Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-284
284. országos ülés október 12. 1877. 209 hektoliterre mennénk, akkor 49, vagy 12 gyár maradna Magyarországon, mely az adóemelést fizetné, a többi mind azon alul maradna. Én azt hiszem uraim, hogy ha egyátalában lehet indokolni azt, hogy az adó emeltessék ez arányban, akkor nem lehet indokolni azt, hogy másfelől annyi kivételt tegyünk, hogy a kivétel nagyobb legyen s elnyomja magát a törvényt. Igaz, hogy a felső magyarországi gyárosokra nézve igen súlyos e körülbelő] 30 °/ 0-nyi adóemelés, mely a pénzügyi bizottság javaslatába foglaltatik, azonban, hogy elviselhető : azt ép a felső magyarországi gyárosok bizonyítják ; mert midőn Sárosmegye szeszgyárosai memorandumokban felszólaltak az eredeti javaslat ellen, határozottan azt mondják, hogy a 60 °/ 0 adó emelés sok, de a 31 °/oot még is csak megbírják, és én ebből azon reményt merítem, hogy Bujanovics Sándor t. képviselő ur, ki e kérvényt beadta : ép ez indokból a javaslatot meg is fogja szavazni. (Derültség.) Azonban a kis gyárosok szempontjából oly ellenvetések merülnek fel itt, melyekre szükségesnek tartom nyilatkozni. Azt mondják e tekintetben Hedry Endre képviselő ur nagyon megkönynyitette álláspontját, mert küzdött egy oly javaslat intézkedései ellen, mely most a ház előtt nincs, küzdött a 6 fok ellen, pedig most 5 fok felett tanácskozunk ; küzdött az ellen, hogy a főzőkészülékek és erjesztési edények közti arány ne legyen 75 u /„, mert ez a gazdasági gyárosokra nézve káros, s iine oly javaslat felett tanácskozunk, mely 100 fokra emelkedett; küzdött az ellen, hogy ne legyen egy hektoliter kedvezmény 10 hektárral szabva: s íme itt 5 hektárral van szabva. Én azt hiszem, hogy ha ezen argumentumok ép a javaslatban vannak megezáfolva, akkor nincs ok arra, hogy azt megtámadja. De igaz, hogy ők e tekintetben, különösen a kiviteli és kereskedelmi politika szempontjából egész más politikát akarnak folytatni, mint Ókorin képviselő ur, és mint közben a pénzügyi bizottság. Ok lehetőleg megszorítani akarják a kivitelt. Én azt hiszem, hogy ők nem a gazdasági gyárosok érdekéből okoskodtak, mert most rájöttem arra a pontra, hogy miért pusztulnak a magyar gazdasági gyárak. (Halljuk ! Halljuk!) Igen, elmondom egész őszinteséggel, és én igen szívesen fogom venni, ha e tekintetben meg fognak czáfolni. Nem az osztrák verseny a fő ok. mely csak a legközelebbi határszélre vonatkozik. Nem is a kis- és nagy gyárak közötti ellentétben, mely ellentét már is kiegyenlittetik a termelési viszonyok és a törvényjavaslatban nyújtott kedvezmenvek :i!í:il : hanem egyenesen a kiviteli politikáKÉPV 11. NAPLÖ 1875-78 XLL. KÖTET. ban fekszik a hanyatlás főoka. (Ragályi Nándor közbeszól : Az adó!) Bocsánatot kérek, hogy az adó nem rontotta meg, arra Ragályi Nándor képviselő urnák eclatans példát fogok felhozni. (Halljuk.) Nemcsak az adó alá eső, de az adómentes szesztermelés is csökkent, és pedig 138 ezer fokról, 120 ezer fokra. Azonban ha a kivitelt nézzük: a mi gyáraink az igaz — a 10 évi átlagot felvéve — csak 8—10 ü /' 0-ot visznek ki; azonban kivitelünk összege már 16—18 °/ 0 is volt. De lett legyen csak 1 °/„ is, azon egy százalék is mindenesetre szabályozza az árviszonyokat Magyarországon. (Helyeslés több oldalról.) Ha tehát lehetővé válik csak 1 °/„-nak kivitele, akkor Magyarország alatta van mindenesetre az európai szeszárvisz onyok befolyásának. Mikor következett be, és mely okból következett be a magyar szeszgyárosok üzletének csökkenése f Bekövetkezett azóta, mióta a nagy gyárak fejlődtek, annélkül, hogy compensalva lett volna azon hátrány, mely a kisebb tőkét a tökéletlenebb eszközöknél fogva a gazdasági szeszgyáraknái éri. A javaslat ezt compensálja. Másodszor előállott abból, hogy Olaszország elzárása és Németország rohamos fejlődése, — mely utóbbinak termelése most mát' 323 millió forintra emelkedett, — elzárták a magyar szeszt a. külföldi piacztól. A szesz kész volt. Mit csináltak ekkor a gyárosok? pocsék-áron eladták a szeszt és lehetetlen volt, hogy a kis gyáros, csak üzleti költségeit is kihozza a gyárból. Ezen a bajon gazdasági adópolitikával lehet-e segíteni? Nem! Ezen csak kereskedelmi politikával kell segíteni. Ezt pedig nem itt kell bírálni, hanem a vámpolitikánál és a kereskedelmi szerződésnél. (A baloldalon felkiálltások: Hiszen mi is azt mondjuk :) Nem akarom az igen t. ház figyelmét tovább fárasztani, (Halljuk !) azonban lehetetlen még egyre nem refleetáhiom (Halljuk ! Halljak !); és ez az: elismerem bizonyos határok között, hogy az adó emelésnek bizonyos kényszerítő hatása lesz gyárainkra, a tekintetben, hogy üzleti eszközeiket tökélesbiteni lesznek kénytelenek. S elismerem azt, hogy nem egészen lehetetlen, miszerint, a terményadónak facultative behozása a szeszórával járó visszaéléseket ezen a téren lehetővé teszi, és itt a gyárosok között bizonyos versenyt fog előidézni, a mely épen a mezőgazdasági és az egészen őszintén adózó gyárosokra lesz rósz hatással. A kérdés csak az, hogy annyira tul megy-e a javaslatban az adótétel, vagy most már az adóösszeg, a mely a harmadik factor eredménye, hogy a mostani apparátusokkal még azok sem gyárthatnak, kiknek módjukban nincs, noha mindnyájuknak érdekükben áll tökéletesebb eszközökhöz folyamodni ? •27
