Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-269
269. országos ülés september 19.1877. 15 Elnök: Az ülés végén a képviselő ur inter- I pellatiójat megteheti. Most azon kérdést intézem a fc. házhoz, hogy a kisebb polgári perekre vonatkozó eljárásról szóló törvényjavaslat és a központi bizottságnak erre vonatkozó jelentése e hét melyik napján vétessék a házban tárgyalás alá? En pénteket ajánlom a t. háznak. (Helyeslés) E szerint a pénteken d. e. 10 órakor tartandó ülésben fog a kisebb polgári perekre vonatkozó eljárásról szóló törvényjavaslat és jelentés tárgyalás alá vétetni. Már most felkérem Eáth Károly képviselő urat, hogy interpellatióját tegye meg. Ráth Károly: (Halljuk.) T. Ház! Bizonyára senki sincs e házban és én vagyok a legutolsó, a ki el ne ismerné azon erélyt, melyet a pénzügymínister ur az adókezelési ügyek rendezése körül kifejt. Az ő aegise alatt életbe léptetett az adó kezelési intézkedéseket lehet íul szigorúaknak és bonyolultaknak tekinteni; de annyi bizonyos, hogy a t. minister ur a törvény pontos végrehajtásában közegeit szuszhoz jutni nem hagyja, annyit tudok, hogy legalább itt nálunk Budapesten, az előtt egy lustrum alatt sem fordult elő annyi adóvégrehajtási árverezés, mint mostanság egy évnegyed alatt. Mondom lehetnek eltérők és nagyon is eltérők a nézetek arra nézve, vájjon jó pénzügyi politika-e az, a mely oly uzsorás adóforrásokra van baziroava : melyek egyideig nagy jövedelmet hajthatnak ugyan, de ahol elébb-utóbb maga a tőke apodiütice elvesz ; azonban a t. ház, habár a törvény szigora netán tnl is 16 a czólon: az állam közegeinek, legkevésbé pedig magának a kormánynak a törvény határvonalain tul lőni adóügyekben legkevésbé volna szabad. Hangsúlyozom adóügyekben, mert bár ismerem az államnak égető szükségeit ép ugy, mint az egyáíalában fizetni nem szeretést. de leginkább adót fizetni nem szeretési nemzeti tulajdonunkat ; mégis azt hiszem sehol sincs annyira szükség, mint épen a legsúlyosabb honpolgári kötelesség teljesítésénél, hogy az áll ami közegek a keserű labdacsot ha már czukorlisztteí behinteni nem akarják, legalább még keserűbben ne servirozzák. A t. pénzügyminister ur legközelebb a fővárosi adóügyek ellátására vonatkozólag egy rendeletet bocsátott ki, mely nemcsak a czólba vett intézkedések czólirányossága és méltányossága, hanem főleg törvényessége szempontjából a fővárosi polgárság köreiben komoly aggodalmakat keltett, ós ha én ez aggodalmaknak kifejezést adok és az ügyet itt szóba hozom : kérem a t. házat és a t. minister urat, legyenek meggyőződve az iránt, miszerint nem hiányzik nálam azon érzék, melynek tiltania kell, hogy ezen a kölcsönös capacitatió és békés kiegyenlítés terére vezetni már is megkísérelt ügy bármikép elmérgesittessék. Én bizton reménylem, hogy a jól informált minister ur a netán rosszul informált ministernek már is sok port felvert rendeletét visszavonni vagy lényegesen módosítani nem fog késni; de én a t. minister ur törvénymagyarázatának és egész procedúrájának oly kiváló principialis fontosságot tulajdonítok, hogy sem mint egyik igénytelen tagja e háznak, sem pedig mint egyik érdekelt polgára, a fővárosnak teljes megnyugvást a ministeri rendelet egyszerű hatályon kivül helyezéséből nem meríthetnék. Mielőtt kérdéseimet előterjeszteném, meg fogja engedni a tisztelt ház, hogy a tényállást röviden előadhassam annál inkább, mivel, mint én a dolgokat behatóbb tanulmányozás folytán ismerem, a fővárosi adókezelés hiányai iránt átalában legtöbben nincsenek kellőleg tájékozva, de főleg azért, mert csakis a tényállás kellő felderítése igazolhatja azt: vajon fenforog-e elegendő ok jelen felszólalásomra vagy sem. {Halljuk.) A tisztelt pénzügyminister ur folyó évi augustus 27-érői kelt 49507. számú rendeletével utasítja a fővárosi adófelügyelőt, miszerint ezen rendelete vételével az adóbehajtást a fővárosi ha tóság kezéből azonnal vegye át, és a fővárosi házi pénztár terhére a szükséges állomásokat töltse be és belátása szerint szaporítsa. Okul szolgált e valóban sensátionális rendszabályra főleg a helyettes adófelügyelő által a közigazgatási bizottság illetékes fórumának mellőzésével a pénzügymister úrhoz beterjesztett azon kimutatás, mely szerint a fővárosnak legnagyobb intézetei ós legtehetősebb polgárai százezrekre menő idei adóilletékeikkel hátralékban volnának. Már most t. ház, nem csak az a kérdés, hogy fenforognak-e csakugyan ezen az állam pénzügyi érdekeit jelentékenyen károsító rendetlenségek ; hanem interpellatióm indokolása czéljából főleg azt kívánom kimutatni: vajon a t. minister ur által a fővárosi hatósággal szemben alkalmazott, az ország legelső municipiumára nézve felette lealázó rendszabály megüti-e a szigorú törvényesség mértékét vagy sem ? Az elsőre nézve csak azon adatokra hivatkozhatom, melyekkel a közigazgatási bizottság a helyettes adófelügyelő említett kimutatásait rectificálta, és melyek az időközben ismét functióba lépett rendes fővárosi adófelügyelő ur hozzájárulása mellett tételről tételre kimutatják azt, hogy a ministeri rendeletnek leginkább alapúi szolgált adóhátraléki lajstromok tulnyomólag tévedéseken alapuló dolgokat tartalmaznak. Ugyanis mindazon tételek, melyek a törvény értelmében csakis az illető évnegyed közepén, tehát augusztus 15-ón váltak esedékessé, ós melyek tehát csakis e hó második felében képezhették megintés, s csak folyó szeptember hóban végrehajtás tárgyát; a helyettes adófelügyelő augusztus J5-ike előtt kelt fellebbezésében már is mint
