a t. minister ur szives volt megígérni, hogy igenis minél hamarabb fog gondoskodni arról, hogy mindazon visszaélések, melyek Magyarországon divatban vannak, megszűnjenek és az illető visszaéléseket okozók meg is fenyíttessenek. Hanem a helyett mi a tapasztalás ? Az, hogy huzás-vonás után ha adnak is némi igazat, de arról, hogy az illető tisztviselő, ki a visszaélést elkövette, megbüntettessék, vagy csak a félnek az okozott költség megtéríttessék: szó sincs; sőt inkább, ha visszaélések elkövetése valahol sikerül és az állampénztár jövedelmét ezáltal szaporítja: a pénzügyi közeg inkább még bizonyos %-os jutalékra tarthat számot. {Ugy van! a baloldalon.) Ily eljárás alkotmányos országban nem létezhetik és alkotmányos országban nem is állhat
