Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-283

•283 országos Ülés október 11.1877. 189 megfelel a tényleges viszonyoknak; hanem az ál­tal tette azt megint a gazdasági szeszgyárak nagy részére nézve ilíusoriussá, hogy a szesz kifőzésé­nek maximuma, ha gazdasági szeszgyár akar lenni, illetőleg 34 — 45 hectoliterben lett megálla­pítva. A 34 megfelel oly gazdaságnak, mely 300—350 hold területtel bír, a 45 körülbelül 400 holdnak felel meg. Már most véletlenül különösen azon megyében, melynek egyik képviselője ón va­gyok, nagy részt oly gazdaságok léteznek, melyek 500—1000 hold szántóföld és rétből állanak. Ezek vagy lemondanak tehát azon előnyről, hogy szeszgyá­raik gazdasági szeszgyáraknak tekintessenek; vagy oly csekély mérvben égethetnek, hogy saját ter­ményeiket sem égethetik ki. Van még egy nehézség, és ez az, hogy a czefre kifőzésére szolgáló készülék, ha a feltétlenül meg­adóztatott edények űrtartalmához arányítva 75 százaléknál nagyobb, szintén adó alá tartozik. A mostani viszonyoknak még 100% sem felel meg, mit a pénzügyi bizottság elfogadott, a pénzügymi­nister ur azonban nem. A mostani viszonyok 120%-ot kivannak meg. Azt hiszem, hogy ez szük­séges is, mert ha nem más czélból, legalább uj berendezését a szeszgyáraknál tenné szükségessé a megszorítás. De eltekintve mindezen megszorí­tásoktól és eltekintve attól, hogy a pénzügyi bi­zottság 6-ról 5-re szállította le, mit a pénzügymi­nister ur el nem fogadott és bizonyára nem fogja elfogadni a bécsi törvényhozás sem, mindezekből még is azt látom, hogy a gazdasági szeszfőző­dékre nagy adóemelés rovatik, nem ugyan többé 60%, hanem még a pénzügyi bizottság szerint is 20%, midőn pedig még a mostani adóztatási vi­szonyok közt is a gazdasági szeszgyárak nagyon nehezen tudnak prosperálni és azok a helyett, hogy gyarapodnának, alább szállítják a szeszége­tést, sőt több égető bezárta gyárát. A szeszgyá­rak érdekében tehát ezt el nem fogadhatom. Meglehet, hogy az adórestitutió folytán, mely a vámoknál visszatéríttetik, a nagy szeszipar nem veszt annyit, sőt na,gyon előnyös is lehet rá nézve. De tagadom, hogy a gazdasági szeszgyáros az adórestitutióból valamit nyerhetne; mert kisebb mértékben foglalkozik a gyártással ós a külföldet nem keresheti fel, hanem csak a belfogyasztás számára éget. A resti tutió tehát csak praemium a nagy szeszégetők és legkivált a kereskedők részére, kik összevásárolják a kisebb égetőknél a szeszt azon reményben, hogy a vámvisszatérítés mellett nagy nyereségre tehessenek szert. De megveszik, mielőtt tudnák, hogy kiviszik, s ennélfogva ez a szesz árára vajmi kevés befolyással van. Ez ér­vem még sokkal inkább áll a szeszadónál, mint a czukoradónál: mert a szesznek csak 8—10 szá­zaléka vitetik a külföldre, a többi pedig a belföl­dön fogyasztatik el. Mindezeknél fogva a törvény­javaslatot átalánosságban el nem fogadoni, és különösen azon átalános szempontoknál fogva, a melyeket most emiitettem, egyátalában helytelen­nek tartom azon rendszert, hogy tökéletesen egy­forma adóztatási tételek vannak itt és Ausztriában is; mert ezen egyenlő adóztatási tételek mellett mi mindig csak hátrányban leszünk, mondom ezen okoknál fogva ős ezen átalános szempontból még tárgyal 1 latónak nem tartom : mert öszszefügg ez oly kérdésekkel, a melyeket még nem ismerünk, a melyek felett bírálatot épen azért nem mondha­tunk, én a, törvényjavaslatot átalánosságban el nem fogadhatom és kérem a t. házat is, hogy méltóztassék ezt elvetni. (Helyedé* a jobboldalon). Berzeviczy Egyed: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslatot, ugy, amint a pénzügyi bi­zottság által átdolgozva, és megvallom, némileg javítva is lett, az átalános tárgyalás alapján! el nem fogadhatom; nem, először azon oknál fogva, mert mint a ház ezen oldaláról a mai nap napi­rendjének megállapitása alkalmával pár nap előtt már felhozatott, a jelen pillanatot nem tartom opportunusnak és az időt nem elérkezettnek arra, hogy a kiegyezési törvényjavaslatok egyik leg­fontosabbika már most tárgyaltassók, mielőtt még a vám- és kereskedelmi szövetség kérdése felett a ház döntött, mielőtt a quota és a restitutió kér­dése iránt a törvényhozási factorok határoztak volna, Nem tartom tehát elérkezettnek az időt azon oknál fogva sem, mely ma Simonyi Ernő határo­zati javaslata folytán szintén discussióba vonatott; más részről tárgyi okoknál fogva sem fogadha­tom el a törvényjavaslatot, A nélkül, hogy a részletekbe bele mennék, csak két szempontot kívánok kiemelni, a melynél fogva a szeszadó törvényjavaslatnak a jelen for­mában való megállapítását az ország érdekeinek megfelelőnek nem találom ; nem csak szorosan véve azon vidék érdekeit értem, a melynek kép­viselője vagyok, hanem átalában az egész ország gazdasági érdekeit. És itt először kiemelem, hogy a szeszadónak tervezett felemelése oly nagy, hogy azt a magyarországi szeszipar, mely különben is gyenge lábon áll, habár van is néhány nagy gyára, nem fogja megbírni. Az adó jelenleg tesz minden hectoliter szeszfok után lisztes anyagoknál 48 óra alatt 7 krajezárt, vagyis 24 óra után 3% krt. A pénzügyminister eredeti javaslata szerint az adó 24 órai erjedési időt véve fel, 60 kr. min­den hectoliter erjedési űrtartalom után. A mint a pénzügyi bizottság e törvényjnvaslatot átdolgozta, t. i. a szesznyeredéket lisztes anyagoknál 5 fokkal és az adótétélt 10 krban megállapítva, 50 krra terveztetett az adófelemelése. Ha már a pénzügyminister ur is hozzá já­rulna ehhez, amit eddig még nem tett, az általam főleg tekintetbe vett lisztesanyagoknál a mostani

Next

/
Thumbnails
Contents