Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-283
•283 országos Ülés október 11.1877. 189 megfelel a tényleges viszonyoknak; hanem az által tette azt megint a gazdasági szeszgyárak nagy részére nézve ilíusoriussá, hogy a szesz kifőzésének maximuma, ha gazdasági szeszgyár akar lenni, illetőleg 34 — 45 hectoliterben lett megállapítva. A 34 megfelel oly gazdaságnak, mely 300—350 hold területtel bír, a 45 körülbelül 400 holdnak felel meg. Már most véletlenül különösen azon megyében, melynek egyik képviselője ón vagyok, nagy részt oly gazdaságok léteznek, melyek 500—1000 hold szántóföld és rétből állanak. Ezek vagy lemondanak tehát azon előnyről, hogy szeszgyáraik gazdasági szeszgyáraknak tekintessenek; vagy oly csekély mérvben égethetnek, hogy saját terményeiket sem égethetik ki. Van még egy nehézség, és ez az, hogy a czefre kifőzésére szolgáló készülék, ha a feltétlenül megadóztatott edények űrtartalmához arányítva 75 százaléknál nagyobb, szintén adó alá tartozik. A mostani viszonyoknak még 100% sem felel meg, mit a pénzügyi bizottság elfogadott, a pénzügyminister ur azonban nem. A mostani viszonyok 120%-ot kivannak meg. Azt hiszem, hogy ez szükséges is, mert ha nem más czélból, legalább uj berendezését a szeszgyáraknál tenné szükségessé a megszorítás. De eltekintve mindezen megszorításoktól és eltekintve attól, hogy a pénzügyi bizottság 6-ról 5-re szállította le, mit a pénzügyminister ur el nem fogadott és bizonyára nem fogja elfogadni a bécsi törvényhozás sem, mindezekből még is azt látom, hogy a gazdasági szeszfőződékre nagy adóemelés rovatik, nem ugyan többé 60%, hanem még a pénzügyi bizottság szerint is 20%, midőn pedig még a mostani adóztatási viszonyok közt is a gazdasági szeszgyárak nagyon nehezen tudnak prosperálni és azok a helyett, hogy gyarapodnának, alább szállítják a szeszégetést, sőt több égető bezárta gyárát. A szeszgyárak érdekében tehát ezt el nem fogadhatom. Meglehet, hogy az adórestitutió folytán, mely a vámoknál visszatéríttetik, a nagy szeszipar nem veszt annyit, sőt na,gyon előnyös is lehet rá nézve. De tagadom, hogy a gazdasági szeszgyáros az adórestitutióból valamit nyerhetne; mert kisebb mértékben foglalkozik a gyártással ós a külföldet nem keresheti fel, hanem csak a belfogyasztás számára éget. A resti tutió tehát csak praemium a nagy szeszégetők és legkivált a kereskedők részére, kik összevásárolják a kisebb égetőknél a szeszt azon reményben, hogy a vámvisszatérítés mellett nagy nyereségre tehessenek szert. De megveszik, mielőtt tudnák, hogy kiviszik, s ennélfogva ez a szesz árára vajmi kevés befolyással van. Ez érvem még sokkal inkább áll a szeszadónál, mint a czukoradónál: mert a szesznek csak 8—10 százaléka vitetik a külföldre, a többi pedig a belföldön fogyasztatik el. Mindezeknél fogva a törvényjavaslatot átalánosságban el nem fogadoni, és különösen azon átalános szempontoknál fogva, a melyeket most emiitettem, egyátalában helytelennek tartom azon rendszert, hogy tökéletesen egyforma adóztatási tételek vannak itt és Ausztriában is; mert ezen egyenlő adóztatási tételek mellett mi mindig csak hátrányban leszünk, mondom ezen okoknál fogva ős ezen átalános szempontból még tárgyal 1 latónak nem tartom : mert öszszefügg ez oly kérdésekkel, a melyeket még nem ismerünk, a melyek felett bírálatot épen azért nem mondhatunk, én a, törvényjavaslatot átalánosságban el nem fogadhatom és kérem a t. házat is, hogy méltóztassék ezt elvetni. (Helyedé* a jobboldalon). Berzeviczy Egyed: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslatot, ugy, amint a pénzügyi bizottság által átdolgozva, és megvallom, némileg javítva is lett, az átalános tárgyalás alapján! el nem fogadhatom; nem, először azon oknál fogva, mert mint a ház ezen oldaláról a mai nap napirendjének megállapitása alkalmával pár nap előtt már felhozatott, a jelen pillanatot nem tartom opportunusnak és az időt nem elérkezettnek arra, hogy a kiegyezési törvényjavaslatok egyik legfontosabbika már most tárgyaltassók, mielőtt még a vám- és kereskedelmi szövetség kérdése felett a ház döntött, mielőtt a quota és a restitutió kérdése iránt a törvényhozási factorok határoztak volna, Nem tartom tehát elérkezettnek az időt azon oknál fogva sem, mely ma Simonyi Ernő határozati javaslata folytán szintén discussióba vonatott; más részről tárgyi okoknál fogva sem fogadhatom el a törvényjavaslatot, A nélkül, hogy a részletekbe bele mennék, csak két szempontot kívánok kiemelni, a melynél fogva a szeszadó törvényjavaslatnak a jelen formában való megállapítását az ország érdekeinek megfelelőnek nem találom ; nem csak szorosan véve azon vidék érdekeit értem, a melynek képviselője vagyok, hanem átalában az egész ország gazdasági érdekeit. És itt először kiemelem, hogy a szeszadónak tervezett felemelése oly nagy, hogy azt a magyarországi szeszipar, mely különben is gyenge lábon áll, habár van is néhány nagy gyára, nem fogja megbírni. Az adó jelenleg tesz minden hectoliter szeszfok után lisztes anyagoknál 48 óra alatt 7 krajezárt, vagyis 24 óra után 3% krt. A pénzügyminister eredeti javaslata szerint az adó 24 órai erjedési időt véve fel, 60 kr. minden hectoliter erjedési űrtartalom után. A mint a pénzügyi bizottság e törvényjnvaslatot átdolgozta, t. i. a szesznyeredéket lisztes anyagoknál 5 fokkal és az adótétélt 10 krban megállapítva, 50 krra terveztetett az adófelemelése. Ha már a pénzügyminister ur is hozzá járulna ehhez, amit eddig még nem tett, az általam főleg tekintetbe vett lisztesanyagoknál a mostani