Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-269
16 269. országos ülés szeptember 19. 1877. hátralékokat mutatta ki. A valóság pedig az, hogy a kezemben lévő hivatalos kimutatás szerint épen a harmadik évnegyedre előre már igen jelentékeny adólerovások történtek, sőt az adófelügyelői kimutatás beterjesztése alkalmával esedékes volt két első évnegyedben a folyton kedvezőtlen üzleti és közgazdasági viszonyok daczára 1876-taI szemben Í76',000 forinttal, 1875-el szemben pedig 196,000 forinttal több államadó folyt be; daczára annak, hogy a kirovás a folyó 1877 iki évre az ismert viszonyoknál fogva múlt évhez képest fél millióval, 1875-ik évhez képest pedig teljes 1 millióval csökkent. Ezen tényleges erodménynyel tehát a t. minisíer ur valóban igen meg lehet elégedve, s az adóbehajtás körül netáni régebbi mulasztások lehetetlen, hogy a minister urat ily rögtönzött drákói rendszabályok alkalmazására, indíthatták épen akkor, mikor a fővárosi hatóság a régi restantiák lisztázása tekintetében is annyi buzgalmat és erélyt fejt ki. Ilyen jellemző, bar kissé mulattató illustratióját képezi azon informatióknak, melyek a t. minister urat a fővárosi municipium tekintélyét és önkormányzati jogait mélyen sértő rendszabályokra késztettek, hogy a többször emiitett helyettes adófelügyelői kimutatásban a többek közt, mint magam meggyőződtem, ilyenforma tételek fordulnak elő: péld. a magyar franco-banknak 48,000 forintnyi adóhátraléka, melyre nézve a hányszor a végrehajtás foganatosítása a városi adóbehajtási közegek által megkísértetett, és ez nem egyszer történt, mindannyiszor felfüggesztő pénzügyi hatósági végzést tudtak az urak felmutatni. A kisbirtokosok földhitelintézetének mintegy Ü\000 forintnyi külömböző czimű adóhátralékának behajtására maga a pénzügyminister ur ideiglenesen felfüggesztő irata szabott korlátokat. A megbukott „pesti bank" 27,000 frtnyi betáblázott adótartozásának folyóvá tétele nem a városi, hanem a pénzügyi közegek törvényszerű eljárásától függ stb. stb. Végre oly adótótelek is rovatnak fel a városi hatósági közegek hanyagságául, melyek még a Krach folytán kimúlt, vagy épen a Krach következtében meg sem született intézeteket ós társulatokat illetik, és hogy az „Ung. Lloycl" czimü hirlap szerkesztőségének folyó évi adótartozása is eme famosus bünlajsíromban figurái. Ezt csak azért említem fel, inert dr. Falk Miksa t. képviselőtársam tanúbizonyságára hivatkozhatom, miszerint az „Ung. Lloyd még 1*4 év előtt megszűnt, ős a „Pestéi- Lloyd"-ba beolvadt. (Derültség.) Van arról tudomásom, hogy nem csak pótlólag felterjesztett Injstrom szolgált a ministeri rendelet indokául, azonban mint már említem, a közigazgatási bizottság igen behatóan megvizsgálta és igen beható jelentést tett mindazon a hatóságot nem terhelhető körülményekről az egész complicált rendszer tarthatlanságáról, melyek a régebbi csakugyan jelentékenyen felszaporodott adórestancziákat előidézték; ismétlem, tehát csakis a felmerült ujabb dolgok vehették ki a t. minister urat olyannyira a contenance-ből, és erre nézve már csakugyan csodálkozni lehet azon, hogy a t. minister ur beérte a méltán felháborodását előidézett adófelügyelői adatokkal és nem látta szükségét annak, hogy az illetékes törvényes fórum, a közigazgatási bizottság, melynek kebeléből az adófelügyelői fölebbezés kiindult, ezen pótlólag felterjesztett kimutatásokra nézve is nyilatkoztassák, mielőtt a t. minister ur olyannyira fontos és a rendkivüliség jellegével biró rendeletét kibocsátotta volna. Ha már most a közigazgatási bizottság feladata lesz kideríteni, miszerint a törvény követelte igazolatlan hátralékok tekintetében a minister ur igen roszul volt informálv a, a rendelet alapját képező 1876. XV: t.-cz, 62. §-át is ugy látszik, a vélt állami károsodás által előidézett igen rósz hangulatában olvasta el. Ugyanis ott mindenek előtt az van megállapítva, hogy az adóbehajtás körül észlelt hanyagság esetében a közigazgatási bizottság van hivatva a körülményekhez képest kimondani, hogy ha 14 nap alatt a hiány nem pótoltatik, a személyes felelősség lép életbe, ós csak ha a bizottság a felelősség esetének alkalmazását megtagadja: az adóügyi előadó által a pénzügyi ministerhez történt felebbezés alapján, ez utóbbi az említett felelősség alkalmazását elrendelheti ugyan, de természetesen szintén csak a 14 napi határidőnek eredmény nélküli lefolyta után. Már pedig a t. minister ur ily 14 napi határidőt nem engedélyezett, sőt a törvény emiitett §-ának világos szavai ellenére nem is valamely törvényhatósági közeg, hanem maga a törvényhatóság ellen alkalmazza a felelősséget, és még ezt is anélkül, hogy a municipiumot arról akár előzetesen, akár utólagosan is értesítette volna. A törvénynek világos szava tehát kizárja azt, hogy mint ez történt, maga a község, nem pedig annak a mulasztást elkövetett egyes közegek költségén eszközöltessék az adóbehajtás. Azonban még ha általában a községekké! szemben a törvénynek ily magyarázata megállhatna is, a főváros törvényhatóságának alakításáról és rendezéséről szóló 1872. XXXVI. t-cz. számtalan szabványait |is teljesen figyelmen kivül hagyja a ministeri rendelet, olyannyira, hogy annak végrehajtása esetén a törvénybiztositotta törvényhat sági autonómia a legsúlyosabb sérelmet szenvedné. Csak néhány idevágó sarkalatos önkormányzati jogát a fővárosi municipiumnak legyen szabad felemlítenem.. Mindenekelőtt az emiitett törvény 19. §-a által újból biztosított és az 1868: XXI. í.-czikkben
